Amikor megjavul a váltó egy egyszerű olajcsere nyomán

Tulajdonképpen semmi újdonságot nem fognak tartalmazni az alább következő sorok. Kezdem azzal, hogy több mint tíz éven át szerencsés helyzetben voltam, ugyanis a 2006-tól saját motorként használt BMW R1200GS Adventure-öm száraz kuplungos motor volt. Így elment a legegyszerűbb olajjal. Ott ha elnéztem a szintet és egy hosszabb úton rá kellett tölteni, szinte akármit belelocsolhattam, amit a legközelebbi kúton éppen árultak. A boxernek mindegy volt. Zsifi barátom mondása volt akkoriban, hogy annak a motornak az egyik legnagyobb előnye, hogy ha nincs elég olaj és belepisilsz, azzal is elmegy. Ami persze nyilván barokkos túlzás, de jól hangzik… Azután 2017-ben lecseréltem az Öreglányt egy új F800GS-re – és a szárazkuplung hátrányai az előnyeivel együtt el is illantak. Innen már nem volt mindegy, hogy az olajcsere során milyen fekete nedű kerül bele.

A szenvedés időszaka

Amikor két éve átvettem a motort, egész szépen működött. Azután az első olajcsere után a váltó elkezdett akadozni. Mivel én mindig kuplung nélkül kapcsolok felfelé, menet közben igazából nem volt semmi gondom. Visszafelé gázfröccsös lefelé gangoláskor sem. Viszont amikor lassan gurulva akartam behúzott kuplunggal lefelé rugdalni a kart, akkor már nehezen ment. Megállás után pedig az egyesből üresbe pattintás az esetek döntő részében kivitelezhetetlennek bizonyult. Hosszabb pirosoknál néha inkább leállítottam a motort, mert egyesből még kézzel lenyúlva is csak akkor jött ki a váltókar, amikor aztán egyből be is csattant kettesbe. De előfordult, hogy képtelen voltam kivenni egyesből.

Utánaolvastam nemzetközi fórumokon, megkérdeztem szerelőket, és az a kép rajzolódott ki, hogy sajnos a BMW F800GS rengeteg erénye mellett az egyik rákfenéje a meglehetősen – hogy fogalmazzak finoman… – kevéssé felhasználóbarát váltó. Tehát az általam tapasztalt jelenséggel mások is találkoztak. Aztán amikor idén tavasszal éppen küszöbön állt a 40 ezres olajcsere, teljesen véletlenül összefutottam Attilával, aki egyrészt járt már nálunk vezetéstechnikai tréningen, másrészt idén több tájékozódási túrán is részt vesz. A beszélgetés során kiderült, hogy történetesen a Fuchs Oil Hungaria állományában dolgozik és évtizedek óta napi szinten kenéstechnikával foglalkozik. Amikor szóba került a motorom nyűgje, azt mondta: szerinte ő tudja a megoldást.

És a megoldás

Utánanézett, hogy az általuk forgalmazott Silkolene prémium minőségű motorolajok közül melyik lenne a legjobb az én motoromba. A Pro4 15W-50 – XP típust ajánlotta, amelynek a leírásában ugyan nagy teljesítményű motor meg (akár) versenycélú felhasználás szerepel, de szerinte nekem arra volt szükségem. Így az olajcsere előtt beugrottam hozzájuk három literes doboz olajért, mert nagyon kíváncsi voltam rá: vajon a hitelesen felépített elmélet hogyan válik be a gyakorlatban? Annyi ragadt rám az elmúlt tizenpár évnyi motorok közt eltöltött idő alatt, hogy csak azt hiszem el, amit személyesen tapasztaltam meg. Így a tőle átvett fekete arannyal érkeztem meg Dunaújvárosba a nagyszervizre.

Az igazán vicces az volt a dologban, hogy napokkal az olajcsere előtt vettem egy új csizmát. Igazi kőkemény cross cuccot, amilyet a Dakar mezőny egész élvonala is visel. (Ebből bármiféle párhuzamot kihallani szigorúan tilos!) Lefelé menet az új Alpinestars Tech10-ben pont olyan volt a váltóm, mint előtte. Sőt, igazából váltani sem tudtam, mert nem fért be ugyanoda az új bocskor, mint elődje, a három éven át remek szolgálatot tevő Toucan. Még a váltókart is feljebb állítottam miatta, de hiába. Majd néhány nappal később visszavettem korábbi csizmáimat, és bekövetkezett a csoda. De tényleg. (Igen, tudom hogy sokan éltek már át hasonló élményt, így mindenkitől elnézést kérek, akinek a történtek természetesek. Nekem nagy boldogság volt, ami történt!)

Ugyanis bemelegedett erőforrásnál is megkerült az üres. Szépen visszakapcsolgatva megállás után egy finomat húzva felfelé a váltókaron az máris felvillantotta a zöld N betűt a műszerfalon. Őszinte leszek hozzátok: megörültem mint majom a farkának! A közel negyvenezer kilométer óta tartó kínlódás végre véget ért. És ehhez semmi egyéb nem kellett, mint egy olajcsere. Igaz, nem olcsó olaj került bele – de így utólag ez egy nagyon jó befektetésnek tűnik. Bár én életemben nem hallottam sem a Fuchs Oil, sem a Silkolene nevet korábban, de a termék bebizonyította, hogy mostantól érdemes hinnem bennük.