Sokáig gondolkoztam, hogy „Amerika” vagy „Videó” legyen a cikk apropója. Egy biztos, rég láttam ilyen eszement ötletet. A dolog tipikusan amerikai: egy ember kombinálja két hobbiját, a tűzijáték-rakéták és a motorok iránti szeretetét. Persze jó mókának hangzik, az esti felvételek látványosak, a kivitelezés is igényesen sikerült, de ezek a pirotechnikai eszközök kicsit komolytalanok, csak arra jók, hogy valaki megsérüljön. Céltalan, buta játék – a hülyéskedést is komolyan kell venni: én a profi megoldások híve vagyok… 

Mégpedig sokkal emberibb, használhatóbb, vagy mondjuk úgy európaibb léptékűeket, mint a Nagy Víz túloldalán. Hiszen amennyiben megnézzük a Boss Hoss dimenzióit, be kell látnunk, ezek a különleges gépek motorozásra bizony csak igen mérsékelten alkalmasak. Más hasonló próbálkozások gyártói két sornégyes motorkerékpár-blokkot építenek eggyé – ezek azonban mind egyedi műremekek.

Rolff Andersson azonban kis szériában gyártja a Rolls V8 Motorcycles kétkerekűit. Ő is az autóiparból vett egy kész, és dimenzióiban is használható erőforrást: a Rover 3500 köbcentiméteres blokkjára esett a választása. Eleinte egyfokozatú, hidraulikus tengelykapcsolóval kiegészített motorokat gyártott, ma már azonban ötsebességes erőátvitellel készíti a gépeket. Különlegességként az erőforrást nem csupán keresztben, hanem hosszában is be tudja építeni a blokkba (egy szép példa látható a galériában).

Akinek van otthon egy elfekvő V8-as Rover blokkja, annak még egy remek hírrel szolgálhatunk. A Rolls gépei ugyanis kittben is megvásárolhatóak. Így a motorépítés iránt elkötelezett vásárló kap egy Harley Softail vázat – ehhez kapható a legtöbb kiegészítő a piacon -, hátsó lengőkart, a V8-as beépítéséhez szükséges alkatrészeket, primer- és szekunder hajtást, erőátvitelt, és minden olyan egyéb kiegészítőt, amely a motor működőképes állapotúra építéséhez szükséges. A végleges arculatot pedig maga adhatja meg kedvencének.

Amennyiben valakinek nagyon felcsigáztuk az érdeklődését, van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz a kitt ára, emely 99.000 svéd korona (mai árfolyamon 2.640.000 ropogós magyar forint), a jó viszont az alábbi videó, amelyen a gépezet fantasztikus hangja is megcsodálható:

Jó munkát kívánunk!

1952-ben a kalandokra vágyó motorosoknak még nem voltak pompás túragépeikhez mindenben illeszkedő, testre simuló, protektoros cordura ruháik. Örültek, ha volt egyáltalán hátsó rugózásuk…

Természetesen ettől még ugyanolyan lehetetlen helyekre jutottak el, mint a mai világjárók. A tisztelet, amit megérdemelnek ezzel, pedig a mai világból talán ahhoz az indiai motoroséhoz hasonló, aki a világ tetejére jutott fel hasonló technikai szintű paripájával.

A fotók egy magángyűjteményből kerültek elő, egy tengerentúli magazin olvasója találta meg őket otthon, és ültette át elektronikus formába. Innen is köszönjük őket!

Ahhoz, hogy a bukósisak a fejlett világ döntő többségében kötelező védőfelszerelés, nem férhet kétség, mégis sok helyen nem viselik. Ez ellen vicces hangvételű írásokkal, vagy éppen tragikus képekkel lehet harcolni, de önmagával valamennyit is törődő motoros értelemszerűen visel sisakot motorozás közben. Ugyan a motoros fejvédő többnyire tömegtermelés során készül, mégsem csak egy biztonsági berendezés, nagyon is válhat belőle az önkifejezés eszköze. Kedvenc védőfelszerelésünk lehet high-tech vagy futurisztikus darab, vagy a piacra betörni kívánó gyártó újdonsága, akár felszerelhető komoly kiegészítőkkel is. Sokan a látványosabb módot választják, és vicces, egyedi sisakot készítenek. A galériában látható bukó is ilyen területen szeretne hódítani, habár készítésének más oka volt. A Nickelodeon TV egyik népszerű sorozata, a Spongya Bob elindulásának tíz éves évfordulójára készült. A Ruby Pavillon limitált szériás, szénszálás sisakból összesen 200 darab készül az Egyesült Államokban, de Európában is forgalmazni fogják. A kis mennyiség egyúttal magyarázat a magas vételárra is, ami 1200 dollár.

A BMW a Concept6 modellel megpróbálja feltámasztani a Honda CBX1000 legendáját. A maga korában csodálatosan letisztult és elegáns vonalaival, no meg hathengeres soros blokkjának járáskultúrájával a CBX örökre bevéste magát a motorkerékpár-történelembe.

Hogyan lehet ezt az évtizedek óta tökéletesnek aposztrofált modellt tovább javítani? Andreas Georgerades szerint meg lehet duplázni a CBX tudását. Megduplázni? – kérdezhetnénk. És valóban: íme a 12 hengeres Honda motorkerékpár!

