2010. március

hónap bejegyzései

2010. március

hónap bejegyzései
Thumbnail
Az angolok a nemzetközi szövetség ellen

Az angolok a nemzetközi szövetség ellen

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vállalkozó kedvű, motorok iránt érdeklődő úriember, Azhar Hussain. Jó ötletnek tartotta, hogy a napjainkban is még csak gyerekcipőben járó elektromos hajtású motoroknak versenyt szervezzen, az esemény legyen egy hivatalos, konzekvens szabályok keretében megrendezésre kerülő futam, egy igazi technikai sport a fiatal iparág számára. A szervezés még 2008. őszén indult, és hamarosan hivatalossá vált: a 2009-es Man TT versenysorozat egyik eseménye a világ első, elektromos motorok számára kiírt, kategóriákba szervezett futama, a TTXGP lett. Azóta a világ számtalan terawattnyi elektromos energiát elhasznált, és az elektromos hajtású masinák versenyeztetésében is jelentős események történtek.

FIM - mindenható óriás?

A kategória annyira új volt, hogy a Nemzetközi Motoros Szövetség (FIM) is Hussain segítségét kérte a gyerekcipőben járó sportág nemzetközi szinten történő megszervezéséhez. Az első TTXGP lebonyolításában szerzett tapasztalatait azután a szövetség igyekezett kihasználni. Tavaly novemberben a svájci székhelyű FIM és a brit vállalkozó azután nem publikált okokból – csak sejthető, hogy anyagi megfontolások miatt (sic!) – szakítottak egymással. Arról már ne is beszéljünk, hogy a Man TT szervezői is bejelentették, hogy szakítanak a TTXGP-vel, és saját versenyt szerveznek TT Zero névvel. A FIM meghirdette az ePower elnevezésű bajnokságot elektromos hajtású motorok számára, két francia, egy spanyol és egy katari versennyel (Katar később kiesett, helyette az olaszországi Imola került a naptárba), a szabályrendszer pedig szinte azonos a TTXGP-ével. A válasz gyors volt és hatásos, a TTXGP szervezői saját világbajnokságot szerveztek, négy amerikai, négy brit, négy olasz és egy végső spanyolországi megmérettetéssel.

Úgy tűnik, most mindezen káosz tetejébe a politika is beavatkozik a sportba, bár – ha lehet ezt mondani – most inkább a sport oldalán. A brit kormányzat égisze alatt működő Üzleti Fejlesztési Ügyosztály autóipari részlege és a helyes kereskedelmi gyakorlatokért működő hivatal az EU elé vinne az ügyet. Egyelőre nincs információ arról, hogy az érintett felek között folyna bármilyen tárgyalás a háttérben, így nagyon úgy tűnik, hogy a FIM kénytelen lesz számot adni politikájáról a gazdasági versenyszabályok megsértése és monopol helyzettel való visszaélés kapcsán emelendő vádpontokban.

Elolvasom

Thumbnail
Szexisek és humorosak az új Harley reklámfilmek

Szexisek és humorosak az új Harley reklámfilmek

A Harley a hagyományos értékekre építi hirdetési stratégiáját: a „Rocky Harley Davidson” kampány keretében megjelent két film a motorokhoz (vagy akár azok nélkül is ) megvásárolható kiegészítő ruházatokat népszerűsíti. Ezek szerint aki ilyet visel, arról bizony senki nem lesz képes levenni a tekintetét! Külön film készült hölgyek és urak részére, közülük a második esetében még egyet is értek a fent leírtakkal. Nem is kommentálom tovább, inkább nézzük!

