A címben jelzett dolgokból annyira nem biztos semmi, hogy még az egyes szám is lehet tévedés. Persze ehhez tudni kell azt, hogy a Triumph amúgy is szerteágazó modellpalettáján a Tiger név nem kevesebb, mint 17 (igen, tizenhét!) motorkerékpáron található meg. Ezek három fő csoportba sorolhatók: a Tiger 800, a Tiger Explorer és a Tiger Sport. […]
Elolvasom
A héten írtunk az MV Agustáról, hogy hiába gyártanak kivételesen szép és kívánatos motorokat, valahogy a gazdasági része nem szalad úgy a szekérnek, ahogyan azt elképzelnénk. Ezzel szemben a Triumph pozitívan zárta a 2016-os esztendőt, nem kis gyarapodást könyvelhettek el az év végén. Tehát lehet jól is menedzselni a különleges motorokat. Olyannyira sikeresek voltak, hogy […]
Elolvasom
Három évvel ezelőtt azzal a reménnyel lépett piacra a Triumph Tiger legnagyobb változata, hogy letaszítsa a trónról a BMW R1200GS-t. Azonban a bajor etalon a következő évben teljesen megújulva olyan magasra tette a lécet, amit a többiek akkor nem hogy átugorni, de megközelíteni sem tudtak. Az angolok azonban nem adták fel: a 2016-os modellévre az […]
Elolvasom
A hazájában remekül teljesítő brit márka modelljei közül négy felszereltségét jelentősen megemeltük – vagyis adunk egy csomó kiegészítőt a paripákhoz alapáron. Az akció március végéig, vagy a készlet erejéig tart, így akinek egybeesik a terveivel, az nem árt ha iparkodik. Amennyiben pedig éppen döntés előtt állsz, talán érdemes mérlegelni ezt a lehetőséget is. Nézzük pontosan, […]
Elolvasom
Nagy divat a világjárás. Így amelyik komoly gyár kínál ezer köbcenti feletti nagyendúrót, az előbb-utóbb egy igazi kalandmotor-külsejű változattal is kedveskedik vásárlóinak. A divatot persze a BMW diktálja: a világ legnagyobb darabszámban értékesített túraendúrójának, a GS sorozatnak módosított, Adventure változata az etalon. Mivel azonban a nagy bajor vasak többsége is ugyanúgy aszfalton éli le az életét, a többi cég a világjáráshoz szükséges nagyobb volumenű átalakításokat igyekszik megspórolni. Így tett a Yamaha is a Worldcrosserrel, amely kizárólag optikailag nyújt többet a Super Tenerénél, és hasonló utat követ a Triumph is a Tiger Explorerrel.
Az elnevezés magától értetődő, hiszen a Tiger 800 túraendúró igazi terepes változata a Tiger 800 XC (cross country, vagyis a vidéken való átmotorozás eszköze) nevet viseli, így logikusnak tűnik a Tiger Explorer XC típusnév is. A nagy Triumph esetében azonban nem változtattak annyit, mint a kistesók háza táján: ugyanakkora maradt a rugóút, ugyanazok a kerékméretek, nem változott az üzemanyag-tank sem. A gumiméretek stabilan tartása egyébként logikus lépés, hiszen a motor komoly tömegét tempós aszfaltos haladáskor az úton tartani kell a 110-es szélességű első gumi – valószínűleg ezért szavazták le a 21-es kerék alkalmazását. Na meg olyan igazi terepezésre egy ilyen súlyú motor úgy sem alkalmas. A szükséges extrák azért megvannak: fűzött kerekeket alkalmaznak tömlő nélküli abroncsokkal, komoly haspáncélt és bukócsövet kapott a gép, a pilóta kezeit pedig a gyári kézvédők óvják meg a csapkodó ágak okozta sérülésektől. Ha pedig a kalandmotorozás közben rád esteledne, két 55 wattos kiegészítő lámpa segít a tájékozódásban. A motor szervízintervalluma is érdekes – és valóban hosszú utakat tesz lehetővé -, hiszen csupán 16’000 kilométerenként kell karbantartás céljából felkeresni vele a legközelebbi útba eső márkaszervízt.
Az 1902-ben alapított, vagyis idén 110 éves gyár újdonsága ezen a hétvégén mutatkozik be a leicestershire-i Mallory Parkban
megrendezett Triumph Live nagyszabású rendezvényén. A kereskedésekben pedig a 2013-as év tavaszán lesz megtekinthető és kipróbálható a kizárólag khaki színben kínált Tiger Explorer XC.
