Az olasz SuperWheels egy tipikusan amerikai, de egyébként elég egysíkú versenyben mérte össze a tengeren túli piacra fejlesztett Yamaha VMaxot és a Ducati új powercruiserét, a Diavelt. Ez a megmérettetés talán a legkiegyensúlyozottabb, hiszen azonos kategóriájú, nagyjából egyforma teljesítményű masinákról beszélünk.

Több évnyi fejlesztés után a BMW a 2010-es modellévre kiadta az S1000RR-t, a bajorok hosszú évek óta első csúcskategóriás sportmotorját. A kék-fehérek telivérje számos elismerést kapott, a szaksajtó hivatásos tesztpilótái mind-mind elismerően nyilatkoztak a német sportmotorról. A bajorok számára a superstock kategória világbajnoki címe mellett a legnagyobb elismerést minden bizonnyal az egy hete átvett díj jelenti. Hosszú évek óta gyakorlatilag mindenki kizárólag a japán gyártók gépeire gondolt, ha sportmotorokról volt szó. Exkluzív olasz csodák ide vagy oda, a Gixerek, a Cibberek, az R1 és a Tizedes uralták ezt a kategóriát. Most a négy nagy szülőhazájában a bajorokat méltatták a újságírók. Az SWA értékelésén 2010 legjobbnak bizonyuló motorja az S1000RR lett, a díjat a felkelő nap országában vehette át Ekrem Sak, a BMW Motorrad Japan igazgatója Kohei Ichimotótól, a Young Machine főszerkeszőjétől.

Mindannyiunkat más motivál a motorozással kapcsolatban, de azt hiszem, nagyon sokan szeretnének elmenni egy világ körüli útra. Sajnos csak kevesen tudják ilyen irányú álmaikat, terveiket megvalósítani. Paolo Pirozzinak azonban sikerült. Az olasz motoros konkrétan egy Ducatival vágyta körbemotorozni a Földet, és ebben a bolognaiak segítettek neki – egyúttal ez jó marketing a Multistradának is.

Paolo 2010. június 13-án indult útnak egyedül, kísérő csapat nem segítette, bár a világon mindenhol szívesen fogadták a márka rajongói. 80 ország és 90’000 kilométer megtétele után az elszánt olasz április 10-én visszatért Európába, a cikk írásakor Angliában tartózkodik. Paolo az elkövetkező hetekben a túra levezető szakaszát fogja megtenni öreg kontinensünk nyugati felén, a tervek szerint május 28-án fog az imolai pályára visszaérkezni, a Passione in Moto nevű rendezvényre. Paolo útjának eddigi eseményei, a túra hátra lévő része olvasható, látható a hivatalos honlapon, illetve youtube-os csatornáján.

A Ducatival ellentétben a Honda nem csinált különösebb médiaeseményt új versenymotorjának első teszteléséből. Nem sokkal az olaszok után az aranyszárnyasok is pályára vitték jövő évi gépüket, Kousuke Akiyoshi és Tady Okada gyári tesztelők Suzukában köröztek az egyelőre fényezés nélküli motorral. Az új szabályok egyértelműek, a 21 literes üzemanyagtartály nyújtotta lehetőségeket mindenki ki fogja használni, azonban az erőforrással más a helyzet. A szabályok szerint a furat maximum 81 milliméter, a lökettérfogat pedig 1000 köbcentiméter lehet. A kulcsszó a maximum, hiszen már korábban szárnyra kapott a hír, miszerint nem biztos, hogy valóban literes motorokkal fognak versenyezni jövőre az élmenők.

Egy belsőégésű erőforrás teljesítményét sok részlet határozza meg, ezekből csupán három (a felhasznált anyagokkal együtt négy) paramétert korlátozott a FIM és a Dorna. Bár nyilvánvalónak tűnik, hogy egy versenymotor teljesítményét növeljék, azonban a 800-as éra rácáfolt a több lóerő, jobb köridő hipotézisre. A könnyebben, jobban irányítható gépekkel a versenyzők nagyobb kanyarsebességet, jobb köridőt tudtak, tudnak elérni, mint a 990-es motorokkal. Persze az elektronika sokat fejlődött az elmúlt néhány évben, de ezen a ponton jelentősen nem korlátozták a fejlesztőmérnököket. A 81-es furat alapján végzett számítások, illetve a fentiek figyelembe vételével a szakértők 900 köbcentiméteres erőforrások megjelenését prognosztizálják.

