Az utóbbi években népszerű volt a gyártók között, főleg a brit szigeteken egyes túrázásra is alkalmas masinákhoz a „GT” csomag kiadása, amely gyakorlatilag több-kevesebb gyári kiegészítő költséghatékony értékesítését jelentette. A Triumph idén azonban nagyot lépett előre, a nehezen megfogható sporttúra kategória prominens tagját, a Sprint 1050-et a túrázók igényeinek figyelembe vételével frissítette, s először annak GT változatát mutatta be.

A modellfrissítésből persze az alap ST változat is profitál, a gép gyakorlatilag a tradicionális, a faridom alá szerelt 3 kiömlős kipufogón és a hátsó felfüggesztésen kívül azonos a GT modellel. A GT változat kiadásának okán elhangzott negatív kritika is inkább az ST-vel kapcsolatos, sokan egy kicsit nagyobb teljesítményű, sportosabb menetdinamikával rendelkező gépet vártak. A közel azonos kialakításnak azonban megvan a maga haszna, hiszen a többnyire azonos alkatrészeknek, a szinte megegyező gyártási folyamatnak hála a masina létrehozási költsége és fogyasztói ára is alacsonyabb – ez utóbbi majd 1000 fonttal múlja alul a GT-t a saját hazájában. A két modell közötti szegregációt más aspektusban kell keresni: míg a GT-t alapvetően az amerikai piacra szánja a Triumph, az ST inkább Európában lesz jellemző.

Számtalan apró tárgy vesz minket körül, amelyeket csupán vélt vagy valós hasznosságuk miatt szereztünk be. Az is megeshet, hogy bizonyos segédeszközöket csak azért veszünk meg és használunk, mert egyszer nagy szükségünk lett volna rá, de éppen nem volt nálunk hasonló. Persze az ilyen funkcionális tárgyak értékesítése nem könnyű, a rideg mérnöki megfontolásokkal nem lehet nagy üzletet bonyolítani, főleg olyan apróságok terén, mint például egy oldaltámasz-alátét, amely laza, murvás talajon jöhet jól a motor letámasztásakor. Az ilyen és hasonló „hasznos holmik” értékesítésében gyakran jut szerephez a tetszetős formaterv, de akár a burkolt vagy nyílt szexualitáshoz is köthetik a terméket. Egy másik járható út a humor, amiből létezik fekete is. A kedves kis („cuki”) állatok, amelyek egy motor tömegét viselik hátukon, értelemszerűen kilapulnak és elpusztulnak, erre épül egy amerikai cég termékpalettája. Ha a fekete humor szeretete a gonosz természetünkből fakad, akkor vehetünk vodoo-baba formájú alátétet is, amivel egy konkrét személyre gyakorolhatunk súlyos nyomást. Az eszement kiegészítők ára 12-19 dollár a gyártó saját oldalán rendelve.

A Top Gun című nagysikerű ’80-as évekbeli filmben is összehozták a vadászrepülőket és a motorokat. A nagyteljesítményű Tomcat vadászgépet, és a kor egyik csúcsgépét, a Kawasaki GPZ-t nem is volt nehéz párhuzamba állítani, nem egyszer hallottam már azt a mondást én is, amiben a motorozást a repüléshez leginkább hasonlító földön művelhető tevékenységnek nevezik.

A Suzuki C1800R cruiser egyedi átalakítása ilyen szempontok szerint megmosolyogni való, hiszen erről a gépről nem a sportos, nagy teljesítményű motorozás jut az ember eszébe. A világ leggyorsabb vadászgépe, a MiG-31-es formájára alakított V2-esben azonban van racionalitás, a mókás megjelenés ellenére is… A szélvédelem a kabint formáló plexinak hála jónak tűnik, a motor megjelenéséért is felelős, a sugárhajtóművek kiömlőjét megjelenítő műanyag idomzat, és a két függőleges vezérsík közé beépített áramvonalas hátsó dobozok nagy csomagtérrel ruházzák fel az amerikai piacra tervezett hosszú távú túrázót. Bár ez a példány történetesen ukrán rendszámmal fut…

A motorok között a V4-es konstrukció a legutóbbi évekig szinte unikum volt. Ugyan a kétüteműek között is akadt olyan masina, amely két párban elrendezett hengerekkel büszkélkedett, de a négyütemű sornégyes erőforrások előretörésével kevés ilyen kétkerekű maradt a piacon. A Honda versenymotor ősökkel büszkélkedő VFR-je évtizedek óta jelen van a piacon, annak jelentősen átalakított 1200 köbcentis változata pedig idén debütált a kereskedésekben. Az aranyszárnyas márka rendelkezett egy másik, hosszában beépített V4-essel is, ez a Pant hajtotta előre a világ útjain. A piacon nem is volt nagyon más ebből a konstrukcióból. Ugyan a Ducati kiadta a motoGP-ben fejlesztett GP6-os utcai változatát, a Desmosedicit, de az 1500-as példányszám és a masina csillagászati ára miatt azt legtöbbünk csak egy poszter formájában engedheti meg magának.

