Többet mutat és eleget tud: Kawasaki Ninja 400 teszt
Többet mutat és eleget tud: Kawasaki Ninja 400 teszt
2018. április 22. - Macko - Kiemelt tartalom Teszt / Új motor
Kicsi és könnyű
A Kawasaki nagyon jó irányba halad: a motor amellett hogy erősebb, kompaktabb és egyúttal könnyebb is. Tengelytávja mindössze 1’370 milliméter, a teljes hossz is csak 1,99 méter és menetkészen mindösszesen 168 kilogramm. A súlycsökkentésbe az is belefért, hogy a blokk növelése mellett mind a futómű, mind pedig a fékrendszer is többet ad. A teleszkópok 41 milliméter átmérőjűek, az egyetlen első tárcsa pedig 31 centisre gyarapodott.

Nőtt az első tárcsa átmérője. A nyereg ugyanaz, a fékhatás teljesen korrekt – ABS-el pedig biztos is a lassítás
A hátsó gumi is szélesedett: immáron 150-es papucs feszül a könnyűfém keréken. Így nem csupán a stresszmentesebb közlekedés ad okot az örömre (sok mindent megold alacsonyabb fordulatokon, amit elődje nem tudott), hanem a szerpentineken mutatott viselkedése is. Nyilván nem a 200-as lapon fordulásra való, de ereje, kompaktsága és jó hangolása miatt váltott ívű, főleg technikásabb kanyarkombinációkban végtelenül könnyen és élvezetesen tudunk motorozni vele. A fékhatás pedig bőségesen elegendő a tömeghez és a menetteljesítményekhez – és persze széria az ABS is.

Nem magas lovasoknak való – bár fent még így sincs baj. De a lábak helye nekünk kevés. 180 alatt viszont kényelmes lesz a Ninja 400
A kis Ninja fedélzetén az alsó test sportosan össze van csomagolva, felül azonban a csutka kormány ellenére egészen egyenes háttal ülünk. A kormány ugyanis nagyon közel van a vezetőhöz. Nyilvánvaló, hogy a motor elsősorban az alacsonyabb rájdereknek lesz kényelmes – nekik viszont akár túrázni is tökéletes választás lehet. Aki nagyra nőtt, annak lesznek gondjai – nekem például a szűkebb manővereknél ki kellett tenni oldalra a térdem, hogy el tudjam fordítani a lefelé nyilazott kormányvéget.
[do_widget id=text-10]
Dögös, nagymotoros kismotor
Azonban nem a műszaki adatok és a menetteljesítmények adják a Ninja 400 legerősebb pontját. Hiába fejlődtek annyit. Amiben a motor leginkább üt, az ugyanis a puszta megjelenés. A fejidom a határozott éleivel, a nagyon karakteres ledes első lámpák, az oldalidomok, a zseniálisan eltalált színvilág és matricázás annyira agresszívvé teszik, hogy az egyszerű utcai szemlélő valószínűleg nagyobbnak hiszi majd. De a felületes motoros szemét is átveri.
Tehát aki rajong a sportmotorokért és csak egy ilyenen stílusú gépen tudja elképzelni magát, ugyanakkor nem vágyik a száguldozásra – esetleg még kezdő motoros -, az nagyon megszeretheti. Kezelhető ereje, jó futóműve, és egészen komoly motor benyomását keltő összhatása miatt használni is jó lesz, és az sem válik egyhamar unalmassá, amikor a kávézás közben gyönyörködsz benne.
A nagy kérdés már csak az, hogy az örvendetesen újraindult kis köbcentis sportgépek piacával mi lesz? Mert a világ megint abba az irányba megy, mint pár évtizede: éppen nyitjuk az ollót és szüntetünk meg egy világot. Mert ha így haladunk, hamarosan ismét nem találunk semmilyen új motort a nyolcad literesek és a hatszázasok között. Talán ez az egyetlen igazi negatívum abban, hogy immáron 400-as lett a legkisebb Ninja.
A következő oldalon jön a pontozás és a szöveges, kategóriánkénti értékelés. Lapozz!_




