Alsó kategóriás stílusbajnok: Honda CB300R teszt

Thumbnail
Alsó kategóriás stílusbajnok: Honda CB300R teszt

Alsó kategóriás stílusbajnok: Honda CB300R teszt

2019. február 25. - - Kiemelt tartalom Teszt / Új motor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dicséretet érdemel, amikor egy gyártó valamilyen tényleg egyedi, azonnal azonosítható családot hoz létre. Főleg, ha ezt sikerült valóban meglepetés-szerűen megcselekednie. A Honda egy ilyen „huszárvágással” vitt be finom gyomrost versenytársainak, amikor 2017-ben a Tokyo Motor Show-n bemutatta Neo Sports Café nevű tanulmányát. Ez még nem volt akkora meglepi, amikor azonban néhány héttel később a semmiből elénk löktek egy rá épülő egész modellcsaládot, az már igen. Pláne azonnal kész, széria állapotban – és rögtön indították a forgalmazást is! A legnagyobb tagot, a CB1000R-t már volt szerencsénk tesztelni – és azt kellett mondani: parádés munkát végeztek a Hondánál. Éppen ezért vártam nagyon, hogy milyen lesz az akkor lefelé sorban következő rokon, a CB300R.

A CB300R igazi klasszikus szépség, amely remekül ötvözi az örök formát és a 21. századi megoldásokat

A típusból a tavalyi évben a japán gyár hazai képviselete nem állított hadrendbe tesztmotort. Én pedig rebellis módon arra jutottam, hogy 2018-ban megfordult elég nyolcadliteres paripa az Onroad.hu motortesztek rovatában, így inkább kutatni kezdtem egy háromszázas után. Ezt végül a Honda Szallerbeck szalonjában sikerült is fellelni – nekik volt beüzemelt próbamotorjuk. Amit a szezon végén – amikor már nem álltak sorba a vásárlók – megkaphattam egy alaposabb menetpróbára.

Minden fényforrás ledes – az első kerek lámpa is csak formájában klasszikus

Egyértelmű vérvonal

Amennyiben a két motor (CB1000R és CB300R) fotóit ugyanolyan méretben (vagyis hogy ne tűnjenek fel a háromszázas logikusan valamivel kisebb dimenziói) egymás mellé tesszük, a szoros rokoni szálak nagyon egyértelműek. A kerek lámpa, a tank formája, a kipufogó vezetése és a magasra húzott, masszív végdob, az összes formai elem mind ezt sugallják. Persze, látjuk hogy csak egy leömlő jön ki az erőforrásból, hogy csak egy kivezetés van a dobon, hogy keskenyebbek az abroncsok és egyetlen féktárcsánk van elöl. De a szálcsiszolt alumínium (hatású) hűtőtakaró oldalidomtól a full ledes fényforrásokon át a csupasz motor kormányán csücsülő teljesen digitális műszeregységig minden stimmel. Éppen csak amennyiben már fizikailag állítjuk őket egymás mellé, akkor tiszta sor a 300-as kisebb mérete.

Ugyanazok a megoldások, mint az ezresen – éppen csak itt minden műanyag. Cserébe könnyű maradt a motor!

Tavaly ősszel szerencsére bemutatkozott a Neo Sports Café család negyedik tagja, a CB650R. Így tesztalanyunk már „csak” alsó-középosztálybeli versenyzőnek számít – de ettől még éppen olyan kívánatos része az utcaképnek, mint az első pillanattól kezdve bármikor. Vagyis aki bizalmat szavaz neki, az esztétikai élményeknek soha nem lesz híján. Az is tiszta sor, hogy ez a külső elavulni sem fog: minden részlete annyira jól sikerült, hogy hosszú évek múlva is jó érzés lesz ránézni. Már csak egy nagy kérdés van: milyen használni – és vajon mindez mennyire reális álom egy magyar motorosnak?

[do_widget id=text-10]

Hozza a kötelezőt

Műszaki oldalról nézve a CB300R már közel sem olyan maximalista, mint optikailag. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy innen szemlélve gagyi lenne, éppen csak itt beéri a szükséges minimummal. Az egy hengeres, 286 köbcentis DOHC blokkot üzemanyag-befecskendező eteti. Négy szelepen át cseréli a gázokat, ráadásul hat sebességes váltón át adja le erejét a hátsó keréknek. Ez az erő pedig tökéletes kielégíti a „szükséges minimum” kategóriát: 30,5 lóerő és 27,5 newtonméter a két csúcsadata. Ez már elegendő ahhoz, hogy a szerencsére nem túl nehéz – menetkészen 143 kilós – gépet abszolút normálisan mozgassa.

Nézd meg városi környezetben mozogva is

Persze szó nincs az ezres nagytesó valóban elementáris menetteljesítményeiről. A CB300R pontosan azt tudja, amire egy száguldozásra nem igazán vágyó, de kellő szépérzék-igényű motoros vágyódhat. Városi környezetben abszolút elegendő a dinamikája – simán legyorsulja azokat személyiségzavaros autóvezetőket is, akiket frusztrál a lámpánál eléjük guruló motor és meg akarják mutatni hogy mekkora janik. (Elnézést minden Jánostól…) Országúton a kényelmes és ésszerű 100-120 közötti guruló tempót is komfortosan hozza, és ha nagyon muszáj, még értelmesen levisz Balatonra autópályán is. Egyszóval ha nem lételemed a kétkilózás, akkor ki fog elégíteni. Meg akkor is, ha igen – de csak A2-es jogsid van hozzá. 🙂

Az egy hengeres blokk ereje pont elég a biztonságos és élvezetes motorozáshoz

A második oldalon folytatjuk a futóművel, a fékekkel és persze az általános véleményezéssel is. Lapozz!

Oldalak: 1 2 3