Elolvasom

Thumbnail
Motorgyártók kontra Európai Unió

Motorgyártók kontra Európai Unió

Kemény évek járnak ránk motorosokra, és persze a motorgyártókra is. Tavaly szinte minden hétre jutott egy negatív hír, amely az eladások csökkenéséről, a gyártók újabb leépítéséről, átszervezéséről vagy éppen negatív eredményeiről szóltak Európában és az Egyesült Államokban. Ilyen üzleti körülmények mellett cseppet sem meglepő módon a gyártók egyáltalán nem szívlelték az EU múlt heti lépését. A hírek szerint a tavaly már egyszer felmerült lehetőség, a motorok teljesítményének korlátozása és a kötelező ABS alkalmazása újra napirendi pont lesz a közlekedés-biztonsággal foglalkozó bizottság nyári ülésén. Az Európai Motorgyártók Szövetsége, az ACEM, nyilatkozatban reagált a hírre, bár lehet, hogy a válasz nem éppen elegáns. A kiadott nyilatkozatban felhívták a politikusok figyelmét, hogy az Európa-szerte nagyságrendileg 150.000 embert foglalkoztató iparág számos szereplője már most is szenved a piaci helyzet miatt. Egy, az előző hírben említett döntés egyes gyártókat a bezárással fenyegetne, ha az új szabályozás miatt a kereslet tovább csökkenne termékeik iránt. A gyártók szerint az iparágat érintő döntések meghozatala előtt a piaci szereplőkkel komoly egyeztetéseket kell folytatni és közösen kell kialakítani egy követhető stratégiát.

A fentiekhez csak lazán kapcsolódik egy másik negatív hangvételű hír. Pusztán politikai-gazdasági kalandorakciónak minősíthetjük a Reinhold Messner hegymászó nevével fémjelzett kezdeményezést, amely kitiltaná az olasz Dolomitokból a motorosokat. A tervek szerint csak reggel illetve este használhatnák a kétkerekűek szerelmesei a hegyi utakat, hágókat, és persze csak díj fizetése ellenében. Ilyen híreket olvasva menthetetlenül az alábbi, klasszikus filmjelenet jut eszembe, amely a szabadságról szól.

Elolvasom

Thumbnail
Videó és képek a KTM Freeride-ról

Videó és képek a KTM Freeride-ról

Korábban már hírt adtunk arról, hogy a KTM a tokiói motorkiállításon mutatja be hivatalosan a Freeride elnevezésű elnevezésű motorját. Az időközben „kiszivárgott” információk után a sajtóanyagot még a bemutató előtt kiadták, szombaton pedig leleplezték az új masinákat. A hivatalos információk birtokában a motor figyelemre méltó, legalábbis ami az elektromos meghajtású gépeket illeti. A masina csúcsteljesítménye 22 kW, azaz 30 lóerő, így nem csak tömegével, de teljesítményével is túlszárnyalja jelenlegi vetélytársait: a Quantya csupán 16, a Zero pedig 23 lóerős gépekkel rendelkezik.

KTM Freeride (galéria nyílik)

Az elektromos motorok egyik jelenlegi hátránya az akkuk töltése. Sportos vezetés mellett a KTM körülbelül 45 perces menetet bír, a feltöltés pedig 90 percet igényel – jó hír, hogy az akkuk cserélhetők, azok feltöltéséhez nem kell az egész motort leállítani. A bemutatón a KTM hangsúlyozta, ezzel a motorral megpróbálnak egy valós alternatívát teremteni a kisköbcentis négyütemű gépeikre: az akkuk élettartama 500 feltöltés, ami megegyezik a gyártó más motorjainak szerviz-ciklusával, valamint ára is hasonló lesz. Mindez persze nem jelenti a fosszilis energiahordozók hasznosítására épülő motorok végét, a két fejlesztési vonal párhuzamosan fog élni tovább 2011 tavaszától, amikor is a tervek szerint az első elektromos KTM-ek legördülnek a gyártósorról.

A hivatalos sajtóanyag angolul itt olvasható:

 

A promó videó:

A tokiói bemutató:

Elolvasom

Thumbnail
Egykeréken, bukó nélkül az autóroncsba

Egykeréken, bukó nélkül az autóroncsba

Azt hiszem, jobb ha nem is kommentálom a filmen látottakat. Hozzávalók: egy tapasztalatlan, vakmerő motoros és egy kétütemű krosszmotor. No meg kell egy fának támasztott Lada-roncs, mert az jó kemény, hogy bukósisak és minden egyéb védőfelszerelés nélkül nekimenjünk, miután nem sikerült az egykerekezés. Kanyarban persze.

