2010. július

hónap bejegyzései

2010. július

hónap bejegyzései
Thumbnail
Tűzoltó motorok, már Európában is

Tűzoltó motorok, már Európában is

A tűzoltók szükségszerűségét nem kell különösen ecsetelni: ahol emberek vannak, ott tűz is van, ami néha nem értünk van, hanem ellenünk. A vad tüzek megfékezésére a tűzoltók hivatottak, akik nagy piros autóikkal megjelennek, ha baj van. Az angol Merseyside-ban azonban a jövőben két keréken is érkezhet a tűzoltó. Az Ázsiában, Európa déli részén már hagyományokkal rendelkező motoros tűzoltók újabb kollégákat kaptak.

A tűzoltó motorok szolgálatba állítása mögött természetesen most is a pénz van, egész pontosan a takarékosság. Kis tüzek megfékezésére a motoros tűzoltó motor is alkalmas, egy motor kivonulása pedig sokkal kisebb költséggel jár, mint egy hagyományos tűzoltóautóé, amely így készenlétben várhatja a komolyabb kihívásokat. A merseyside-i tűzoltómotor gyakorlatáról a BBC készített egy rövid videóriportot.

Tűzoltómotor Merseyside-ból

Elolvasom

Thumbnail
Motul nyereményjáték III/6. forduló

Motul nyereményjáték III/6. forduló

Mi a neve a MOTUL többfunkciós kenőanyag és korrózió gátló szerének?

 

Előző kérdés első helyes megválaszolója: Versysfun

Jelenlegi állás:
Versysfun 3 pont
NP 2 pont

Eheti nyeremény egy Wash&Wax lesz.

Újabb nyereményjátékot indítunk, ezúttal a rendkívül széles termékpalettával rendelkező Motul támogatásával. Ez a játékunk nagyon pörgős lesz, hetente hirdetünk nyertest. A kérdések nem lesznek nehezek, kis internetezéssel megválaszolhatók, így leginkább a szemfülesség és a gyorsaság dönti majd el, hogy ki jut Motul láncsprayhez vagy egyéb hasznos termékhez.

Aki legelőször ad helyes választ, az pontot kap, a pontokat hétvégén összesítjük. Akinek a legtöbb pontja van, az kap nyereményt. Ez ismétlődik hetente.

 

Elolvasom

Thumbnail
Motul nyereményjáték III/5. forduló

Motul nyereményjáték III/5. forduló

Melyik országban, melyik nagyváros közelében található a MOTUL összes termékekét előállító gyára?

 

Előző kérdés első helyes megválaszolója: NP

Jelenlegi állás:
Versysfun 2 pont
NP 2 pont

Eheti nyeremény egy Wash&Wax lesz.

Újabb nyereményjátékot indítunk, ezúttal a rendkívül széles termékpalettával rendelkező Motul támogatásával. Ez a játékunk nagyon pörgős lesz, hetente hirdetünk nyertest. A kérdések nem lesznek nehezek, kis internetezéssel megválaszolhatók, így leginkább a szemfülesség és a gyorsaság dönti majd el, hogy ki jut Motul láncsprayhez vagy egyéb hasznos termékhez.

Aki legelőször ad helyes választ, az pontot kap, a pontokat hétvégén összesítjük. Akinek a legtöbb pontja van, az kap nyereményt. Ez ismétlődik hetente.