A fenti képből egyelőre sok minden nem derül ki a jelen állás szerint még el sem nevezett Hondáról, de remélhetőleg a mugellói verseny után a tesztelésen a Yamaha M1-gyel egyetemben ez a gép is nagyobb publicitást kap.

A kis példányszámban gyártott Confederate-ek között is ritkának fog számítani a P120 fekete, Black Flag változata. Ilyen unikumot sokan egész életünkben nem fogunk látni testközelből, nemhogy motorozhatnánk vele. Szegényes hiánypótló ugyan, de íme egy onboard videó egy elkészült példány menetpróbájáról. Megnyugtató, hogy ennek a V2-es monstrumnak is eljár az alapjárata, bár nyilván csak mert savanyú a szőlő…

Az év végén, a két ünnep között rendszeresen elő szoktam venni a Long Way Round című sorozatot, és motorozás híján, pótcselekvésként végignézem. A kilencvenes évek végétől 2008-ig emelkedőpályán lévő motorkerékpár-ipar a tévébe is beszivárgott, az Orange County Choppers és a Biker build-off talán a legnépszerűbb sorozatok voltak, bár az én ízlésemnek talán túlságosan is amerikaiak. A Long Way Round ha nem is volt teljesen hiteles abban, amit csinált (persze: „a motorosok maguk lesznek”…), de McGregor és Boorman mindenféleképpen élvezhető formában adták elő a kalandtúrázást. Az elmúlt évek hitelválsága azonban több ponton is visszaütött, az utóbbi időben nem igazán invesztált senki a motorozást népszerűsítő színvonalas sorozatokba (nem-nem, a Sons of Anarchy valójában nem a motorozásról szól), de talán most megtört a jég.

Valószínűleg a motorpiac drasztikus visszaesésének is köszönhető, hogy a legújabb motoros sorozatot a készítők nem tudták eladni egyetlen TV-csatorna számára sem, ezért az epizódok az interneten keresztül lesznek megtekinthetők. Persze a The motorcycle diaries (TMD) sem teljesen hiteles, hiszen az öt főszereplő nem igazán tipikus motoros. A modellekből és táncosokból összeválogatott csapat 25’000 mérföldet fog megtenni Harley-k nyergében, s az átélt „kalandokkal” fogja népszerűsíteni a motorozást, a jelenleg ahhoz kapcsolható stílust. Őszintén szólva legalábbis fenntartásaim vannak ezzel a produkcióval kapcsolatban, a csapatról valahogy nem a motorozás, hanem egy Marilyn Manson dal jutott az eszembe. Akárhogy is, a műsor a hivatalos honlapon illetve a sorozat Facebook oldalán követhető lesz – május 14-én esedékes az első gurulás.

Az igazat megvallva nem találtam semmilyen életszagú apropóját az alábbi fotózásnak, nyilván jóval inkább egy promóció ez a KTM-nek, illetve a márka viszonylag új, abu dhabi szalonjának. Marc Coma, háromszoros Dakar-győztes, április elején bezsebelte ötödik győzelmét az Abu Dhabi Desert Challenge-en. A többszörös bajnok a KTM egy másik gyári bajnokával, az X-Games-ben érdekelt Ronnie Rennerrel forgatta az alábbi kisfilmet, amelyben a Dakar-menő gépet látványosan az égbe „emelik”.