Most azonban úgy tűnik, a V4-es konstrukció újra hódít. A Honda jó másfél éve erősítette meg a pletykákat az új VFR érkezéséről, amit azóta már mi is teszteltünk, a tavalyi WSBK bajnokságot Spies pedig egy V4-imitátorral, a keresztsíkú főtengellyel szerelt R1-essel nyerte meg. Az Aprilia V4-es versenymotorja szintén 2008 őszén debütált, annak már Factory és „jóárasított” R változata is megvásárolható. Az RSV4 érkezésekor sokan egyből a négyhengeres Tuono bejelentésére vártak – ennek most jött el az ideje. Vagy legalábbis az első „kémfotók” bemutatásának.

Az olasz Motociclsimo magazinnak a mugelló-i pályán volt szerencséje a legújabb V4-esről fényképeket és videót készíteni egy tesztelés során. Várhatóan a motor az olcsóbb, R változatra épül, az erőforrást pedig inkább utcai használatra fogják hangolni az olaszok, azaz a csúcsteljesítményt csökkentik, viszont a masina nyomatékleadása jobb használhatóságot fog biztosítani az összes fordulatszám-tartományban. A kisebb teljesítmény miatt azonban nem kell fanyalogni, a legújabb olasz naked bike tömege is csökken, az amúgy sem magas súly az idomzat elhagyásával 180 kilogramm alatti lehet. A „kémfotók” megjelenéséből arra következtethetünk, hogy a masinát még idén hivatalosan is bemutatják a nagyközönségnek, várhatóan a milánói EICMA-n.

Amikor Manko92 megnyerte második nyereményjátékunkat, elgondolkoztunk rajta, hogy kelle egy közös túrát szervezni ennek tiszteletére. Néhányan összejöttünk a téli hidegben is, amikor Yoda vette át első játékunk díját, így illene folytatni ezt a hagyományt.

Közben sikerült véglegesíteni, hogy Manko július második hétvégéjét fogja egy BMW R1200GS nyergében tölteni, és neki megfelel, ha szombaton, azaz július 10-én néhányan elkísérjük egy kis gurulásra.

Így terveztem egy szép útvonalat a Balaton-Felvidék irányába. Az utiterv a következő: reggel 8.30 körül találkozunk Érden, a 6-os és 7-es főút kereszteződésének közelében levő Lukoil benzinkúton (ez a 6-os érdi bevezetőjén található). Innen 9-kor elindulunk, és a 7-es főúton gurulunk a Velencei tóig, amelyet az északi partja mentén, Sukoró érintésével kerülünk meg. Székesfehérvárt elkerüljük az M7 érintésével (ez a szakasz ingyenes, tehát senkinek nem kell matricát vennie!), és az autópálya mellett levő Shell benzinkúton találkozunk a környékről indulókkal 10 órakor. Innen Székesfehérvárt elhagyva kis mellékutakon, Sárkeszi felé motorozunk tovább, majd Nagyvázsonyban állunk meg másodszor, várhatóan 11.30-12.00 közötti érkezéssel. Érdtől ez 122 kilométer.

Itt kicsit megnézegetjük Kinizsi híres várát, mintegy fél órát pihenünk, majd gurulunk tovább a vigánpetendi kanyarok felé, többek között elmegyünk ott is, ahol a Honda VFR-t videóztuk. Nagyvázsonytól mindössze 8 kilométerre, Kapolcs előtt megállunk egy langallót enni ebédre. Itt körülbelül egy órát töltünk el. Ebéd után ismét egy hosszabb motoros szakasz jön, Tapolcán visszafordulva Gyulakeszi és Pécsely érintésével megyünk vissza Tihanyba, ahol a Belső tó partján leheverünk a fűbe egy kicsit sziesztázni. Nagyon szép hely!

Innen már hazafelé vesszük az irányt: Balatonfüred, Veszprém, 8-as út, majd Székesfehérvártól a 811-es, Etyek, és az M1-M7 bevezetőjén az Agip kútnál könnyes búcsú. A teljes táv Érdtől Budaörsig 332 kilométer lesz. Reméljük, minél többen jöttök, és az időjárás is kellemes lesz.

A túra egyéb részleteit a kiírásnál találjátok, ahol jelentkezni is tudtok! Legyetek szívesek ott jelentkezni, és ebben a témában oda kommentelni!

Nagy cégek számára létszükséglet, hogy márkanevüket hogyan kezelik, milyen környezetben tűntetik fel. Emiatt sokszor látunk ismert márkaneveket olyan terméken, ami soha nem tartozott a cég profiljába. Az effajta manőver két nagy cég között is létrejöhet.