Elolvasom

Thumbnail
Az amerikai álom

Az amerikai álom

A végtelen felvevőképességű amerikai piac, ahol mindenből csak a legnagyobbra, legkényelmesebbre volt szükség sok-sok évtizeden keresztül, szükségszerűen életre hívta a japán motorkerékpár-gyártók részéről is, hogy oda való kétkerekűeket fejlesszenek. A Honda is piacra dobta hát négyhengeres boxermotorral szerelt túramotorját 1975-ben, a GL1000 Gold Winget. 1975: az első Gold WingAz akkor még idomzat nélküli gép nem gyors, de folyamatos fejlődésbe kezdett, hogy egyre több és több vásárlót hódítson magának. 1980-ban immáron idomokkal felvértezve, 1100 köbcentiméteres erőforrással folytatta pályáját, majd 1984-ben 1200-asra nőtt a négyhengeres. Négy évvel később a hengerek száma hatra gyarapodott, a lökettérfogat pedig 1500-ra, és mindez így is maradt egészen 2001-ig, amikor megjelent a máig kapható, 1800 köbcentiméteres óriás-boxer. 1984: hathengeres lett a boxerA felszereltség folyamatosan bővült, hogy a tengerentúli piac egyre magasabb igényeit ki tudja elégíteni: fedélzeti audió-rendszer, sebességtartó-automatika, a közelmúltban pedig immáron légzsák és gyárilag beépített navigációs rendszer is megjelent a színen. A lényeg ugyanaz maradt: selymesen járó erőforrás, és az amerikai kontinens végtelen távolságainak leküzdésére alkalmas felépítésű óriás-túramotor. Ez tehát a Honda Gold Wing előélete röviden. Mivel vitathatatlanul egy legendáról van szó, nagyon vártam a találkozást a híres aranyszárnyassal.

 

Vár a messzeség

Hátulról (is) elképesztóek a Gold Wing méreteiA Gold Wing már álltában is monumentális látvány. Hossza közel fél méterrel haladja meg egy átlagos túramotorét, de egy Smart Fortwonál is nagyobb. Szélességét nem is fejezik ki a puszta milliméterek, hiszen a hatalmas hátsó kofferek, no meg a velük egyező szélességű első idomzat (mindennek méretét a hathengeres boxer méretei szabják meg) miatt az összes térfogat valóban felveti a kérdést: Mi ez? Motor még, vagy már autó? Sokan vélik a giga-plexi láttán, hogy ez bizony közelebb áll az autóhoz, hiszen menetszél sem igen éri a pilótát… A hatalmas méretek azonban mind ugyanazt a célt szolgálják: fáradtságmentesen eljutni minél messzebbre, akár sok csomaggal is. A roppant széles felépítés joggal veti fel a kérdést: ha mégis át kell motoroznunk egy zsúfolt nagyvároson, nem túl nagy-e a fényezett felületek sérülésének a veszélye? A japán mérnökök nagyon okosan oldották meg a feladatot: a legszélesebb pontokat mindenhol a bukócsövek alkotják, így ha valami beakad, az a kemény acélcső lesz. Nem véletlen, hogy a párizsi motortaxik java része ilyen 1800-as monstrum, és nem valamiféle robogó.

Az utas valódi trónon ül, de a vezető sem panaszkodhat túlzottanA taxiként való alkalmazást támasztja alá a hátsó ülőalkalmatosság is. Szándékosan nem ülést írok, ez ugyanis már fotel: olyan kényelem fogadja az utast, amit máshoz hasonlítani nem lehet. Hatalmas, párnázott ülőlap és háttámla, könyöktámaszok – még a derék szöge is úgy lett megalkotva, hogy hosszú távon is tökéletesen pihentető legyen. Feleségem, akinek viszonylag komoly összehasonlítási alapja van sokféle motor hátsó traktusát illetően, egyetlen kritikával tudta illetni a hátsó ülést: az ultra-komfortos testhelyzet egyedül azt nem teszi lehetővé, hogy kanyarban együtt dőljön a hátul utazó a vezetővel. Így ha keményen toljuk a kétajtós szekrényt egy szerpentinen, és a vezető kicsit „tornázik” a maga foteljében, az utas valamiféle tehetetlen ballasztként ül a trónszékében, és nem tud neki segíteni. Persze ez nem nevezhető súlyos hibának, hiszen a Gold Wing abszolút alkalmatlan a szerpentinen való hajszolásra. Hogy miért?