Elolvasom

Thumbnail
Palánkverseny a múltból

Palánkverseny a múltból

Hemmingway egyszer azt mondta, hogy csak három sport létezik: a hegymászás, a bikaviadal és a motorsport. Mindhárom közös jellemzője, hogy a „sportoló” könnyen életét vesztheti, ha nem figyel kellőképpen arra, amit csinál. Az alábbi videót elnézve igazi embert próbáló feladat volt a hőskorban a motorversenyzés. Fék nem volt ezeken a többnyire belsőégésű motorral felszerelt, vastagkerekű bicikliknek tűnő masinákon. A súlycsökkentés érdekében a berugókar is hiányzott, a motorokat bevontatták, az első, felvezető kört egy „biztonsági” autó mögött tették meg.

Elolvasom

Thumbnail
Texasi kemény arcok

Texasi kemény arcok

Tavaly a Yamaha mind a négy motoGP versenyzője szerepelt a hétköznapjaikat bemutató videóban, idén a készítők a motorosok texasi gyökereit kihasználva készítettek egy játékfilmet, amely leginkább a Túl a barátságon és a Kutyaszorítóban furcsa keverékének tűnik. A hiperaktív mókamester, Edwards, cimbizni szeretne új csapattársával, aki ezt unottan tűri.

Elolvasom

Thumbnail
Négyütemű ETZ250

Négyütemű ETZ250

Avagy: Amikor valaki tényleg megérdemli a „Sufnituning Okleveles Doktora” címet.

 

Ezt a motort a 2005-ös siroki motorostalálkozón fényképeztem. Amint megláttam, egy csapásra nem érdekelt semmi más, csak ez az egy vas. Pedig volt ott elég két hosszú combon illegő-billegő, meg kétkeréken csattogó-puffogó néznivaló, amelyek után szintén bármikor megfordulnék. Vagy másfél órát beszélgettem a tulajjal két vagy három sör mellett, és azt sem vettem észre, hogy közben lemaradtam a felvonulásról…
 
 
Gondolkodtam rajta, mennyit érdemes vagy szabad erről a képsorozatról írni, hiszen a képek magukért beszélnek, és talán bármilyen szöveg csak megzavarja az összhatást és az élményt. Ám élményrontás ide vagy oda, csak nekiálltam felvázolni, mi kell egy ilyen négyütemű ETZ megépítéséhez. Nem lett rövid…
 
Végy egy ETZ 250-es blokkot. Meg egy naaaaaagy levegőt, mert nem sok minden marad belőle vágatlan, bontatlan állapotban.
 
Hengernek nem kell a sajátja, hiszen a hüvely tele van a kétüteműek lelkét adó, de a négyüteműekben felesleges ablakokkal, amiben csak elakadnának a gyűrűk. (Nekem Trabant-henger ugrott be elsőnek, de ugye az is ablakos.) Akkor legyen mondjuk Kispolszki, ami ugye 300 köbcentiméter körüli. Ennek már csak a lökethosszhoz kell igazítani a magasságát, no meg lemarni a tetejét és az alját, hogy passzoljon a blokköntvényre.
 
Legyen vízhűtéses, ahhoz már csak le kell venni a hűtőbordákat, meg felhegeszteni rá a víztér külső falát alkotó lemezt. Ilyen megoldásokkal már épültek egyedi vízhűtéses D-Csepelek is az 50-es években, tehát nem sok új van a nap alatt. Viszont míg elkészül, az nem fél óra. Bal oldalon kialakítjuk a vezérműlánc útját, figyelve, hogy sík tömítőfelületet képezzünk a majdani lemezburkolatnak.
 
A dugattyú valószínűleg a Kispolszkié, amennyiben a henger is az volt, persze a dugóban a csapszeget is össze kell hozni valahogy, hisz minimális az esély, hogy az átmérők az ETZ-ével passzoljanak.
 
A dugattyú súlyának lehetőleg minél inkább a gyári ETZ dugattyúénak a közelében kell lennie, hiszen a főtengely gyárilag ehhez van kiegyensúlyozva, és a tetemesen nehezebb dugó már az első gázfröccsnél szétfordítaná a blokkot. A lecke fel van adva, hiszen a négyütemű dugattyúk nehezebbek, mint a kétüteműek.
 
Főtengely. Fogós kérdés, hogy az ETZ gyárija kibírja-e majd a nagyobb lökettérfogat és a négy ütem nyomatékát. Hiszen a négyüteműé ugyanerre van gyárilag kitalálva, de azt meg a blokkhoz kell faragni. El lehet dönteni, ki melyik változatot szeretné.
 
