esa

cimke

esa

cimke
Thumbnail
Okosabb és keményebb lesz a 2017-es BMW R1200GS

Okosabb és keményebb lesz a 2017-es BMW R1200GS

Több mint 35 éve a BMW GS típusjelzés a motorozás univerzális élményét jelöli. A GS betűpár a túrázáshoz és a hosszú távú utazásokhoz szükséges jellemzők, a dinamizmus és a terepképességek ideális kombinációját jelenti. Ez különösen is igaz a BMW boxermotoros GS motorkerékpárjaira, ugyanis ezek extrém helyzetekben is tökéletes társak, velük a világ legeldugottabb sarkai is felfedezhetők. […]

Elolvasom
/ / / / /

Thumbnail
Etalongyanús: BMW R1200RS teszt

Etalongyanús: BMW R1200RS teszt

A nagy boxermotoros BMW túramotoroknál megszokott dolog volt a kizárólag a rájuk jellemző, Telelever rendszerű első futómű. A márka hívei etalonként ragaszkodtak a kialakításhoz, amely a hagyományos futóműveknél sokkal kellemesebb viselkedést biztosított a hosszú és változatos útviszonyok között zajló túrákon. A kialakítás jellege miatt ugyanis nem változott a tengelytáv- és az utánfutás a rugózással, így […]

Elolvasom
/ / / / / / / /

Thumbnail
Egyenarcúsított egyéniség: BMW F800R teszt

Egyenarcúsított egyéniség: BMW F800R teszt

A bajor motorkerékpároknak hosszú évek óta egyfajta védjegye az asszimetrikus első világítótest. Egykor a terepmotorokon tűntek talán fel ezek – az igazi, eredeti okát talán már a München-Berlin tengely mentén sem tudják. Azután szinte minden gépükön ez lett az uralkodó irányvonal. Volt, aki fanyalgott miatta, mások imádták – mindenesetre még a szupersport S1000RR is így […]

Elolvasom
/ / / / / /

Thumbnail
Felfrissítik a BMW zászlóshajóját

Felfrissítik a BMW zászlóshajóját

A BMW K1600GT és GTL töretlen sikerrel van jelen 2011 óta a motorkerékpár piacon, ennek ellenére elérkezett az ideje némi frissítésnek. A K1200LT túragőzös utódjának számító K1600GTL nyergében garantált a kényelem akár extrém hosszú távolságokon is. Megérkezésekor egyből a padlóra küldte az egyetlen ellenfelét, a Honda Gold Winget – a továbbfejlesztett változat még többet ígér. A […]

Elolvasom
/ / / / / /

Thumbnail
Így működik a BMW HP4 futóműve

Így működik a BMW HP4 futóműve

Másfél évvel ezelőtt számoltunk be róla először, hogy a BMW egy félaktív felfüggesztésen, az ő szóhasználatuk szerint Dynamic Damping Control nevű futóművön dolgozik. Akkor már láthattunk egy videós animációt a tervezett (akkor Münchenben a tesztpályákon nyilván már működő) technikáról. Azóta azonban bemutatták a fejlesztést, az bárki által elérhető – egyelőre az S1000RR gyárilag tökéletesített (vagy inkább agyonvadított) változatán, a HP4 szupersport-gépen.

Az információk folyamatosan vándorolnak az alegységek közöttTermészetesen itt nem Telelever-Paralever rendszerrel, vagyis két rugózó elemmel van megvalósítva a dolog, hanem hárommal: elöl két teleszkóp, hátul pedig egy központi rugóstag működését szabályozza az elektronika. Hogy miként, azt az alábbi videón részletesen megtekinthetjük (alatta pedig természetesen el is olvashatjátok).

A rendszer összetevői a fent említett rugózó elemek, a berugózást és a dőlésszöget ellenőrző jeladók, a DDC és az ABS központi egysége, valamint a motorvezérlő elektronika. Induláskor ezek felveszik egymással a kapcsolatot, amelyet igen szorosan fent is tartanak. A teleszkópok és a központi rugóstag paramétereit természetesen a bennük található szelepek segítségével elektronikus alegységek szabályozzák – menet közben és rendkívül gyorsan. Nézzük mindezt a gyakorlatban!

A technika elsőként a HP4-esben debütál - utcán és versenypályán isA DDC egységbe fut be valamennyi adat, amely ezeknek megfelelően ad utasítást a futómű-elemeknek, azok pedig szabályozzák saját előfeszítési- és csillapítási értékeiket. Például gyorsításkor (a motorvezérlő elektronika pontosan tudja ennek mértékét) felkeményíti a hátsó rugóstagot, így növelve a talajra átvihető erőt és csökkentve a HP4 ágaskodási hajlamát. Kanyarba érve az első berugózáskor, valamint a terhelésváltásokkor (amikor hagyományos rugózó elemeknél komoly gondot tud okozni az elkönnyülő futómű és az emiatt csökkenő tapadás) folyamatosan úgy változtatja a beállításokat, hogy a kerekek kapcsolata a lehető legjobb legyen a talajjal. Amikor pedig az első kerék felől az „úthibára futottunk” jelzés érkezik, már azelőtt módosítja a hátsó központi egység paramétereit, hogy a hátsó kerék elérné a talajegyenetlenséget.