 

Kissé elpuhulva

Az egész motorra – mint a hajdani, hajóként ringatózó amerikai autókra – jellemző egyfajta lágyság. Ameddig jó minőségű útburkolaton elegánsan vonulunk, ez hatalmas előny, hiszen olyan kényelmes, luxusszerű eleganciával krúzolhatunk, mint semmi mással. Azonban abban a pillanatban, amikor rissz-rossz aszfaltra tévedünk, azonnal kiütközik, hogy bizony nem ide tervezték a rugós tagokat. A légrugó előfeszítése ugyan fokozatmentesen állítható álló helyzetben, azonban a csillapítása kevéske a motor négy mázsa feletti tömegéhez képest – két személlyel különösen. Az első teleszkópok ilyenkor még jól teszik a dolgukat, a motor hátulja azonban már egy magyar vasúti átjáróban is menthetetlenül felüt. Ilyenkor pedig párnázott fotelek ide vagy oda, a vezető és az utas egyaránt a gerincében érzi az úthibákat – a magasra nőtt motorosok különösen, hiszen az üléshelyzet miatt eleve van egy kis többletfeszültség a 180 centi fölötti pilóták alsó csigolyáiban.

Jó aszfalton a szép nyújtott kanyarok mérsékelt tempóban nagy élményt jelentenek a Gold Winggel. Nagyon sietni nem érdemes veleA másik gyengesége a futóműnek a korábban már említett tempós szerpentinezés. Ilyenkor ugyanis – különösen utassal és gyors, váltott ívű kanyarokban – az alulcsillapított rugózó elemek egyszerűen megadják magukat, és egy reménytelen fizikai küzdelem kezdődik a vezető részéről a hatalmas vasdarabbal. Amint egy kicsit visszaveszünk a tempóból, és csak elegánsan végigvonulunk ugyanazon az úton, gyökeresen javul a helyzet. A kétajtós szekrény látványa kívülről éppen olyan demonstratív, és egyből élvezhetővé válik ugyanaz a kanyargós szakasz a fedélzetről is. A széles és alacsony építés miatt a lábtartók úgyis nagyon hamar leérnek, így érdemes csak a fémes hang előttig dönteni a motort. A Gold Wing fő hibája, hogy ha folyamatosan karcoló lábtartóval megyünk, a legkisebb úthibánál még egy kicsit berugózik a futómű, és máris egyszerre ér le kipufogó, bukócső és minden, ami remekül ki is tudja emelni a motort az ívről. No meg ez a fémes hang nem is illik ehhez az elegáns motorhoz!

Minden porcikája eleganciát és luxust sugároz. Ennek megfelelően is kell használniEgyszóval a legnagyobb Honda futóműve jó minőségű útra termett, és elegáns, mértéktartó kanyargásra – ebben az esetben a legnagyobb elégedettséget és örömet fogja szerezni lovasának és kísérőjének egyaránt. Ami a futómű terén csak dícséretet érdemel, az a Hondától megszokott módon a fékrendszer: olyan szépen használható még kanyarodás közben is – ez viszont a futómű geometriáját is dícséri -, hogy abba lehetetlen belekötni. A fékutat nyilván némileg nyújtja a nagy tömeg, azonban érzésre mindig magabiztosan lassítunk, akár határon fékezve is.

 

Következzen a csodálatos hathengeres boxermotor!

[ pagebreak ]

Benzines ez egyáltalán, vagy elektromos?