ETZ főtengely esetén a hajtókarcsapszeget opcionálisan nagyobb átmérőjűre cserélhetjük. Ha lehet, akkor a Kispolák (vagy a hengert, dugattyút adó donor) csapszegének átmérőjére kell, és akkor a dugóhoz tartozó hajtókarral lehet összeépíteni. (Ez a legtisztább megoldás mindig.)
 
A főtengely kenése? Négyüteműeknél ugye magában a tengelyben jön az éltető olaj, míg a kétütemű keverékkenéssel oldja meg ugyanezt. Na a keveréket itt ugye elfelejthetjük. Akkor valahogy oldalról kell spriccelni majd az olajat a hajtókarra. Ezt olajzójáratokkal külön meg kell oldani. Olajpumpának itt egy autó AC-ját építették be (jobb oldalon), alatta közvetlenül egy szűrő. Még egy szűrő a váltó felett, és olajcsövek a főtengelyhez meg a vezérléshez. Lehajlítva méretre és letömítve.
 
 
Kartert is kapott az ETZ, valahol ugye el kell férni az olajnak, a kuplung pedig nem foroghat folyamatosan az olajban, hiszen az nem lenne egészséges. Tippem szerint van plusz karter, amelyet a hasidom rejti el.
 
Vezérlés. Mivel vezérműláncos lesz, így a főtengelyen ki kell alakítani a vezérműlánc lánckerekének a helyét. Itt megint esztergályosmunka következik, no meg számolás, hasalás, hogy majd kibírja-e. Figyeljünk a vezérműtengelyeken levő lánckerekekre, hogy majd azokhoz be legyen lőve fixeléskor, nehogy majd csússzon a vezérlés az ideálistól előre vagy hátra.
 
Vezérműlánc kiválasztása. Zsiguli? Vagy a hengerfejnek megfelelő, ugye a fenti lánckerék a mérvadó.
 
A képeken nem látszik, milyen lehet a hengerfej, a formája alapján még azt is elképzelem, hogy saját fejlesztés ez is, bár hogy ebbe valaki otthon belevágjon, ahhoz már tényleg ember is kell, nemcsak gatya. Alapvető kérdés ugye, hogy milyen alumínium-öntvényből marassuk, milyen illesztési méretekkel, minek a vezérműtengelyeit tegyük bele. Valami hasonló lökettérfogatú és lökethosszú motorkerékpárét, amely lehetőleg kategóriájában nincs pengére kihegyezve, lehetőleg valamilyen minimálchopperét. Hiszen bármelyik 250-es crossmotor vezérműve pik-pakk szétrántaná az ETZ főtengelyt.
 
Láncfeszítés. Egyik baloldali képen látszik a láncfeszítő. Egyszerű és nagyszerű, persze komoly méretezés helyett elég lekoppintani egy hasonló négyüteműét, és annak a vezetőjét is beépíteni. Kialakítjuk a fordulatszámmérő kihajtását, ahogy itt is a hengerfejen.
 
Hűtés hajtása. A vízszivattyút célszerű a vezérműlánccal meghajtatni. Így történt ennek az ETZ-nek az esetében is. A vízpuma a bal oldalon kapott helyet. Ehhez is áttételszámolgatás, lánckerék-keresgélés, vagy maratás a beugrómutatvány ugye. Termosztát (jobb oldalon), hűtő, kiegyenlítőtartály. Mindet el kell találni a leadandó hőmennyiséghez, az ahhoz szükséges vízmennyiség tárolásához és mozgatásához. No meg valahogy fel kell aggatni a vázra, fülek, tartók… Külön csövek mennek a henger és a hengerfej vízterébe. Tömítések, tömítőfelületek… Apróságok, amelyek a kitalálásával és kialakításával napokat el lehet tölteni. Nem beszélve a tesztelésről, és az utólagos finomítgatásokról.
A hűtő mögé ventillátor, annak hőkapcsoló…
 
 
A karburátor valamilyen 250-es vagy 350-es japán négyüteműé, gondolom. No meg a cserebogarak ellen védő nyitott szűrő. A bekarburálás, fúvókázás már sétagalopp, nem is motorépítés a korábbiak után.
 
