Amikor leesik az ónos eső, még autóval is nehéz megmaradni az úton. Egy négy mázsa fölötti túramotorral, utcai gumikkal pedig egyenesen lehetetlen. Nem is sikerült… Bár nem tudjuk, hol és mikor készült a kép, de elgondolkodtató, szegények hogy kerültek oda – és főleg hogy jutottak tovább!

Sok kisgyerek álma, hogy egyszer belőle is motoros váljék. Emlékezzünk csak vissza, legtöbbünknél szintén egy gyerekkori impulzus az oka annak, hogy ma motorozunk, nem pedig gyöngyöt fűzünk. Egy a lényeg: akit megcsapott a benzingőz, abból előbb vagy utóbb motoros lesz. A legjobb persze, ha minél előbb nyeregbe pattanhat az ember fia. Aki már kisgyerek korában elsajátítja a motorkezelést, annak játszi könnyedséggel megy majd minden mozdulat később is.

A közelmúltban elindult a Triumph Tiger hazai rajongói oldala a legnagyobb közösségi portálon. Folyamatosan frissülő hírekkel, videókkal, információkkal várják a márka és a típuscsalád szerelmeseit. Lesznek olyan tapasztalatok, csemegék, amelyeket csak itt olvashatnak majd az érdeklődők. A képviselet célja, hogy itt is legyenek minél többen a típus iránt vonzódó motorosok.

Az „érdekességek” kategória képviseletében máris felkerült egy fantasztikus motor fotója is. Ki mondaná meg erről a csodáról, hogy Sztálin halálának évében gyártották? Pedig igen: ez a Triumph Tiger 100C – amelyből mindösszesen 560 példány készült – 1953-ban, azaz hatvan esztendeje gördült ki a merideni üzem kapuján…

A közösség kovácsolásának további remek eszköze lehet a közös túrázás. A Triump Tiger Klub első szervezett túrája a MOTOzin-nal közös szlovéniai kalandozás lesz május 23-26. között. Kis hegyi utak, kanyargós szerpentinek, jó kaják és társaság. Aki érdeklődik az esemény iránt, a fent említett oldalon minden információt megtalál róla.

Amikor valaki eléri a kilencven éves kort, olyankor összegyűlnek a barátok, a család és ünnepelnek egy nagyot. Hiszen annak ellenére, hogy az emberek átlagéletkora növekedést mutat, mégis a kilencven év az mérföldkőnek számít még manapság is. Egyes vállalatok viszont fiatalnak számítanak ilyen életkorral. Nem úgy a járműiparban, ahol majdnem egy évszázad egészen hosszú idő. Mindezt még tetézni azzal is, hogy kilencven évesen is frissnek és fiatalnak mondhassa magát valaki, az már kimeríti az örök élet fogalmát.

A közelmúltban foglalkoztunk vele, milyen nehezen vagyunk észrevehetőek mi, motorosok. A helyzet tovább romlik éjszaka, hiszen hátulról például csupán egy kis piros lámpácska segíthet beazonosítani.

Napjainkban divatos dolog lett, hogy autógyárak a motorkerékpár-gyártás irányába kacsingassanak. Ez azonban nem egy újkeletű dolog, hasonló volt a helyzet a múltban is. Olyannyira, hogy példának okáért létezett ilyen apró kis kitérője a sportkocsik legendás német gyártójának, a Porschénak is. A Hess (pontosabban Heß) formatervező-céggel együttműködve építették meg a prototípust.

Általában nem vagyok híve a statisztikáknak, mert mindenki azt mutat vele, amit szeretne. De megakadt a szemem, egy belga közúti segélyszolgálat, a Touring által végzett felmérésen. A vizsgálat során összevetették egész Európa motoros baleseti statisztikáit, azon belül a halálos kimenetelű balesetek számát az adott országok összlakosságával.

Végeredményben egy rossz szót nem szólhatok az ismeretlen motoros társamra, hiszen én is ütöm-verem terepen a motoromat, amely sokak szerint nem pont az ideális eszköz erre. De mit csináljak, egyszerűen szeretem a nehéz vasat az aszfalttól távol is. Így legalább érzem, hogy komoly holmi van a lábam között…

Hasonló lehet tehát hozzám a képen látható bringa tulaja is, aki viszont azt nem fogadja el, miszerint egy sportmotor versenypályára való. Nyilván hosszú távú túrázásra is szeretné használni a Suzuki GSX-R 1000 szupersportolót.