Ebben a boxerben nincsenek vibrációk...Akármilyen messzire megyünk, a gigantikus boxermotor egyébként nem hagy kétséget affelől, hogy minden helyzetben tökéletes társunk. Lefullasztani gyakorlatilag lehetetlen (a Gold Wing a kuplung kiengedésével gáz nélkül elindul, és ha egy szűk fordulóban a jobb markolat megmozdítása nélkül tapossuk le a fékpedált, még akkor sem nagyon mutatja a legkisebb hajlandóságot a leállásra), már alacsony, akár alapjárati fordulatról is villanymotor-szerűen és elementáris erővel húz. A mindennapi életben alig ezer fölötti (!!!) fordulatszámtól használható, pörgetni nem nagyon kell. Az egyetlen eset, amikor az ember kénytelen szabadon engedni a fordulatszámmérő mutatóját, ha sietősen rombol felfelé egy szerpentinen – ilyenkor nem lő ki elég intenzíven a kanyarokból a giga-hathengeres. Amennyiben a piros mező közelébe hagyjuk felszaladni a mutatót, azonnal nagy kedvvel vág neki a szűk fordulók utáni egyeneseknek is. Azonban közben valahogy érezzük, hogy ez a használati mód megint csak nem a Gold Wing világa. Megteszi a kedvünkért, de közben ő sem érzi igazán jól magát, és tulajdonképpen nem is illik az egész jelenséghez a magas fordulaton ordító boxer. Inkább kényelmesen kell hegynek fölfelé is vonulni, és minden rendben van a motor és a korábban említett futómű háza táján is.

A műszerfal autóé is lehetne. Van ám hátramenetünk is, amely kicsit vicces dinamikája ellenére nagyon hasznos segítségMindehhez mérten üzemanyag-igénye egészen nevetséges, két személyes és csomagokkal megrakott, esetenként egészen dinamikus túrázás során is megelégszik 5-5.5 liter üzemanyaggal száz kilométerenként. Hosszabb, sietős autópályázás során lehet, hogy feljebb megy, de ilyen körülmények között nem teszteltük le a legnagyobb aranyszárnyast. Országúton és városban motorozva azonban jó 400 kilométer körüli a hatótávja, ráadásul ezt valóban meg is tudjuk tenni megállás nélkül a kényelmes utazómotorral. Így ha menet közben nem is sietünk olyan nagyon, egészen jó utazási átlagsebességeket tudunk elérni vele.

 

Luxus a köbön

A lámpák fölötti nagy krómozott takarólemezt tudjuk mechanikusan fellazítani, ez után kézzel állítgathatjuk az amúgy kifogástalan szélvédőtA különféle kiegészítők is majdnem mind megérdemlik a dícséretet. Talán az egyetlen, kicsit megmosolyogtató részlet a hatalmas szélvédő magasságának állíthatósága. Ez ugyanis a mai napig kézzel történik: az idomzat belső felén két kar felemelésével kioldjuk az egész első krómozott maszkot, amely a helyére szorítja az ablakot, majd fel-le ráncigálással beállítjuk a kívánt magasságot, végül újra rögzítjük az idomot. A mai világban már valahogy (különösen ehhez a motorhoz!) nagyon illene egy elektromos szélvédő-állítás. Amúgy a szélvédelem tökéletes, és a korábban általam is lenézett kis szellőző-ablak is remekül funkcionál. Ugyanis mindenkinek a feje fölé kell állítani a szélvédőt – ellenkező esetben komoly turbulens zajokkal kell megküzdeni. A magasra állított ablak esetén azonban tökéletes a csend és a védelem, és nagy melegben is éppen elég friss levegőt kapunk a kis nyíláson keresztül – így be kellett látnom, hogy ez az egység bizony tökéletesen van megalkotva. A Gold Wing egész jelenségéhez a szembefújó szél ugyanis éppen úgy nem illik, mint mondjuk egy tízezren ordító motor.