A kipufogó teljesen egyedi elejétől a végéig, ducatisan a hátsó idom rejti a dobot.
 
Önindító is legyen rajta. Hogy azért lett rárakva, mert nem lehetett rendesen berúgni a vasat (mivel az ETZ-nek fele fordulat elég volt az első robbanáshoz, itt viszont ugye kettőt fordul az a tengely, mire egyet pöffen), vagy csak ezért tették rá, mert nagyon belemelegedtek, nem tudom. Behúzórelé, önindító, kisáttétel, nagyáttétel… Eggen. Ezt lehetett volna kecsesebbre is. De hát prototípus… A bukócső azért végül nem maradt le alóla, ha már ennyit dolgoztak vele.
 
A vázról sok szót nem is ejtenék. 1991-es Aprilia AF1 125 Futura első villája perecestől, ugyanannak az egyoldali hátsóvillája és kerekei. Ezek az ETZ gyári zártszelvény-vázába fűzve. A vázat bölcsővé alakították, a blokk valószínűleg új, erősebb gumibakos felfüggesztést kapott, hogy az megtartsa a megnövelt súlyával is. Talán még a hátsóvilla-tengely is maradt a gyári helyén, sőt lehet, hogy az akksitartó is. A lábtartók is Apriliától származnak, sportosan hátrahozott pozícióban, ehhez a váltókar átszabva és hátrafordítva került beépítésre. Az idomok talán üvegszálból készültek, fighteresre vágva, igényesen lefestve.
 
Leírni is elég volt, nemhogy nekiállni, és megcsinálni. Ha valakinek megjött a kedve, és elindulna ezen a nem is annyira sufni sufnituning-versenyen, fel lehet kötni a nadrágot. Avagy a nagyflexet. Aztán megépíteni egy ilyet, vagy ha rá akar duplázni, lehet mindjárt V2-es négyütemű is. Nem sok motorépítő műhely van Európában, amelyik nekiállna ennek. Főleg ha azt sem felejtjük el, hogy az ETZ akkor, 2005-ben már az átépítés után megtett 3000 kilométeren is túl volt. Tehát oda sem utánfutón jött, hanem használva volt.
 
Köszönöm az építőnek, hogy láthattam ezt akkor, és ha idén ott lesz, Sirokon én fizetem a sört.
Elolvasom
/ /

Thumbnail
MotoAir: Élesben próbáltuk a légzsákos dzsekit

MotoAir: Élesben próbáltuk a légzsákos dzsekit

Korábban sok olyan védelmi eszközről számoltunk be, amelyek egy nem kívánt motoros baleset bekövetkeztekor a vezető és utasa testi épségét hivatott megóvni. Ezek mindegyike azonban külföldről átvett hír vagy videó volt. Egészen más testközelből, sőt saját bőrünkön kipróbálni egy ilyen védelmi rendszert. Nekünk ez most megadatott, így örömmel osztjuk meg veletek tapasztalatainkat.

A közelmúltban az interneten bukkantam a MotoAir légzsákos dzsekikre. Mivel a termék éppen napjainkban kerül kereskedelmi forgalomba hazánkban, azonnal megkerestem a forgalmazót (a pécsi székhelyű Motorosruha Kft, vezetője Wermuthweisz János), aki nagy örömmel mutatta be a kabátokat. A Budapesti Motorfesztiválon pedig saját bőrömön is kipróbálhattam működés közben egy bőrdzsekit.

Nézzük, milyen is a működési elve ennek a remek újításnak! Motorunk vázára, kormányára – illetve bármilyen, számunkra kényelmes helyre – felszereljük a becsatolási pontot. Ez hasonló az autók biztonsági övének belső rögzítéséhez, azonban könnyebb és kisebb, ahogy az egy motornál értelemszerű. A felszerelés természetesen szerszám nélkül elvégezhető, így ha motort váltunk, könnyedén vihetjük magunkkal a légzsák biztonságát is.