A bajnokok motort is cseréltek, és természetesen elismerően nyilatkoztak a számukra szokatlan KTM-ekről. „Normálisan számunka az a fontos, hogy a motor a talajon maradjon” – mondta Coma. „A rally menőknek éppen ezért szokatlan ilyen magasságokba és távolságokra ugratni. A szabadstílusúakkal összehasonlítva az én motorom jó néhány kilóval nehezebb, csak a tank 40 literes.”
„Az élmény igazán megdöbbentő volt” – nyilatkozta Renner. „Fordulhattam pár kört Marc motorjával, de valószínűleg elég csúnya látványt nyújtottam. A sebesség hihetetlen, de a gép kifejezetten nehezen vezethető egy freestyle motorral összehasonlítva. Egy ilyen géppel ugratni igazán rendkívüli dolog.”

Summa summarum, a KTM-nek és bajnokainak hála kaptunk egy látványos videót és képsorozatot. Egzotikus hely, egzotikus masinák, kiemelkedő motorosok, igazi virtuális off-road matiné.

Egy motor szakszerűtlen, de nagyon is hozzáértő használata a streetfighterkedés. Kedd este nyolc körül jelent meg a filmsorozat legújabb része, melyben Chris Pfeiffer, a BMW házi bajnoka magyaráz el egy újabb trükköt. Így kell a tankon állni menet közben.

„Egyszerűen és világosan fogalmazva, egy motor gyorsabb és kiszámíthatóbb megállításának lehetősége segít elkerülni, hogy a motoros statisztikává váljon.” – nyilatkozott Pieter de Waal, a BMW Motorrad USA alelnöke. „Itt az ideje, hogy a motorkerékpár-ipar minden szereplője tárt karokkal fogadja az ABS előnyeit. A kiterjedt tesztelések, amelyekben szerephez jutott számos biztonsági szakértő, rendfenntartó szervezet és motoros újságíró, következetesen azt bizonyítják, hogy az ABS csökkenti a balesetek számát és életet ment.”

Ha teljesen őszinték vagyunk, a hír, miszerint a BMW 2012-től kezdődően kizárólag blokkolásgátlóval szerelt masinákat értékesít (az Egyesült Államokban), természetesen nem okozhat meglepetést, hiszen az amerikai biztosítók már korábban elkezdték kampányukat az ABS kötelezővé tételéért; öreg kontinensünkön pedig tavaly ősszel fogadták el az EU tagállamaiban 2013-tól érvényes új szabályokat. Ha továbbmegyünk, azt kell mondjuk, a bajoroknak sem jelent túl nagy változást a dolog. Bő két évtizede először ők adtak ki ABS-szel szerelt közúti szériamotort, a húsz éves évforduló után pedig nem sokkal az egymilliomodik blokkolásmentes kétkerekűt is átadták boldog tulajdonosának. Az utóbbi években a BMW palettáján számos olyan modell volt-van, amelynek alapfelszereltségébe beletartozik az ABS, ennek megfelelően a blokkolásgátlóval felszerelt motorkerékpárok értékesítésében eddig is élen jártak a kék-fehérek.

A hír mindenesetre felvet egy kérdést. A fejlesztések nyilván nem állnak le, ellenben a motorosok egy jelentős része mind a mai napig elutasítja a blokkolásgátló alkalmazását kétkerekűeken. Nyilván ami teljesen megszokott, sőt elvárt egy csupán közlekedési célra tartott autó esetében, más megítélés alá eshet egy a vezetés, a szabadság élménye miatt fenntartott hobbijárművön. Vajon ezek a társaink csupán ugyanolyan szűklátókörűek, mint azok, akik anno hevesen ellenezték a biztonsági övek illetve a légzsákok alkalmazását, vagy nekik van igazuk? Akárhogy is, hamarosan új motort csak blokkolásgátlóval lehet beszerezni.

Utoljára februárban hallhattunk Erik Buellről és legújabb masinájáról, az EBR 1190RS-ről. A friss hírek megerősítik azt, amit eddig is sejtettünk: a könnyű V2-es sportmotor nem lesz egy tömegmodell. A legendás mérnök, motorépítő csak száz darab kiadását tervezi, hogy az amerikai motoros szövetség, az AMA versenyzésre vonatkozó követelményeinek megfeleljen.