A navigációs rendszer szimplán tökéletesEzen kívül azonban minden a leg-leg kategóriát képviseli a motorban. Sehol nem találunk gyárilag beépített navigációt és légzsákot például. Utóbbit ugyan nem próbáltuk ki (szerencsére), előbbit azonban annál inkább. Igazi amerikai piacra tervezett berendezés: végtelenül túl van biztosítva. A jobb oldalidomba épített nagymérteű kezelőgombokkal nagyon könnyen boldogulunk a menüjével – álló helyzetben. Amint megmozdul a motor, már minden gombnyomásra az „Invalid operation”, azaz „Érvénytelen művelet” üzenetet kapjuk válaszként. Amennyiben az igen hosszú nyitóüzenetet (miszerint menet közben rá se nézzünk a képernyőre, csak az útra, mert máskülönben micsoda veszélyben lesz az életünk) nem okézzuk le álló helyzetben, már ezt sem engedi a rendszer a mozgó motoron. Sok cucc elfér a három tárolórekeszbenEgyedül a térkép felbontását tudjuk változtatni a bal markolat közelében elhelyezett zoom-kapcsolóval. Amúgy a navi 1100 kilométeren keresztül remekül tette a dolgát, pedig egy kissé elavult jó két éves térkép volt feltöltve rá. Ezzel együtt ismerte Érden a házszámunkat, amit a Garmin még ma sem tud…

Említést érdemelnek még a csomagtartók. Az integrált oldalsó és felső dobozok elég össze-vissza alakúak, azonban hatalmas térfogattal rendelkeznek. Holminkat a saját motorunk alukoffereinek belső táskáiba tettük, amik nagy meglepetésemre simán eltűntek a Gold Wing üregeiben. WOW! A dobozokat központi zárral tudjuk reteszelni, és indulás előtt a központi kijelzőn tájékoztat bennünket a motor, ha véletlenül nem jól zártuk be valamelyiket. Bolondbiztos, mint minden Amerikában!

 

Tökéletes, de kinek is?

Gombrengeteg mindenütt, de logikusan elhelyezve. Bal markolat: rádió, lámpa, index, navigációs zoom. Bal oldalidom: rádió és CD-lejátszó. Jobb markolat: tempomat és hátramenet. Jobb oldalidom: futómű-szabályozás és navigáció. Középen a képernyőn látható információkat állíthatjukA Gold Winggel való ismeretségem több szakaszra osztható. Budaörsről mentem vele haza Érdre (kemény öt kilométer), és egészen elvarázsolt. Aztán bepakoltunk, és elindultunk egy hosszabb útra. Fehérvárról vissza akartam jönni a GS-ért: az üléspozíció miatt elkezdett fájni a hátam, nem tetszett a futómű puhasága, nagyon zajos volt az akkor még alsó állásba tett plexi (ez a saját hibám volt, nem a magamnak megfelelő pozícióba állítottam). Ez volt pénteken. Szombaton és vasárnap egyre jobban beleszerettem, hétfőn pedig mintha a szívem szakadt volna meg, amikor vissza kellett vinni. Pedig a Gold Wing nem az én motorom. Túl magas vagyok hozzá, és egyáltalán nem az a motorozási stílus illik hozzá, amit én szeretek. Nekem fontos a feszes, de kényelmes futómű, és hogy kanyargós szakaszokon igazán élvezetesen lehessen vadászni az ívekre egy kétkerekűvel. Ezeket a nagy japán mind nem tudja. Mégis, van egy olyan kisugárzása, ami egyre inkább megfogja és magával ragadja az embert, végül pedig teljesen rabul ejti. Ezzel a motorral jó minőségű utakon kell kényelmes tempóban vonulni, elegánsan végigdöntögetni a szerpentines részeken, közben élvezni a luxust, a remek fedélzeti audio-rendszert és a sebességtartó automatikát (ezekről nem ejtettünk külön szót, de mind tökéletes a maga nemében), egyszóval megjelenni. Ezen a téren ugyanis felülmúlhatatlan és egyedülálló a Honda Gold Wing, aminek a fedélzetére azóta is visszavágyom.

Egyszerűen imádtam vele motorozni!!!

 

Következzen Eko teljesen szubjektív és egyedi különvéleménye!

