Mikulásjárat – 2013

Idén is elérkezett december hatodika, vagyis Miklós napja. Ezt a dátumot a gyerekek is minden évben nagyon várják – különösen azok, akik kénytelenek valamelyik egészségügyi intézményben tölteni ezt a minden apró ember számára különleges alkalmat, amikor is megjön a Mikulás. Sok éve mi motorosok is igyekszünk némi mosolyt és örömet csempészni az ő életükbe azáltal, hogy meglátogatjuk és megajándékozzuk őket.

Készül a figyelemfelkeltő ajándékszállító jármű

Szerveződni kezdett tehát sz immáron hagyományosnak mondható mikulásjárat. Tavaly a délelőtti menet még kellemes volt, azonban délutánra annyira téliesre fordultak az útviszonyok, hogy többen alig értünk haza épségben – volt, aki el is esett a hazaúton. Szerencsére sérülés egyik 2012-es motoros Mikulást sem érte, de azt én is elhatároztam, hogy ha hasonlóan zord körülmények lesznek, nem vállalom a menetet. Az idei évben azonban kicsit kellemesebb előrejelzéssel kecsegtettek az időjósok, így reggel elindultam a Citadellára.

Mikulások indulás előtt. Van, akinek kell szakállat ragasztani, van akinek nem…

Csípős, de napsütéses időben indultunk el nagyjából szokásos körutunkra úgy fél tizenegy környékén. A „muníciót”, nagyjából 600 (azaz hatszáz!) mikulás csomagot, valamint sok kedves plüss Vukot az alkalomhoz illően feldíszített piros mikrobusz szállította. Mi motorosok pedig a díszkíséretet adtuk,természetesen beöltözve – piros kabátban és nagy fehér szakállal. Utóbbit volt, aki ragasztotta, de néhányan a saját fehér arcszőrzetünkkel is egészen hitelesek tudtunk lenni. A sisakokra ragasztószalaggal erősítettük a süvegeket.

Teljes csoportkép a Mikulásjárat résztvevőiről

Egész úton – keresztbe-kasul motoroztuk Budapest útjait – végig csak barátságos és segítőkész autósokkal találkoztunk. A szokásos módon mindenki dudaszóval, integetéssel köszöntött minket. Mosolyt csaltunk a sofőrök és a gyalogosok arcára is – főleg a kisgyerekekére. Külön köszönjük valamennyi autósnak az előzékenységet és a segítőkészséget!

Rengeteg szervezőmunka kellett, hogy ilyen sok ajándékcsomagot oszthassunk szét. Köszönet a szervezőknek!

Az első intézmény a Pető Intézet volt, ahol már nagyon vártak bennünket. Egészen különleges módon itt még a foglalkoztató szobába is be tudtunk menni motorral – a bátrabb gyerekek legnagyobb örömére, akik mindjárt üléspróbát is tartottak paripáinkon. A következő a Tűzoltó utcai gyermek klinika volt, ahol szintén nagy várakozás közepette érkeztünk meg.

Ezt a tele puttonyt estére bizony kiürítettük!

Végigjártuk azokat a kórtermeket, ahova bemehettünk – sajnos vannak olyan beteg gyermekek, akikhez motoros ruhában az utcáról belépni is túl veszélyes lenne rájuk nézve -, és szétosztottuk ajándékainkat. Mindig összeszorul a torkom, ha beteg kisgyereket látok. Most sem volt másképp. Egyrészt felkavaró, másrészt hihetetlenül felemelő élmény mindannyiunk számára – ezért is indulunk neki évről évre.

Kőváry Tamás, aki évek óta szervezi a decemberi ajándékjáratot. Nagy köszönet illeti!

A Tűzoltó utca után a Heim Pál gyermekosztálya következett, majd a Madarász utcai klinika. Sajnos a teljes napot nem tudtam munkahelyemtől távol megoldani, így az utolsó helyszínre már nem tudtam menni – elbúcsúztam hát Mikulás Kollégáimtól, akik befejezték a körutat. Hatalmas tisztelet és dicséret illeti a szervezőket, akik ebben az évben is megvalósították a Mikulás járatot. Köszönöm hogy ott lehettem, remélem találkozunk jövőre is!

Bevallom, örök gyerek vagyok – és ez így van jól!

A fotókért köszönet Ács Zoltánnak és Kőváry Tamásnak!