Tudvalevő, hogy az olasz formatervezés és a műszaki megbízhatóság viszonylag nehezen összekapcsolható fogalmak. Bár vannak egészen jól sikerült modelljeik, sok jelenlegi és volt olasz motor tulajdonosa tudna mesélni arról, hogy mennyire megnyugtató érzés egy talján vas kulcsát tudni a zsebünkben. Ezen a vonalon továbbgondolva találhatta ki Aldo Drudi és csapata (a Drudi név a Rossi-rajongóknak lehet ismerős, hiszen ő tervezi a 46-os számú versenyző sisak- és motordizájnját), hogy korunk egyik legjobb sport-túra motorját alakítsák át saját elképzelésük szerint.
A szerencsés alany egy VFR1200F, amiről ledobáltak minden szélcsatornában elfolyt műanyag idomot, hogy valami extrém modernre cseréljék le őket. Első körben lefogyasztották 27 kilogrammal és kicserélték az egyetlen komolyabban kifogásolható részét, a hátsó gátlót (TTX 36 GP-re), valamint kapott egy komolyabb első villát is (Öhlins NIX30). Abban is megegyezhetünk, hogy bármelyik épelméjű tulajdonos örülne az egyedi Akrapovic dobnak, ami tökéletes összhangban van a motor új formavilágával.
Az új ruhához új név is dukál: a gép a keresztségben a Burasca nevet kapta, ami vihart jelent. Meglehetősen illik a fazonhoz, az biztos!
