2022-ben még arról számoltunk be, hogy a háború következményeként az IMZ-Ural kénytelen elhagyni történelmi otthonát. A legendás orosz oldalkocsis motorkerékpárok gyártója akkor több mint nyolc évtized után részben búcsút intett Irbitnek, és a végszerelést Kazahsztánba, Petropavlba helyezte át.

A döntés akkor egyszerű túlélési lépésnek tűnt: az ukrajnai háború után bevezetett szankciók szétzilálták azt a globális beszállítói hálózatot, amelyet az Ural az előző húsz év alatt épített fel. A régi szovjet rendszerből örökölt „mindent házon belül gyártunk” szemléletet ugyanis addigra már rég leváltották: a modern Uralok nyugati fékeket, befecskendezést és számos import alkatrészt használtak.

A kazahsztáni menekülőút működött – de csak átmenetileg.

Az IMZ vezetője, Ilja Khait szerint 2024 végére világossá vált, hogy a két ország között működtetett gyártási modell hosszú távon fenntarthatatlan. A logisztika bonyolult lett, a költségek elszálltak, és minden egyes elkészült motorkerékpár veszteséget termelt.

Mi lett a klasszikus Urallal?

A rossz hír a rajongóknak: az ismert Ural Gear Up és a klasszikus kéthengeres, boxer, kardánhajtású oldalkocsis modellek sorozatgyártása jelenleg szünetel.

A gyár hivatalosan nem használja a „megszűnt” kifejezést. Inkább úgy fogalmaznak: „pause”, vagyis szüneteltetés. A valóságban azonban jelenleg nem készülnek új klasszikus Uralok az exportpiacokra.

Az irbiti üzem tovább működik kisebb létszámmal. Alkatrészeket gyártanak, meglévő készletekből korlátozott mennyiségben készülnek motorok a helyi piacra, valamint más cégeknek is végeznek összeszerelési munkákat.

Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában még találhatók raktáron klasszikus modellek, de ezek már a korábbi gyártásból megmaradt példányok.

Itt az új korszak: Ural Neo 500

Az Ural túlélési terve végül nem egy újabb költözés lett, hanem egy teljesen új modell: az Ural Neo 500.

Ez viszont nem egy modernizált Gear Up.

Nincs léghűtéses boxer.
Nincs kardántengely.
Nincs kapcsolható oldalkocsihajtás.

A Neo egy új filozófia: könnyebb, olcsóbb, hétköznapibb oldalkocsis motorkerékpár, amely nem a régi rajongókat akarja meggyőzni arról, hogy jobb, hanem új vásárlókat próbál bevonni ebbe az egyre kisebb világba.

Az alapot a kínai Yingang egyik oldalkocsis platformja adja, de az Ural állítása szerint nem egyszerű emblémacseréről van szó. A mérnökeik módosították többek között a segédvázat, a felfüggesztést, a fékrendszert, a kormányzást, az elektronikát és a motorvezérlést.

A végeredmény a Neo 500.

Ural Neo 500 műszaki adatok

Motor:

• 446 cm³-es, négyütemű, soros kéthengeres
• SOHC vezérlés
• hengerenként két szelep
• elektronikus befecskendezés
• 33,5 lóerő 7500/percnél
• 36 Nm körüli nyomaték 6000/percnél

Hajtás:

• 5 előremeneti fokozat
• hátramenet
• lánchajtás

Futómű:

• elöl oldalkocsis használatra tervezett lengőkaros (leading link) villa
• állítható előfeszítésű rugóstagok
• 17 colos kerekek
• Kenda K761 abroncsok

Fék:

• első tárcsa háromdugattyús nyereggel
• hátsó tárcsafék
• külön oldalkocsifék
• mechanikus rögzítőfék

Méretek:

• száraz tömeg: kb. 286 kg
• menetkész tömeg: kb. 313 kg
• tank: kb. 20 liter
• csomagtér: kb. 85 liter

A gyár szerint a Neo ideális utazósebessége körülbelül 110 km/h, teljes terheléssel inkább 95–100 km/h környéke.

Hol készül?

Ez talán a legérzékenyebb pont: Kínában.

Az Ural szerint azért választották ezt az utat, mert jelenleg Kínában található meg az a beszállítói háttér és gyártási kapacitás, amellyel egy kis szériás oldalkocsis motorkerékpárt életképes áron elő lehet állítani.

A Neo-projekt külön cégstruktúrában fut Neo Mobility Systems néven, de az Ural mérnökei vesznek részt a fejlesztésben.

Mikor érkezik?

A homologizációs folyamat 2026 elején már zajlott. Az amerikai EPA és CARB engedélyeztetéshez szükséges tesztmotor elkészült, a demómotorok pedig útnak indultak az Egyesült Államokba, Japánba és Európába.

Az első vásárlói példányokat az USA-ban 2026 második negyedévének végére ígérik. Kanada, Japán és Európa ezután következhet.

Meghalt az igazi Ural?

Attól függ, mit nevezünk igazinak.

Ha az Ural számunkra a második világháborús gyökerekből származó, léghűtéses boxer, kardános, kapcsolható oldalkocsihajtású gépet jelenti, akkor az a korszak jelenleg véget ért.

Ha viszont az Ural lényege maga az oldalkocsis motorozás életben tartása, akkor a Neo lehet az a kompromisszum, amely megmenti a márkát.

Nem az öreg Ural utódja.

Inkább annak a bizonyítéka, hogy a túléléshez néha nem a gyárat kell átköltöztetni – hanem az egész gondolkodásmódot.

A háborút túlélte az Ural, de a régi Ural már nem biztos, hogy visszatér…

Forrás/Képek: IMZ-Ural, Ural Neo