Valóban kényelmes, kellemes viselet. Semmi nem utal rá, hogy mit rejt magában!Ezután felvesszük a dzsekit – legyen az bőr, cordura (ebből téli- vagy kimondottan nyári, hálós kivitel is elérhető), esetleg csupán egy stílusos bőrmellény -, és motorra pattanunk. A felpattanás után természetesen be kell csatolni magunkat – ezt a mozdulatot azonban autóban már úgyis megszoktuk, hamar adaptálhatjuk tehát kedvenc kétkerekűnkre is. Abban az esetben pedig, ha bekövetkezne a bukás, a rendszer azonnal működésbe lép. Hogyan is?

Amint a rögzítő kábelt komoly erő megrántja (annyi rugalmassága természetesen van, hogy leszálláskor merő feledékenységből ne aktiváljuk a rendszert!), a belső zsebben levő patront beüti egy csapszeg, és a légzsákrendszer azonnal felfújódik. Ez biztosan bekövetkezik, mire nekicsapódunk egy autónak, vagy átrepülve rajta földet érünk – amennyiben erőltetett kanyarban, mélyre döntött motorról a földre huppanunk, az első ütközés előtt szintén számíthatunk a feszes légzsákokra.

Legfontosabb és legsérülékenyebb szerveinket védiA lufik a legsérülékenyebb és legfontosabb testrészeinket védik: a gerincet, a nyakat (ezt egyetlen normál protektoros ruha sem!!!), valamint a bordákat és a kulcscsontokat. A védelem pedig valóban feszes: a videón a felfúvódott kabátban tényleg alig kaptam levegőt, és valamiért nagyon nagy biztonságban éreztem magam – még normál bőrruhában sem érez ilyet az ember soha. Ugyanakkor leeresztett légzsákokkal mindebből semmit nem érzünk: nagyon kényelmes viselet a kabát.

Ami a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy amennyiben bekövetkezik egy bukás, a légzsákok leeresztése és a patron cseréje után (ez percek alatt elvégezhető az út mellett is!) azonnal folytathatjuk utunkat, miközben a MotoAir légzsákrendszerének védelmi képessége újfent 100 százalékos.

Aki pedig a fentiek hallatán felkapta a fejét, de azt mondja: „Á, biztosan megfizethetetlen árban van!” – nos az ő számukra jó hírrel tudunk szolgálni. A MotoAir ára ugyanis egyáltalán nem elkeserítően magas – a sok változat miatt nem részletezzük, ITT azonban megtaláljátok őket. Amennyiben egy ugyanilyen, légzsákrendszer nélküli kabáthoz viszonyítjuk – ez a reális -, a felár mindössze néhány tízezer forint. Ennyit pedig ez a fokú biztonság egészen biztosan nagyon-nagyon megér!

A kabát belsejében a légzsák háti része, mellette a csapszeg, amely rántásra aktiválja a patront és ezzel az egész rendszert (további részletek a galériában, kattints a képre!)

Elolvasom
/ /

Thumbnail
Félelmetes méretek

Félelmetes méretek

Aki sokat motorozik, az kénytelen-kelletlen halad erdős részeken is. Ha motoroztál már végig egy egész éjszakát, tudod, micsoda vadmozgás van a fák közti keskeny utakon hajnaltájt. Motorral azonban minden esetben nagyon óvatosan kell a fákkal sűrűn borított részeken haladni, hiszen nekünk különösen veszélyes összeütközni egy kiugró vaddal. Még egy kisebb nyégylábú is végzetes lehet, hát még egy őz – bár hatalmas szerencsével meg lehet úszni egy ilyen esetet is.

A nagy találkozás...Na de mit szóljon, aki elé egy ilyen állatka toppan az útra? Szinte említést sem érdemel a szarvas, amikor létezik bölény is! A kép megtekintésekor gondoljuk végig: a négylábú jóval hátrébb áll, mint a motoros, mégis mennyivel nagyobbnak tűnik. Pedig a Harley sem éppen egy robogó…

Elolvasom

Thumbnail
Figyelj a gumiabroncsaidra!

Figyelj a gumiabroncsaidra!

