Éppen csak túl vagyunk a koronavírus miatti stoppon. A kijárási korlátozások enyhítésével mi motorosok végre megindulhattunk az ország kedvelt célpontjai felé. Beindultak a képzések, megjelentek a motorosok az ország legnépszerűbb útvonalain, a vendéglátó helyek teraszai pedig bukósisakokkal és protektoros kabátokkal teltek meg. Mégis üröm keveredett az örömbe. Balatonfüred tipikusan az egyik „legalább egy szezonban egyszer” célpont, a Tagore sétányon tavasztól őszig legkevesebb tucatjával állnak a motorok. Annak is leginkább a kimenő végén, a kikötőnél. Csakhogy egyre másra érkeznek a sztorik: a közeg cseszteti a megálló motorosokat. Több se kellett, meg is született a bojkott kampány. De valóban ez lenne a megfelelő megoldás?

Tudom, hogy ez egy ösztönös válasz. Évtizedek óta a sétányon parkolunk a motorjainkkal. Lehetőségünk van rá, nem kell fizetni sem, ép ésszel felfogható, hogy senkit nem zavarunk, ráadásul valljuk be: kényelmes is. Mi is ott szoktunk megállni a cimboráimmal a korábbi években. Ráadásul mi motorosok már csak ilyenek vagyunk: szeretünk a vétlen áldozat képében tetszelegni. Ez már egy amolyan kulturális hagyomány. Mi szegény motorosok, minket üldöznek, pláne a közeg, mert mi már csak ilyen veszettül törvényen kívüliek vagyunk.

Kinek fáj?

De tényleg ez volna a jó megoldás? Hogy Balatonfüred egy amolyan motoros bojkott áldozatává váljon és soha többé ne tegyük be a lábunkat a sétányra? Őszintén úgy gondolom, hogy nem. Leginkább most nem. Ha így teszel, nem a város vezetését leckézteted és még csak nem is a rendőr vagy a közterület felügyelő figyelmét hívod fel arra, hogy ugyan, hagyjanak már minket békén. Ezzel az akcióval a fagyist bünteted, meg az étterem tulajdonost és a butikost. Mert szerinted kinek fog fájni az a bevételkiesés, ami így fellép? Az idegenforgalom kőkemény szakma, ahol előzetes felmérések és tapasztalatok alapján egy várhatóan felbukkanó vendégmennyiséggel számolnak. Ezeknek a számoknak pedig mi is részei vagyunk. Mit gondolsz, kinek fog igazán fájni? Annak, aki a megélhetését kockáztatja vagy a hivatali dolgozónak, aki jobb esetben a végén annyit fog mondani, hogy na, lehet másképpen kellett volna?

[do_widget id=text-10]

Ráadásul mindezt a koronavírus okozta károk után, amit egy pillanatig se becsülj alá! Nem szeretem az anekdotikus érvelést, de érzékeltetésként azért leírom, hogy a kijárási korlátozások okozta károk kézzel foghatóak. Hiszen ameddig én örülök, hogy végre mehetek motorozni, addig van olyan vendéglátásban dolgozó cimborám, akinek a legkisebb gondja éppen a motorozás, mert nem tud felállni a sokkból, így az ősszel megvett álommotorját is árulja.

Kérdések

Szerettem volna nem csupán egy szubjektív írást közre adni ma. Ennek érdekében megkerestem kérdéseimmel a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatalt. A kapott ígéret ellenére az elmúlt munkanapok nem bizonyultak elégnek ahhoz, hogy a hivatali fogaskerekeken átpréselődjön a sajtómegkeresés. Egyelőre nem tudok tovább várni a válaszra, hiszen a közelgő hosszú hétvége előtt úgy gondolom, hogy erről a témáról komolyan beszélnünk kell. Amennyiben az alábbi kérdésekre megérkezik a válasz, úgy a lehető leghamarabb azt megosztom veletek.

• Igaz-e, hogy az idei évben kiemelt figyelemmel kísérik a motorosok parkolását a Tagore sétányon?
• Milyen rendeletet vagy szabályt sértenek azok a motorosok, akik a sétányra parkolják a motorjaikat, kiváltképp ha az járdaként funkcionál?

• Fel van-e tüntetve valamilyen módon, hogy a sétányon nem szabad motorkerékpárral parkolni? Miképpen tájékoztatják az oda látogatókat erről?
• A sétány egészére vonatkozik, hogy ott jelen pillanatban nem szabad motorral megállni vagy csak bizonyos szakaszokon?
• Mit tudnak javasolni azoknak a városukba érkező motorosoknak, hol állítsák le motorjaikat, akik szeretnének a sétány közelében megállni, hogy vásároljanak vagy fogyasszanak?

Várjuk az Önkormányzat válaszait!