Ne gondold, hogy te vagy az első, akinek megfordul a fejében, hogy igazából a motorozás tart életben egy-egy kőkeményre sikerült időszakban. De nem ám, annyira nemzetközi és annyira motorosok ezrein átívelő gondolat, élethelyzet ez, hogy van ahol a mentális egészséget megőrzését elősegítő kampányt húznak fel rá. Hiszen mit ad nekünk a motorozás?

[do_widget id=text-10]

A legfontosabb talán az, hogy a motorozás áttaszít egy másik világba. Persze rosszabb esetben átcsaphat ez közúti adrenalinkergetésbe – szerintem mindenkit tüzelt már fel egy kis tempózásra kínálkozó lehetőség. De ezen túl is. Ad valamit, ami miatt úgy érzed, hogy érdemes kimozdulnod a négy fal közül. Ezzel nem csak a motorozás előtti pillanatban jutsz hozzá némi motivációhoz, hanem egy csigalassan vánszorgó, kilátástalan szerdai meetinget is segít átvészelni. Végtére is valamiből tankolni is kell, nem? Majd végre elindulsz és napfényhez jut a szervezeted, szép környezettel töltődik fel a tudatod, és ha nem vágod haza az egészet egy sisakkommunikációs cuccal, akkor még telefonon keresztül sem csimpaszkodik rád anyád, hogy gyomorrákos a régi matektanárod és egyébként is ettél-e eleget és amúgy is mikor leszel már felnőtt és adod el a motorod.

Ha a mentális egészség szemszögéből nézzük, akkor a motorozás legnagyobb ajándéka talán a csend. Nem a bukósisakban örvénylő szélzajra, meg a gyári dobok cicergésére gondolok, hanem arra a fókuszált, koncentrált, iszonyúan jelenlévő állapotra, amit elmismásolni, másra figyelni nem lehet. Nincs alvásba és munkába menekülés, egyszerűen semmivel terelheted el az éberséged – és akkor ott maradsz saját magaddal egy társaságban. És akkor meg kell beszélni. Akkor dűlőre kell jutni. De tudod mit? Lehet is. Végtére is éppen 140-nel repesztesz egy darab vas tetején, és onnan nézve tényleg súlytalan, hogy felmondasz-e végre vagy, hogy megint berágott az asszony.

Majd amikor leszállsz a motorról, akkor jó esély van rá, hogy társaságod is akad. Persze többnyire motorok, túraútvonalak kerülnek terítékre. Aztán a cimbiségből barátságok lesznek és más témák is előjönnek, ami segít oldani a stresszt. Valami ilyesmire jutott a brit CALM – Campaign Against Living Miserably – civil szervezet és fogott össze a Royal Enfielddel, hogy a motorozás népszerűsítésével segítsenek a felnőtt férfiak között jelenlévő magas öngyilkossági számok visszaszorításában. Hát lehet ezzel nem egyetérteni?