A magam részéről alig várom, hogy a gyakorlatban is megtapasztalhassam mindezt…

Elolvasom
/ / / /

Thumbnail
Új felfüggesztés a BMW motorjaiban

Új felfüggesztés a BMW motorjaiban

A bajorok eddig is kiemelkedő szinten művelték a minél több technika bezsúfolását járműveikbe, most a kétkerekűeknél emelik a tétet. A Telelever, Duolever, Paralever és Unilever futóművek, a kapcsolódó ESA és ESA II rendszerek egyes motoros körökben a releváns technika jelenlegi csimborasszóját jelentik, másoknak pedig szitokszavak – erre az aspektusra térjünk vissza később. Ami tény, hogy a bajorok mérnöki szemléletükkel mindig a jelenlegi technika optimalizálásán és továbbfejlesztésén dolgoznak. A BMW prominens R sorozata alig két éve újult meg, a GS és RT a tavalyi, az R változat pedig az idei modellévre kapta meg a DOHC vezérlést, de ezzel nem állt le a motorok fejlesztése. Korábban már bemutattuk az R család következő generációjára utaló kémfotókat, azonban úgy tűnik a BMW nem érte be az erőforrás átalakításával: a három évtizedes fejlesztés egy újabb mérföldkövéhez érhet a következő modellel. Ugyan a felfüggesztést elektronikusan beállító ESA II rendszer eddig is jól helytállt, azonban hasonló (azt másoló?) technológiák megjelentek más gyártók palettáján is – a Ducati Multistrada 1200 négy módban, elektronikusan állítható futóműve jó példa erre, mivel az kiemelt szerepet kapott a masina marketingében is. A bajorok nem ültek a babérjaikon, és egy újabb, motorokon eddig még nem alkalmazott technológiát vetnek be, a dinamikus csillapítás-vezérlést (Dynamic Damping Control – DDC).

BMW DDC (galéria nyílik)

A BMW autógyártásából származó technológia a motor más rendszereivel (kipörgésgátló, blokkolásgátló) együttműködve dinamikusan állítja a csillapítást. A felfüggesztés eddig megszokott Comfort, Normal és Sport (előre beállítható) módjai megmaradnak, azonban a jelnlegi „merev” üzemmódok nem. A beállításnak és a mért értékeknek, vagyis az adott vezetési helyzetnek megfelelően a rendszer a csillapítást dinamikusan változtatja, annak szükséges mértékét ezredmásodpercek alatt kiszámítja, illetve beállítja. Az eredmény nyilvánvalóan a vezető igényeinek megfelelő stabilabb úttartás, kényelmesebb haladás.

A technológia árán túl van még a dolognak egy filozófiai mellékzöngéje is, amiről kénytelen vagyok szót ejteni. Nyilván egy, a folyamatos fejlődésre épülő gazdaság az állandó technikai, technológiai fejlesztéseken alapul. A mérnököknek munkát kell adni, a konkurenciát meg kell előzni, illetve az elért pozíciókat legalábbis megtartani. Kérdés azonban, hogy valóban szükséges-e ez a motorozáshoz. Sportmotoroknál tapasztalható a teljesítmény-orientált verseny, amellett ez a versengés egy másik ága, ami legalább annyira megkérdőjelezhető, mint a lóerők túlzott hajszolása. A technika persze jelentős részét képviseli kedvenc hobbinknak, közlekedési módunknak, azonban az csak egy része a dolognak. S bár mind mást keresünk a motorozásban, azonban a dolog kvinteszenciája – szerintem legalábbis – más. Nem tehetek róla, az első dolog, ami eszembe jutott a rendszer leírásának elolvasása után, az úthenger volt. A BMW futóműve eddig is kiemelkedő volt, ezt a szintet most a bajorok tovább emelték, emelik (bár ezzel a tuningolás lehetősége is veszni látszik, vagy legalábbis veszít értékéből). Ugyan az R-GS ezzel sem fog mindenhol elmenni, nem lesz tőle „hülye-biztos”, de a motor vezetését nagyban megkönnyíti, vagy legalábbis biztosabbá teszi. Néhány éve olvashattunk a bajorok egyik tervéről, az „esés-biztos” vázról, amely kritikus helyzetben a vezetési hibákat orvosolná a váz elfordításával. Ugyan azon az ötleten a legtöbb motoros nevetett, vagy legalábbis nemtetszését fejezte ki, azonban az elektronika masszív alkalmazásának hála már majdnem ezen a szinten tartunk. Vajon nagyobb élmény így a motorozás? Nem lenne jobb megtanulni keresztben haladva bevenni egy kanyart, nem nagyobb élmény első vagy hátsó kerékre emelni egy gépet? Nyilván racionálisan azt mondhatjuk, hogy nincs értelme ezeknek a kérdéseknek: más technika más élményeket kínál, s a legtöbb motoros vezetési tudása jócskán hagy kívánnivalót maga után (nem véletlen, hogy az olyan képzések, amit a Safety Hungary is biztosít, töretlenül népszerűek). Azonban a gyártók fejlesztési versenye, az ennek kapcsán elvárt, előírt vagy előírásra kerülő biztonsági intézkedések, az azokat biztosító (drága) technikai tartalom kötelező, alternatívák nélküli egyetlen opció lesz vagy piaci-, vagy törvényi okokból. Kérdés, hogy valóban szükségünk van ilyen elektronikus villanypásztorra?

Elolvasom
/ / /