A Yamaha Motor fokozatosan újrahasznosított alumíniumötvözetre cseréli a saját fejlesztésű DiASil hengerek gyártásához használt alapanyagot. A vállalat tervei szerint 2030-ra minden érintett modellnél befejeződik az átállás, amelynek eredményeként évente becslések szerint 47 ezer tonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás.

Újrahasznosított alumínium a DiASil hengerekben

A Yamaha 2026. október 6-án jelentette be, hogy fokozatosan megváltoztatja a DiASil hengerek gyártásához használt alumínium alapanyagát. A jelenleg alkalmazott, elsődleges alumíniumötvözetet újrahasznosított alumíniumötvözet váltja fel. A vállalat célja, hogy a folyamat 2030-ra valamennyi DiASil hengert használó terméknél befejeződjön.

A Yamaha becslése szerint a teljes átállás évente körülbelül 47 ezer tonnával mérsékelheti a CO₂-kibocsátást. Ez a gyártási alapanyag megváltoztatásából származó várható megtakarítás, nem pedig a teljes vállalati kibocsátásra vonatkozó adat.

A bevezetés első lépése az Indonéziában gyártott, mindennapi közlekedésre szánt modelleket érinti. A Yamaha később globálisan is ki kívánja terjeszteni az új alapanyag alkalmazását.

Mi az a DiASil henger?

A Yamaha 2002-ben elsőként fejlesztette ki és vezette be a sorozatgyártásba a saját DiASil hengerkonstrukcióját. Ennek különlegessége, hogy teljes egészében alumíniumból készül, ezért nincs szükség hagyományos vas hengerperselyre vagy külön bevonatra.

A megoldás több műszaki előnnyel jár. A gyártó kiemeli a jó kopásállóságot, a megszorulással szembeni ellenállást és a hatékony hőelvezetést. A konstrukció emellett kisebb tömeget, jobb újrahasznosíthatóságot és alacsonyabb gyártási költségeket is lehetővé tesz.

A DiASil technológiát a Yamaha jelenleg több motorkerékpár- és robogómodelljénél alkalmazza. Az újrahasznosított alumínium bevezetése ezért nem egyetlen modellhez kötődő fejlesztés, hanem a gyártó több termékcsaládját érintő alapanyagváltás.

Miért nem használtak eddig újrahasznosított alumíniumot?

Az alumínium újrahasznosítása önmagában nem új eljárás, a DiASil hengerek esetében azonban különösen szigorú anyagminőségi követelményeknek kell megfelelni. A Yamaha szerint a hagyományos újrahasznosított alapanyagokban előforduló, kis mennyiségű szennyeződések megnehezítik az elvárt tulajdonságok biztosítását.

A henger működése szempontjából többek között a fém mikroszerkezete, a felület jellemzői és a korrózióállóság is meghatározó. Ezeket úgy kell biztosítani, hogy az új alapanyagból készült alkatrészek továbbra is megfeleljenek a DiASil technológia funkcionális követelményeinek.

A Yamaha ezért olyan újrahasznosított alumíniumötvözetet fejlesztett, amelynek tulajdonságai összevethetők az elsődleges alumíniuméval, és amelyből a meglévő gyártási eljárásokkal is előállíthatók az alkatrészek.

Anyagtervezés és tesztelés előzte meg az átállást

Az új ötvözet fejlesztése termodinamikai számításokra épülő anyagtervezéssel kezdődött. Ezt ismételt próbapadi vizsgálatok és járműves tesztek követték. A Yamaha közlése szerint ezek során igazolták, hogy az újrahasznosított alumíniumötvözet teljesíti a szükséges funkcionális követelményeket, így alkalmas a gyakorlati alkalmazásra.

A vállalat által közzétett mikroszerkezeti összehasonlítás azt szemlélteti, hogy az újrahasznosított alapanyagból készült hengerben a szilícium mérete és eloszlása az elsődleges alumínium felhasználásával készült változatéhoz hasonló homogenitást eredményez. Ez a Yamaha által bemutatott fejlesztés egyik fontos eleme: az új alapanyag használatával úgy kívánják mérsékelni a gyártás környezeti terhelését, hogy közben a henger funkcionális tulajdonságai is megfelelőek maradjanak.

A Yamaha 2030-as és 2050-es környezetvédelmi céljai

A DiASil hengerek alapanyagváltása a Yamaha Motor Group Environmental Plan 2050 környezetvédelmi tervéhez kapcsolódik. A vállalat célja, hogy 2050-re a teljes ellátási láncában – a saját üzleti tevékenységeit is beleértve – karbonsemlegességet érjen el.

Ennek részeként a Yamaha azt is vállalta, hogy 2030-ra a saját gyártásában felhasznált alumínium-alapanyagok 100 százalékát fenntartható alternatívákra cseréli. Ez a cél a vállalat fő japán és külföldi gyártóbázisaira vonatkozik.

A DiASil hengerekhez használt alumínium cseréje ennek a törekvésnek az egyik fontos intézkedése. A bejelentés alapján az átállás fokozatosan valósul meg: először az Indonéziában gyártott, mindennapi használatra szánt modelleknél jelenik meg az új ötvözet, majd a tervek szerint más piacokra és termékekre is kiterjed.

A Yamaha fejlesztésének lényege tehát nem a DiASil hengerkonstrukció megváltoztatása, hanem a gyártásához szükséges alumínium alapanyagának lecserélése. A vállalat 2030-ra tervezi a teljes átállást, amelytől éves szinten mintegy 47 ezer tonna CO₂-kibocsátás megtakarítását várja.