Marokkó motorral: három heti élmény mozgóképen

A téli holtszezon motoros elvonási tüneteit enyhítendő – meg egyébként is ez az időszak a leginkább alkalmas erre a célra – egy fantasztikus túrabeszámoló sorozat keretében élvezhettük végig Gálos Csabi és felesége nyári túrájának kalandjait. Sokan tartunk tőle, hogy egy ilyen hosszú útnak nekiinduljunk társak nélkül. Hiszen közel kilencezer kilométer során – amelynek java részét otthonunktól távol, sőt egy idegen kontinensen tesszük meg – bármilyen baj történhet. Ők azonban nem aggódtak ezen, hanem kettesben bejárták Marokkó sok izgalmas és szép részét. Aki még nem tette, annak érdemes elolvasni a beszámoló valamennyi részét is. Az első epizód még végig Európában zajlott, a második részben azonban Gibraltár sziklájának és majmainak meglátogatása után áthajóztak Afrikába és elkezdték a túra ottani részét. A harmadik epizódban azután eljutottak az út legtávolabbi pontjáig és közben gurultak az óceán partján is. A negyedik részben az egész túra címadó helyére, a Saint-Exupéry múzeumba is ellátogattak, majd a hazaúton egy csodás két napos kirándulást tettek a sivatagba. A záró epizódban már északi irányban szelték át az Atlasz hegységet, hogy visszakompozva Európába szerencsésen hazaérjenek.

Páratlan motoros élményeket kínál az afrikai ország

Hiába a páratlanul alapos túraleírás a rengeteg képpel, mégsem élhetjük olyan mélységig át az utazásukat, mintha mozgóképen látnánk azt. Arról az eddigi cikkekben ugyanis nem esett szó, hogy Csabi nem csupán a fényképezőgépet, hanem a kamerát is aktívan használta a három hetes utazás során. A rengeteg nyersanyagból pedig egy fantasztikusan élvezetes, két részes túrafilmet készített. Az első epizód az európai szakaszt mutatja be, majd a túra Marokkó területére eső részét is annak legdélebbi pontjáig, vagyis a Saint-Exupéry múzeumig.

A második részben értelemszerűen a visszafelé vezető kilométereket élhetjük át pontosan abból a szemszögből, mintha mi magunk vezettük volna a Honda Varaderot. Élvezhetjük az Atlasz kanyarjait éppen úgy, mint a sivatagi kirándulást, majd a film végén elindul a komp vissza az Öreg Kontinensre.

A kétszer bő tíz perc egészen másként hozza közel hozzánk az utazást, mint a beszámolók – pontosabban fogalmazva a kettő tökéletesen kiegészíti egymást. Köszönjük, hogy így is átélhettük az élményeket!