A Honda CB1000F a hetvenes és nyolcvanas évek ikonikus japán motorkerékpárjainak formavilágát idézi meg, miközben korszerű műszaki alapokra épül. A retró stílusú csupaszmotor fejlesztését Takayuki Haramoto vezette, aki korábban a CB750 Hornet és az XL750 Transalp projektvezetőjeként dolgozott. A cél nem egy régi modell egyszerű újratervezése volt, hanem egy olyan sokoldalú roadster megalkotása, amely a klasszikus CB-modellek hangulatát a mai motorosok igényeivel ötvözi.

Freddie Spencer versenymotorja adta az inspirációt

Takayuki Haramoto már gyerekként rajongott a motorkerékpárokért. Különösen emlékezetes számára az 1981-es év, amikor Freddie Spencer a legendás Honda CB750 nyergében állt rajthoz az AMA Superbike-bajnokságban. Ez a korszak és a Honda korabeli sportmotorjainak karaktere később a CB1000F fejlesztésére is hatással volt.

A modell megjelenése a hetvenes-nyolcvanas évek Honda CB750F és CB900F típusait idézi. Ezek a motorok lendületes vonalvezetésükkel, karcsú felépítésükkel és összehangolt formavilágukkal váltak meghatározóvá. Az üzemanyagtartály, a motor környezete és a hátsó rész egységes megjelenést alkotott, miközben a típusok sportos karakterét a Honda versenytapasztalatai is formálták.

Haramoto szerint a korabeli modellek nem pusztán a külsejük miatt voltak különlegesek: valódi sportmotorokként a versenypályákon szerzett tapasztalatokat is magukban hordozták. A Honda RCB1000 versenytechnikája szintén hozzájárult ahhoz a műszaki és sporttörténeti háttérhez, amely a közúti modelleket meghatározta.

...a bejegyzés a hirdetés alatt folytatódik.

Nem egyszerű retrómásolat készült

A fejlesztés során a Honda mérnökei nem egy az egyben akarták újraalkotni a CB750F vagy a CB900F modelleket. A cél egy sokoldalú, japán roadster létrehozása volt, amely a mindennapi közlekedésben és a túrázás során is megállja a helyét.

A tervezők a korai F-modellek letisztult, Bol d’Or stílusából merítettek ihletet. A név az ikonikus, 24 órás FIM-versenyre utal, amely a Honda gazdag versenymúltját is felidézi.

A CB1000F formatervezésének egyik legfontosabb alapelve az arányok harmóniája lett. A hangsúlyos, kompakt első részhez karcsú hátsó traktus társul, a teljes motorkerékpár pedig az első keréktől a farokidomig egységes benyomást kelt. A tervezőknek úgy kellett megőrizniük a klasszikus vonalakat, hogy közben a motor műszaki felépítése és használhatósága megfeleljen a mai követelményeknek.

A Honda értelmezésében a CB1000F így nem egy régi konstrukció modern köntösbe bújtatott változata, hanem a CB-modellcsalád jövőjéről alkotott elképzelés.

Modern technika a klasszikus formák mögött

A múltidéző megjelenés korszerű műszaki alapokat takar. A CB1000F váz- és felfüggesztésrendszere a mai konstrukciós elvek szerint készült, erőforrása pedig a Fireblade modellből származik. A Honda célja az volt, hogy a klasszikus formavilág ne járjon együtt a régi motorkerékpárok műszaki kompromisszumaival.

A fejlesztés egyik legnagyobb kihívását éppen a régi és az új konstrukció közötti különbségek jelentették. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években a motorkerékpárok jellemzően kettős bölcsővázzal készültek, az üzemanyag-bevitelhez vízszintes szívótorkokat használtak, elektronikai rendszereik pedig jóval egyszerűbbek voltak a maiaknál.

A CB1000F ezzel szemben modern vázszerkezetre épül, függőleges elrendezésű szívótorkokkal és korszerű elektronikával. Ezek a különbségek a formatervezést is befolyásolták: az eredeti modellek jellegzetes üzemanyagtartályát például úgy kellett megalkotni, hogy illeszkedjen a mai műszaki alapokhoz.

Haramoto elmondása szerint ezért a fejlesztők belülről kifelé haladva tervezték meg az alkatrészeket. Először a műszaki felépítéshez igazodtak, majd ehhez alakították a külső elemeket, hogy a végeredmény első pillantásra felismerhetően klasszikus Honda CB legyen.

Takayuki Haramoto személyes kötődése a motorokhoz

A CB1000F fejlesztése Haramoto számára személyes szempontból is jelentős munka volt. A motorozás iránti érdeklődését édesapja Honda Monkey modellje keltette fel, rajongását pedig a Bari Bari Densetsu című manga is erősítette. A történet főszereplője ugyancsak egy CB750F-fel kezdi motoros pályafutását.

Haramoto később a szerpentineken töltötte szabadidejének egy részét, szakmai karrierjében pedig fontos mérföldkőnek tartja a 2023-as Honda CB750 Hornet és XL750 Transalp fejlesztését, amelyet projektvezetőként irányított.

Sokat tanult Masatoshi Satótól, aki többek között a két sorkettes modell és a CBR1000RR Fireblade fejlesztésében is projektvezetőként vett részt. Haramoto szerint Satótól mérnökként, tervezőként és vezetőként egyaránt fontos tapasztalatokat szerzett.

Inspirációi ugyanakkor nem korlátozódtak a motorkerékpárok világára. Különösen nagy hatással volt rá az 1988-as Akira című animáció járműveinek formavilága, de a Fender Stratocaster gitárok és a Jazz Bass basszusgitárok vonalai is inspirálták. Saját bevallása szerint ez a sokféle érdeklődés is közrejátszhat abban, hogy a Honda NM4 közel áll hozzá.

A motorozás mellett szívesen gitározik, és moduláris szintetizátorokkal is foglalkozik. Ezek a hobbik elmondása szerint segítenek elmélyíteni a kapcsolatát azokkal a tárgyakkal és gépekkel, amelyek iránt szenvedélyesen érdeklődik.

A múlt hangulatát a jelenben is átélhetővé tenni

Haramoto szívesen kipróbálná, milyen lehetett a hetvenes években egy Kawasaki Z1-et vagy Z2-t, illetve egy Honda CB750F-et vagy CB900F-et vezetni. Nem pusztán a gépek érdeklik, hanem az a korszak is, amelyben ezek a motorkerékpárok a motorozás csúcsát jelentették.

Szerinte egy mai próbaút önmagában nem adná vissza teljesen az akkori élményt, hiszen a motorkerékpárok és a motoros kultúra környezete azóta alapvetően megváltozott.

A Honda CB1000F ezért több egyszerű nosztalgiánál. A fejlesztők szándéka szerint olyan modern motorkerékpár, amely megőrzi a klasszikus CB-k arányait és karakterét, miközben a mai használathoz szükséges műszaki alapokat kínálja. A modell már megérkezett az európai kereskedésekbe.