A márkanevek ismertsége és így értékük növekszik, az új termék értékesítése pedig könnyebbé válik. A kölcsönvett márka rajongói is a potenciális vásárlók között vannak – tegyük hozzá, néha még akkor is, ha egyébként nem érdekeltek az adott termék megvásárlásában. Persze egy teherautót nem vesz valaki csak azért, mert ott díszeleg rajta egyik kedvenc logója, de egy döntés előtt álló potenciális vásárlót könnyű az ügyfelek közé csábítani ilyen különlegességekkel.

A legújabb őrület – nem tudom másképp nevezni – a Hello Kitty védjeggyel ellátott motorolaj. A japán macska igencsak jól jövedelmez, éves szinten 1 milliárd dolláros forgalmú üzletet bonyolítanak le vele. A Hello Kitty termékek sora most az Agip jóvoltából bővül, speciálisan a japán piacon a Showán keresztül értékesítik a 3 literes kiszerelésű 5W-30 viszkozitású olajukat. Ugyan ez az olaj nem alkalmas az olajfürdős tengelykapcsolóval szerelt motorkerékpárok blokkjának kenésére, de amennyiben azt a gép specifikáció lehetővé teszi, szemrebbenés nélkül robogóba, szárazkuplungos masinába tölthető, illetve hagyományos, az erőforrással nem egy blokkba épített váltóval szerelt kétkerekűekben is alkalmazható az erőforrás kenésére.

Mindenesetre nehezen értem, hogy egy kisgyereknek készült mesefigurával hogyan lehet népszerűsíteni egy gépipari terméket, és azt is nehezen tudom elképzelni, hogy egy autós, motoros speciálisan ilyen olajt szeretne a gépébe tölteni, töltetni – legalábbis egy bizonyos életkor felett…

Bár a dolog végülis „cuki”…

A Confederate léte és tevékenysége bizonyos szempontok szerint üdvözölni való. Egy kis cég, amely saját elképzelései szerint gyárt motorokat, azokat gondosan, kézzel szerelik össze a motorépítők. A vevőkör prominens, gazdag illetve híres emberekből tevődik össze, az exkluzivitás miatt a márka pedig megfelelő figyelmet kap hirdetések nélkül is. A termékek illeszkednek ugyan a piac legnépszerűbb kategóriájához, de annak inkább csak a felső szegmensében említhetők. No persze nem csupán a motor teljesítménye miatt, hanem a masina ára és ritkasága okán is. A legutolsó modell a P120 Fighter volt, a tervezett 50 darabos szériából már csak 7 példány keres gazdát. Ha valakit zavar az előbb említett „nagy” példányszám, akkor sem kell lemondania egy Confederate birtoklásának öröméről, a cég ugyanis kiadja a P120 Fighter egy limitált sorozatát. Arról egyelőre nincs információnk, hogy ez a korlátozott példányszámú masina az eredeti 50 darabos csomag részét fogja-e képezni, vagy egy extra mennyiséget jelent. A „Black Flag” – Fekete Zászló fantázia nevű masina alapvetően megegyezik az alap P120-assal, a blokk ugyanaz a kettő, egyenként literes hengerből álló V2-es elrendezésű, 160 lóerőt és 183 newtonméteres nyomatékot produkáló erőforrás, a specifikációban jelentős különbség nincs. Talán a leginkább említendő eltérés a karbon kerekek alkalmazása, ami jól illeszkedik a masina fekete fényezéséhez.

Mint említettük, bizonyos szemszögből üdvözítő a Confederate létezése. Másfelől igazából egy gazdagoknak készülő ritkaságról beszélhetünk, amely a példányszámával, magas árával, extravagáns külsejével emelkedik ki a szürke tömegből. Magyarul mondva egy villantós státusszimbólum.

Összesen 921 motorokerékpáros baleset adatait dolgozták fel, amelyek Olaszország, Hollandia, Németország, Franciaország és Spanyolország területén következtek be. Ezek motoros szempontból hazánknál sokkal fejlettebb területek, mégis érdemes szemügyre venni az eredményt, hiszen az jó eséllyel Magyarországon is közel járhat a valósághoz.

Az adatok szerint a balsetek 60 százalékában autóval ütközünk össze, 9 százalékban az út szélével, 8.4 százalékban teherautóval vagy egyéb testes járművel, 8 százalékban valamilyen fix tárggyal (oszlop, fa). További lehetőségek: 6.9% – másik motoros vagy robogós, 2.7% – parkoló jármű, 2.5% – semmi (leesünk a szántásba…), 2.1% – kerékpáros vagy gyalogos és végül 0.3%-ban valamilyen állattal.

Gondoljuk végig saját, eddigi veszélyhelyzeteinket (rosszabb esetben baleseteinket) – szerintem teljesen reális adatokat hozott a felmérés. Az arányokat pedig tartsuk fejben motorozás közben is, hogy minket lehetőleg ne érjen semmilyen baj!