[ pagebreak ]

Eko különvéleménye

Mackónak köszönhetően alkalmam nyílt kipróbálni a GoldWinget és meg kell mondanom nagyot csalódtam benne, ugyanis nem azt kaptam amit vártam. Azazhogy de, pont az történt amire számítottam, de eltúlozva. Hasonló élményem volt, mint a legjobb csokoládéval, ami nekem a legrosszabb  volt. Történt ugyanis, hogy felfedeztem, miszerint igen erős összefüggés van számomra a csoki kakaótartalma és az élvezeti értéke között. Sikerült találnom 50, 65 és 70 százalékos kakaótartalmú nassolni valót is. Mondanom sem kell, hogy a 70 százalékos számomra már maga a gyönyör. (Persze az ára is megvan, de ez most mellékes.) Egyszer azonban a kezembe akadt egy olyan tábla, amin nagy felirat hirdette: 99% kakaótartalom. Már az is igen jó érzés volt, amikor elképzeltem, mit fogok majd átélni majszolása közben. Egészen addig, amíg valóban bele nem haraptam… Életem egyik legrosszabb élménye volt. Olyan, mintha egy kanál keserű gyógyszert kellett volna a számba vennem, ráadásul poríze is volt. Pedig sokak szerint a csokoládék királya volt. De nekem akkor is túl sok volt a jóból!

Gombrengeteg és szellőző (fűtő-) rostély a bal idomzatbanHasonlóan jártam a Goldwinggel is.. Amikor ugyanis megláttam a motort, nem bírtam ki, és amint csak tehettem egyből rápattantam. Az első, ami feltűnt, hogy milyen könnyen lehet mozgatni. Úgy döntögettem álló helyzetben a lábaim között, mint egy kis hatszázast. Nem mint egy 400 kilogramm körüli monstrumot. Gondoltam, ha ez eldől, nem lesz nehéz felállítani. Gyorsan el indultam hát vele és ekkor leesett, hogy miért volt ez ilyen könnyű! Hiszen ez még nem is az igazi motor volt, hanem egy szimulátor! Egy Goldwing szimulátor! Annak viszont nagyon jó! Olyan grafika tárult elém, amilyet még soha sem láttam! Hihetetlen! Tűéles kontrasztok, gyors reakcióidő a kijelzőn, és nagyon részletgazdag megjelenítés! Szerintem az utcán sétáló emberek szatyrában ott a kólásüvegen a vonalkód! Egyszerűen szuper! Hihetetlen! Le vagyok nyűgözve! Ráadásul bukósisakban még a kijelző szélét sem látni. Bár direkt nem tekergettem a fejem. Nem akartam elrontani az élményt.

Egyébként nem is tudtam, hogy a Honda gyárt szimulátort is a GoldWinghez, de meg lehet érteni. A motor súlya és méretei indokolják a büntetlen hibázás felkínálásának lehetőségét.  Bár biztos jó pár motor árát kell leszurkolni érte, de megéri. Ha lenne egy ilyenem, könnyebb lenne átvészelni a téli hónapokat. Nem kéne a hideg garázsban egy szál felfordított bádogvödrön kuporognom a motorom mellett, felidézve a nyári kanyarvadászat emlékeit. Közben néha bepislantani a ponyva alá, megsimogatni a kedvencemet és várni a tavaszt.

