Gyönyörű, békés lelkű kalandor: Honda CRF250 Rally teszt

Thumbnail
Gyönyörű, békés lelkű kalandor: Honda CRF250 Rally teszt

Gyönyörű, békés lelkű kalandor: Honda CRF250 Rally teszt

2017. november 10. - - Kiemelt tartalom Teszt / Új motor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Induljon a világjárás

Földkerülő kalandunkat kezdjük aszfalton. Ahogy elindulunk, azonnal nyilvánvalóvá válik: az első teleszkópok – amelyek közül az egyikben a rugó van, a másik csak csillapít – ugyanolyan puhák, mint a hátsó traktus. Ennek jó oldala ott domborodik ki, amikor gyengébb aszfalton kell motorozni. Ott szinte lebegünk a hepe-hupa felett: tényleg nem érzünk a kátyúkból, fekvőrendőrökből szinte semmit. A negatív oldal pedig akkor válik egyértelművé, amikor sietni szeretnénk.

Aszfalton kellemes kis hajóhinta. Nem arra való, hogy siessünk, de ha tiszteletben tartjuk az ő komfortzónáját, meghálálja

A CRF250 Rally azoknak a világjáróknak való, akik menet közben is sok mindent szeretnének látni. A motor az igazi nézelődős tempót szereti, a száguldást nem. Nagy gyorsításnál, magas fordulaton gyorsan felváltva a terhelésváltástól is beszitál az egész. Gyorsan váltott tempós íveknél is nagyon bizonytalanul viselkedik – főleg a hátsó traktus. De elég, ha egy kis szlalomot bevillantasz unaloműzésnek a falun átgurulva: a mögötted jövők komolyan azt hiszik: mindjárt elesel. A futómű szó szerint elfogy.

Az igazi enduro stílusú ülés elég széles, hogy kényelmes legyen

Ugyanígy fékezni is ésszel kell. Az elöl-hátul egy-egy tárcsát az első keréken két-, míg hátul egy dugattyú fogja meg. A fékhatás bőségesen elegendő a menetkészen 157 kilós tömeghez és azokhoz a menetteljesítményekhez, amiknél a CRF250 Rally még jól érzi magát. Meg amennyi erőt a terepre is alkalmas gumik át tudnak vinni a szilárd burkolatra…

Jól bevált, és ide pont tökéletes a műszeregység. A jobbra alatta levő külön gombbal lőhetjük le a hátsó ABS-t

A puha futómű azonban meglepetést okozhat, ha mondjuk valaki túl durván marja el az első féket és hanyagolja a hátsót. Szó szerint „orra esős” érzés a végeredmény. Amikor viszont utóbbival indítunk és tényleg példás progresszív mozdulattal növeljük elöl az erőt, akkor szépen ül össze az egész motor és teljesen kiszámítható lesz a lassulás.

Túl az aszfalton

Amint terepre érünk, a visszafogott teljesítmény még kevésbé tűnik kevésnek, mint aszfalton. Persze nem krosszpályán röpködésre kell gondolni – arra már a CRF250L sem volt alkalmas, no meg nem is arra szánta a Honda. A Rally kivitel külseje ugyan egy kőszikla Dakar gépet sugall, valójában azonban itt is a békés használatot támogatja. A kicsit is súlyosabb pilóta alatt összeült futómű itt szinte kevésbé zavaró, mint aszfalton: egész jól teszi a dolgát.

Igazából terepen érzi jól magát a CRF250 Rally. Persze nem egy Dakar versenyre kell gondolni, hanem kellemes barangolásra. Arra tökéletes

A motor valódi felhasználási területe az aszfalton túl is ugyanaz marad: a konszolidált barangolás. Ez nem azt jelenti, hogy nem jutunk el valóban szigorú és eldugott helyekre is vele, mert erre képes. Csak keményen csapatni ne akarjunk. Barangoljunk, nézelődjünk, élvezzük a környezetet és ne sportolni akarjunk állat módon. Amennyiben kellő önmérséklettel rendelkezünk, a pofás kis kalandor nagyon kellemes és kiszámítható társunk lesz. Nem kell félni az erejétől, nem fog meglepni.

Ez itt nem borult fel, tartom. A tömeg az esetleges kisebb zakók utáni talpra állítást nagyban megkönnyíti

Ki fogja szeretni?

A Honda CRF250 Rally összességében kellemes kis masina. Bitang ütősen néz ki, bár valós tudásában távol áll egy igazi Dakar versenymotortól. Persze árában is! Ahhoz, hogy megtaláljuk benne álmaink megvalósulását, meg kell ismerni, és akkor választani őt, ha valóban nekünk teremtette az Úr. Illetve a japán mérnökök… Ne legyünk izgága, rohanós típusú motorosok.

A nagyobbik a tompított, a kisebbik a reflektor. Hagyományos izzó már nincs elöl

Ne legyünk sokkal 170 centi alatt, de 180 fölött sem – utóbbi esetben az állva motorozás terepen kissé nyomorult lesz. De ha lehet, túl dagik se legyünk: az iménti magassághoz úgyis maximum 70 kilós testsúly egészséges – és az egészséges lesz a kis kalandmotornak is. Ha sok csomagot akarunk magunkkal cígölni a motoros expedícióra, akkor fogyjunk még egy kicsit.

Az aranyszínű teleszkópok is komolyságot sugallnak. Velük nincs is igazán baj

Amennyiben körültekintően választjuk ki őt – bocs, Őt – és kérjük meg a kezét, akkor hűséges és biztos társunk lesz. Simán elindulhatunk akár hosszabb utakra is vele – vezessen az aszfalton, murván vagy valódi terepen. Az akár 300 kilométeres hatótáv nyugodt motorozással mindenhol hozható, ahogy a 12’000 kilométeres szervizperiódus is magabiztossá tehet. A technika nem sok eséllyel fog elromlani, hiszen nagyon egyszerű és igen kiforrott az egész cucc.

 

A harmadik oldalon találod a pontozást és a kategóriánkénti értékelést is. Lapozz!

Oldalak: 1 2 3 4