A bajorok eddig is kiemelkedő szinten művelték a minél több technika bezsúfolását járműveikbe, most a kétkerekűeknél emelik a tétet. A Telelever, Duolever, Paralever és Unilever futóművek, a kapcsolódó ESA és ESA II rendszerek egyes motoros körökben a releváns technika jelenlegi csimborasszóját jelentik, másoknak pedig szitokszavak – erre az aspektusra térjünk vissza később. Ami tény, hogy a bajorok mérnöki szemléletükkel mindig a jelenlegi technika optimalizálásán és továbbfejlesztésén dolgoznak. A BMW prominens R sorozata alig két éve újult meg, a GS és RT a tavalyi, az R változat pedig az idei modellévre kapta meg a DOHC vezérlést, de ezzel nem állt le a motorok fejlesztése. Korábban már bemutattuk az R család következő generációjára utaló kémfotókat, azonban úgy tűnik a BMW nem érte be az erőforrás átalakításával: a három évtizedes fejlesztés egy újabb mérföldkövéhez érhet a következő modellel. Ugyan a felfüggesztést elektronikusan beállító ESA II rendszer eddig is jól helytállt, azonban hasonló (azt másoló?) technológiák megjelentek más gyártók palettáján is – a Ducati Multistrada 1200 négy módban, elektronikusan állítható futóműve jó példa erre, mivel az kiemelt szerepet kapott a masina marketingében is. A bajorok nem ültek a babérjaikon, és egy újabb, motorokon eddig még nem alkalmazott technológiát vetnek be, a dinamikus csillapítás-vezérlést (Dynamic Damping Control – DDC).

A BMW autógyártásából származó technológia a motor más rendszereivel (kipörgésgátló, blokkolásgátló) együttműködve dinamikusan állítja a csillapítást. A felfüggesztés eddig megszokott Comfort, Normal és Sport (előre beállítható) módjai megmaradnak, azonban a jelnlegi „merev” üzemmódok nem. A beállításnak és a mért értékeknek, vagyis az adott vezetési helyzetnek megfelelően a rendszer a csillapítást dinamikusan változtatja, annak szükséges mértékét ezredmásodpercek alatt kiszámítja, illetve beállítja. Az eredmény nyilvánvalóan a vezető igényeinek megfelelő stabilabb úttartás, kényelmesebb haladás.

A technológia árán túl van még a dolognak egy filozófiai mellékzöngéje is, amiről kénytelen vagyok szót ejteni. Nyilván egy, a folyamatos fejlődésre épülő gazdaság az állandó technikai, technológiai fejlesztéseken alapul. A mérnököknek munkát kell adni, a konkurenciát meg kell előzni, illetve az elért pozíciókat legalábbis megtartani. Kérdés azonban, hogy valóban szükséges-e ez a motorozáshoz. Sportmotoroknál tapasztalható a teljesítmény-orientált verseny, amellett ez a versengés egy másik ága, ami legalább annyira megkérdőjelezhető, mint a lóerők túlzott hajszolása. A technika persze jelentős részét képviseli kedvenc hobbinknak, közlekedési módunknak, azonban az csak egy része a dolognak. S bár mind mást keresünk a motorozásban, azonban a dolog kvinteszenciája – szerintem legalábbis – más. Nem tehetek róla, az első dolog, ami eszembe jutott a rendszer leírásának elolvasása után, az úthenger volt. A BMW futóműve eddig is kiemelkedő volt, ezt a szintet most a bajorok tovább emelték, emelik (bár ezzel a tuningolás lehetősége is veszni látszik, vagy legalábbis veszít értékéből). Ugyan az R-GS ezzel sem fog mindenhol elmenni, nem lesz tőle „hülye-biztos”, de a motor vezetését nagyban megkönnyíti, vagy legalábbis biztosabbá teszi. Néhány éve olvashattunk a bajorok egyik tervéről, az „esés-biztos” vázról, amely kritikus helyzetben a vezetési hibákat orvosolná a váz elfordításával. Ugyan azon az ötleten a legtöbb motoros nevetett, vagy legalábbis nemtetszését fejezte ki, azonban az elektronika masszív alkalmazásának hála már majdnem ezen a szinten tartunk. Vajon nagyobb élmény így a motorozás? Nem lenne jobb megtanulni keresztben haladva bevenni egy kanyart, nem nagyobb élmény első vagy hátsó kerékre emelni egy gépet? Nyilván racionálisan azt mondhatjuk, hogy nincs értelme ezeknek a kérdéseknek: más technika más élményeket kínál, s a legtöbb motoros vezetési tudása jócskán hagy kívánnivalót maga után (nem véletlen, hogy az olyan képzések, amit a Safety Hungary is biztosít, töretlenül népszerűek). Azonban a gyártók fejlesztési versenye, az ennek kapcsán elvárt, előírt vagy előírásra kerülő biztonsági intézkedések, az azokat biztosító (drága) technikai tartalom kötelező, alternatívák nélküli egyetlen opció lesz vagy piaci-, vagy törvényi okokból. Kérdés, hogy valóban szükségünk van ilyen elektronikus villanypásztorra?