A gumiabroncsok biztonságával foglalkozó angol TyreSafe szervezet (milyen beszédes a nevük, ugye?) megdöbbentő jelentést tett közzé. A 2008-as évben 28 százalékkal nőtt a szigetországban a gumidefekt által okozott motoros balesetek száma. A kötelező műszaki vizsgákon ugyanabban az évben nem kevesebb, mint 26.000 motor bukott meg kizárólag a nem megfelelő gumiabroncsok miatt (pedig ott az előírt profilmélység még a magyarországinál is kevesebb, mindössze 1 milliméter)! Ez napi 75 megbuktatott motort jelent!

Pedig a gumiabroncsok állapotának ellenőrzésénél kevés egyszerűbb dolog van. Stuart Jackson, a TyreSafe elnöke szerint: „Az ugrásszerű emelkedés a gumihiba által okozott baleseteket illetően nagyon aggasztó és teljességgel fölösleges. Meghatározó szerepet játszanak gumijaink motorunk biztonságát illetően, így nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük azokat. Ráadásul az ellenőrzés csupán pillanatokat vesz igénybe, és különösen fontos azon motorosok számára, akik nem napi rendszerességgel használják járművüket. Minden hosszabb állás után meg kell ezt tenniük az elindulás előtt.”

Azt kell mondjuk, az elhangzottak maximálisan igazak. Szedjük össze gyorsan, mit is kell minden motorosnak – igen, nekünk is, kedves olvasó! – a lehető leggyakrabban ellenőriznünk a gumijainkon.

Olcsó műszerrel otthon is ellenőrizhetjük a nyomást– A guminyomást mindig indulás előtt, hideg állapotban ellenőrizzük. Legalább hetente egyszer tegyük ezt meg, otthon, indulás előtt, egy hitelesített kézi műszerrel (olcsón beszerezhető bármely motorosboltban).

– A guminyomást minden esetben a gyártó által előírt értékre állítsuk be, figyelembe véve a terhelést is. A külső hőmérséklet változásával több tized barral változhat a nyomásunk, nekünk azonban mindig a megadott értéket kell tartanunk.

A kisebb felnisérülések még javíthatók– Nézzük meg, nincs-e sérülés, oldalt dudor (ez szálszakadásra utalhat), esetleg oda nem illő fémtárgy (egy szög feje) a guminkban. Ezt az ellenőrzést a nyomásteszttel együtt másodpercek alatt elvégezhetjük.

– Ellenőrizzük a felnit is: egy kátyútól könnyen keletkezhet olyan sérülés a kerékövön, amely lassú nyomásvesztéshez vezet.

– Mindig használjunk szelepsapkát, hiszen annak hiányában a légzáró rendszer károsodhat a belekerülő szennyeződésektől.

– A profilmélységet folyamatosan kövessük figyelemmel. Nem szükséges megvárni a törvényileg előírt 1,6 millimétert, hiszen ekkor már gumink vízkiszorítási képessége csupán ötödét teszi ki az új állapoténak – ez pedig komoly veszély esőben haladva!

– Mindig motorunknak és vezetési stílusunknak megfelelő abroncsot válasszunk, ugyanolyan gumi (gyártmány és típus) legyen az első és hátsó kerekeinken, és azokat minden esetben párban cseréljük!

– Belsővel szerelt guminál mindig cseréljük azt is a külső köpennyel együtt!

Szakszervizben szereltessünk és centíroztassunk gumit– Minden esetben komoly, motorkerékpár-abroncsokra szakosodott műhelyben végeztessük a cserét, és tökéletesen centíroztassuk ki a kerekeinket!

– Amennyiben nem vagy biztos, hogy milyen nyomást használj, inkább érdeklődj egy szakszervizben, mintsem hogy nem megfelelő gumikkal közlekedj – a biztonságod múlik rajta!

Nos, lehet hogy a fentieket mind ismeritek, azonban ugyanilyen fontos a betartásuk is. Végezetül hadd ajánljam figyelmetekbe, hogy ma már számos, a hirtelen nyomásvesztést megakadályozó adalék kapható a piacon, például a kiejtve igen hangzatos nevű Slime (ejtsd slájm), amely az én motoromon a tavalyi évben már bizonyított. Mert defektet kapni nem jó – volt benne részem néhányszor -, így ha tehetjük, kerüljük el és motorozzunk minél biztonságosabban!

A legfontosabb: utassal motorozva mindig növeljük a nyomást abroncsainkban! :-)

Elolvasom
/ /