Mivel pedig ennek a gépnek a csomagszállítási lehetőségei igen korlátozottak, gyártott mögé egy utánfutót. De igazán igényeset és stílusosat, ellentétben a múltkori Gold Wing tulajával, aki a hűtőládát húzta az eltorzított Honda után.

Egy olyan szabadalom, amire eddig várnunk kellett, de most itt van, megérkezett! Hány és hány álmatlan éjszakát okozott ez nekünk, motorosoknak! De most jön Jerry H. Biglake és az ő varázsbizgentyűje, amivel megváltja a világot! Hosszú évek teltek el, mire sikerült tökéletesíteni ezt az aerodinamikai szenzációt. Az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában először 2008-ban jelent meg az úriember azzal, hogy egy eget rengető problémát óhajtana megoldani, mégpedig az arcra áramló levegő elterelését.

Ezt az ötletét 2009-ben tovább finomította, hogy egy találmánnyal állhasson elő, nekünk, motorosoknak. A szabadalom birtokosa szerint az első kerék felől érkező légtömeg varázslatos módon felfelé áramlik, erre rásegít a térd, mint egyfajta biológiai spoiler, pontosan belevágva a szelet a motoros arcába, ahogyan az első ábra is szemlélteti. Legalábbis ez az, amit ő feltételez. Jerry javaslata szerint szükség van egy légterelőre a motoros térdén, ami megtöri és eltereli az első keréktől felfelé áramló levegőt valahogy úgy, mint a második ábrán.

Tehát ha megnézzük a képeket, akkor jól látszik, hogy az alacsonyan, a kerék mellett haladó levegő hirtelen irányt vált felfelé. Régen ültem cruiseren, azt sem sokáig és zárt sisakban, de nem tapasztaltam hasonló problémát. Ha motorra ülök, nekem hozzátartozik, hogy érezzem a menetszelet, ez a motorozás egyik esszenciája. Azt is elismerem, hogy emberünket zavarhatta ez a dolog, sőt igaza is lehet a légáramlással kapcsolatban, de akkor ez eléggé egyedi eset, vagy a feltalálónk túl érzékeny az ingerekre.

Jerry azt mondja, ha ilyen terelőt használsz a térdeden, nem lesz olyan problémád, hogy vág a huzat. Én azt mondom, ha Jerry autóba ül, nem fújja az arcába a szél a muslicákat, így még ráadásul rengeteg időt és energiát is megspórolhatott volna magának. Persze az autóval is csak óvatosan, mert elég egy rossz mozdulat és lemegy az ablak, esetleg bekapcsol a levegőkeringtetés és kész is van a baj! Tényleg, mit csináltunk eddig az ilyen térd-légterelő szerkezetek előtt?

Kanada első elektromos meghajtású szupersport-motorja, az Amarok P1A ugyanis rajthoz fog állni a világ egyik legdurvább versenyén, a Pikes Peak International Hillclimb-on. Méghozzá nem kisebb névvel a nyergében, mint a viadalt már hatszor megnyerő Greg Tracy!

Hála a mobiltelefonokba épített fényképezőknek, rengeteg furcsa szerzet kering az világhálón. Nem kivétel ez alól a motoros faj sem, mint különös élőlény. Az alábbi képet nézegetve furcsa gondolatok támadtak a fejemben, hogy mégis ez most milyen hibrid egyed? A tető, a fűtés, az ultra kényelmes ülések, a mini hűtőszekrény, ezek mind egy luxusautó jellemzői, nem egy kétkerekűé. Már csak egy valami, pontosabban kettő dolog hiányzik: egy pár kitámasztó kerék, nehogy felboruljon a papa meg a mama a pirosnál.

Tény, hogy minden motoros egy egyéniség, de ők most mit szeretnének? Motorozni vagy autózni? Számomra a Gold Wing alapkivitelében sem csábító, eltérő a motorozásról alkotott filozófiánk, de így meg aztán végképp agyoncsapja, amit a motorozás nekem és még jó néhányunknak jelent. Arra viszont tökéletes, hogy mosolyt csaljon az emberek arcára egy nehezen induló reggelen. Akkor meg már megérte így elrontani egy motort, nem?