Elolvasom
A címet rögtön az elején meg kell magyarázzam egy sztorival, amely akkor esett meg, amikor éppen gurultam vissza a géppel a Triumph Budapest szalonja felé. Az Astoriánál megálltam a lámpánál egy motoros futár mellett. Valamilyen klasszikus 125-250 köbcenti körüli futármotoron ült a kolléga, amikor mellégurultam, lelkesen vizslatni kezdte az Explorert. Nézte-nézte vagy 20-25 másodpercig, majd hirtelen a felismerés isteni szikrájával az arcán felkiáltott: JÉ! HISZEN EZ NEM IS BMW!!! Már a Rákóczi úton gurultam, amikor leesett, hogy az egy napos menetpróba során bennem is felgyűlt valamennyi tapasztalatot a lehető legfrappánsabban sikerült összefoglalnia.
No de nézzük meg részleteiben, milyenre is sikerült a bajor kategória-etalon kékvérű brit kihívója!
Még a Motorshow-n nézegettem először az Explorert, és az volt az első gondolatom a hatalmas, és gigantikus tartományban állítható plexivel kapcsolatban, hogy milyen alacsonyan van elhelyezve a merevítése. Biztos rezegni fog – gondoltam saját boxermotoros tapasztalataimból kiindulva. Azután amikor beindítottam a soros háromhengeres blokkot, rájöttem nyilvánvaló tévedésemre. Mert a több mint 1,2 literes, keresztben elhelyezett motor nem vibrál. Soha. Illetve valamilyen finom kis rezgést továbbít a lábtartók és a kormányvégek irányába bizonyos fordulatszám-tartományokban, de ez ahhoz édeskevés, hogy a plexi rázkódni kezdjen.
Ugyanakkor az erőforrás az angol cég háromhengereseitől megszokott módon rendelkezik azzal a ritka jó tulajdonsággal, hogy soha nem fogy ki az erőből. 2’000-es fordulat körül már értékelhetően elindul, és nagyjából folyamatosan tol a bőven 10’000 fölötti tartományban is. Ugyanazzal a kellemes szokással nyugtatja a vezető idegrendszerét, ami a Tiger 800 XC esetében is annyira tetszett: ha az ember laza burkolaton bajba kerül és kicsit teker a gázon, a blokk bármelyik fokozatban és fordulatszámon azonnal és készségesen a segítségére siet.
Ami pedig a legszebb: ehhez alig igényen kőolajszármazékot! Az Explorer még bejáratós volt (alig több mint háromszáz kilométerrel az órájában hoztam el), ennek ellenére a teljes, mintegy 240 kilométeres teszttávon 5,9 litert fogyasztott száz kilométerenként. Egy szakaszon, ahol tényleg kényelmes országúti tempóban motoroztam, és nem nyúztam egyáltalán, lenulláztam az egyik számítógépet. Jó 40-50 kilométer után 4,9 literes fogyasztást mutatott a műszerfal. Amennyiben tehát nem száguldozunk, egészen messzire el lehet jutni a 20 liternyi üzemanyaggal.
A modern és erős motorkerékpárokat ma már el sem lehetne adni mindenféle vezetőt segítő menetvezérlő rendszerek nélkül. A Tiger Explorer pedig igencsak el van eresztve ebből a szempontból, vagy mondjuk úgy: semmilyen lemaradásban nincs a kategória élmezőnyétől. Van ugye alapban egy ABS-ünk, amely nagyon szépen, nem túl korán beavatkozva teszi a dolgát – aszfalton tökéletes, tehát pipa. 
Amennyiben laza talajon motorozunk, természetesen ki is tudjuk kapcsolni. (Amúgy az egész – teljesen hagyományos, tehát semmilyen módon nem integrált – lassítóberendezés minden kritikán felül teszi a dolgát, egyszerűen hibátlan.) Ezen felül van komplett menetvezérlő elektronikánk, három állással: aszfaltos, terepes vagy teljesen kiiktatott állapottal. Megvallom őszintén, csak az aszfaltosban használtam a motort murvás úton is, mert meglepően használható volt ezzel az alapállással. Ugyanis nem egy egyszerű gyújtás-megszakítás