Mielőtt egy őrült nyugdíjasnak gondolnánk, gyorsan nézzünk utána, mit tett le eddig az asztalra konstruktőrünk. A ma hatvanas éveinek közepét taposó Andreas a hatvanas években igen sikeres motorversenyző volt, nem kisebb nevek ellen is csatázott, mint Mike Hailwood vagy Giacomo Agostini. Visszavonulása után egyéni motorkerékpárok építésébe kezdett. Az ő nevéhez fűződik például három Ferrari-motoros kétkerekű megalkotása: kettő közülük a Dino hathengeresét, egy pedig a 308-as V8-asát kapta meg!

Természetesen Andreas nem állt meg ezen a ponton: számos hat- és nyolchengeres motorkerékpár megépítése után miért ne alkotta volna meg a V12-es álmot? Fogott hát két klasszikus, hathengeres motorkerékpár-blokkot (a Honda CBX-ből természetesen), és megalkotta a 2000 köbcentiméteres, 12 hengeres CBX-hajtóművet! Hogy a művelet mennyire nem volt egyszerű, azt ezek a képek is mutatják.

A motorkerékpárról sajnos semmilyen egyéb technikai adattal nem rendelkezünk – sem teljesítményét, sem végsebességét, de még gyorsulását sem publikálta az alkotó. Azonban Andreas V12-es Honda CBX-e így is lenyűgöző! Nézzük, hogyan melegíti be a tulajdonos ezt az egyedülálló masinát, hogy motorozzon vele egy rövidet. Hangszórókat feltekerni!

Saját BMW motorkerékpárom 33 literes üzemanyag-kapacitása némileg átlag feletti, azonban elenyésző a képen látható mopedéhez viszonyítva. A segédkeretből kiindulva nem ritkán közlekedik így az úriember!

A lábai között elhelyezett alsó tartály egészen biztonságosnak tűnő távolságban van a blokktól, nem? Tényleg már csak az hiányzik, hogy rágyújtson egy cigire!

Igazság szerint a mutatványnak sportértéke mára nem sok van, hiszen olyan nagy nevű mai sztárok, mint Pastrana, vagy éppen Maddison jóval hosszabb, vagy éppen látványosabb ugrásokkal döntötték már meg az egykori rekordokat. Az eseményt ilyen szempontok szerint inkább lehet egy show-nak vagy éppen az egykori világsztár előtti tisztelgésnek nevezni. Evel Knievel 1975-ben próbált 13 londoni emeletes buszt átugrani, de a mutatvány nem sikerült. 37 csontja, köztük a medencéje tört el, és a sérülés véget vetett karrierjének. Az idén 47 éves fia, Robert (akinek már két unokája is van) 2010 májusában ezt az ugrást (3 ráadás busszal) próbálja tejesíteni Londonban. A mutatvány különlegessége, hogy azt nem a ma, az ilyen bemutatóknál szokásos kis krosszgéppel, hanem egy Harley-Davidson XR750-essel fogja Knievel végrehajtani.

A netbookok az utóbbi években terjedő mini laptopok, a néhány évvel ezelőtti 100 dolláros laptop project piaci melléktermékei. Bár ezek a gépek valójában az eredeti projekt céljait  nem teljesítik, egy fontos szegmenst nyitottak a piacon. A kicsi, átlagos felhasználónak elfogadható teljesítményű hordozható gépeket mára minden jelentős gyártó palettáján megtalálhatjuk, szép számban fogynak.

A Rossi franchise most laptopokon és netbookon is megtalálható, hála a Packard Bellel kötött megállapodásnak. A gelériában látható az első netbook, amit Rossi nap-hold szimbolumával és 46-os rajtszámával látott el a gyártó. Bár ettől nem lesz a gép világbajnok, specfikációjában csak a mostanában „szokásos” netbook, de akkor is egy tetszetős darab – a grafikát ugyanaz a Aldo Drudi tervezte, aki Rossi sisakjainak grafikájáért felel.

Bár a résztvevők nem éppen kezdő motorosok voltak, az Ecoenduro mindenek újdonságot jelentett. A gyors és technikás szakaszokkal megtűzdelt pálya egy igazi versenynek adott helyet, még ha az nem volt a megszokott, hangos enduró futam. A versenyzők alapvetően Quantya motorokat használtak, bár az egyesült államokbeli Zero is képviseltette magát endurójával.

A világon az első, FIM által elismert „zöld” bajnoka:
Fabien Planet (Franciaország).

A szuperfinálé győztese:
Stefan K. Olsen (Dánia).

Az első hölgy bajnok:
Vanja Kollmann (Svédország).

A szuperfinálé hölgy győztese:
Annie Seel (Svédország)

Az erdei szakaszok összesített eredménye:
1. Fabien Planet (FRA), 175 pont
2. Amel Advocaat (HOL), 170 pont
3. Kasper Lynggaard (DEN) 161 pont
4. Joël Smets (BEL) 161 pont
5. Pål Anders Ullevålseter (NOR), 132 pont

A szuperfinálé eredménye:
1. Stefan K. Olsen (DEN)
2. Joël Smets (BEL)
3. Mikkel Caprani (DEN)
4. Brian Kjaer Jorgensen (DEN)

Bár nincs motordurrogás, kipufogó dörgés, az esemény cseppet sem volt eseménytelen. Az alábbi videó betekintést nyújt a verseny emlékezetes pillanataiba.