Szépen integrált és kamionhoz illő kürtSzóval kéne nekem egy ilyen. Igaz, hogy még az árát se tudom és valószinüleg nem is tudnám megfizetni, de kéne. A hibái ellenére is! Mert hibái azért vannak! Ott van ugye a súly. Érezni lehetett rajta, hogy csak egy burkolat. Nincs benne semmi nehéz. Én mondjuk öntenék bele egy kis betont. És ami még nagyon furcsa, hogy nem fújt rajta a szél. Illetve fújt, de nem szemből és szélnek nem is igazán nevezném. Inkább csak olyan kavargó áramlat, amit a mennyezetről lelógó ventilátorok szoktak csinálni egy negyedosztályú dél-amerikai szálloda szobájában. Ráadásul harmincnál is pont annyira kavargott, mint száz körül. Látszik, hogy nem akarták ventilátorokkal elrontani a vizuális élményt. Pedig kitalálhatnának rá valamit, mert a motorozás szél nélkül olyan, mint a Pamela Anderson smink és mellek nélkül: egyszerűen el se tudjuk képzelni. Aztán például láttam a kijelzőn, hogy egy kátyú közeleg, balga módon bele is mentem, de a „motor” nem döccent. Mozgás az volt valamilyen, de nem nevezném döccenésnek. Inkább csak valahogy bután próbálta lekövetni ami a kijelzőn megjelent. Ráadásul teljesen mindegy volt, hogy hanyadikban gyorsítottam. Ugyanúgy mozgott a sebbésségmérő felfelé másodikban is, mint ötödikben. A gyorsulást meg ugye nem nagyon éreztem.  Szóval lenne még csiszolni való a szoftveren. Miután ezeket felfedeztem, még egy picit kiörömködtem magam, megnyomtam egy pár gombot (van rajta jó sok) de hamar eluntam magam és kíváncsi voltam, milyen az igazi.

Mondtam is Mackónak, hogy most már lássuk az új Goldwinget! Mire ő – a legnagyobb megdöbbenésemre – azt felelte:

– Ez az!

Elég furcsa képet vághattam, mert még hozzátette:

– Tényleg!

Először nem hittem neki, de aztán miután körülnéztem és láttam, hogy máshol vagyok, mint amikor felültem rá, kezdett gyanússá válni a dolog. Sőt, hirtelen belém hasított a felismerés: Úr Isten! Én igazából közlekedtem?! Közúton? Mégsem szimulátor? És mi van ha félúton eszembe jut kipróbálni, hogy milyen mondjuk elesni vele? Vagy ha kíváncsi lettem volna, hogy milyen százzal áthajtani egy kirakatüvegen?? Miért nincs ezen egy matrica a hülye amcsiknak, meg nekem: „Warning! This is not a simulator! All you see is reality!” Lehet, hogy azok ott a nagy víz másik oldalán nem is olyan hülyék, vagy csak nem láttak még igazi motort, ami nem csak suhan és hintázik?

Bukócső a biztonságos szimulátorért!Aztán megint a kétkedés lett rajtam úrrá: de akkor miért nincs rajta szél? És miért nem éreztem sem az úthibákat, sem a súlyát úgy ahogy egy ekkora motoron elvárnám?? Mire Mackó:

– Mert ez egy Goldwing. Ez ilyen…

Ezek után leültem egy picit emészteni a történteket és arra a megállapításra jutottam, hogy  ez a valami  szimulátornak a legjobb, amit valaha ember készített. Sok mindenre hajlandó lennék érte! De motornak csak akkor kéne, ha állna már vagy öt másik a garázsban. Ugyanis A-ból B-be eljutni nagyon jó vele, de én nem azért motorozom, hogy ott lehessek valahol, hanem hogy amíg odáig eljutok átélhessem azt amit csak egy motor nyújthat. Ez a böszme valami pedig pont a motorozás lényegét nem adja vissza. Nem érezzük az utat, egyesek szerint nem ázunk el rajta, csak suhanunk, mit egy légpárnás üveggömb belsejében. Szóval ha választanom kéne, hogy Pamela 3D-ben, vagy inkább az otthoni, nem gondolkodnék sokáig. Igaz ugyan, hogy annak, aki otthon van nincs olyan tökéletes alakja, és nem is tudom rávenni mindig mindenre, valamint törődni is kell vele, nem lehet csak úgy ki-be kapcsolni sem, de pont ez az amitől azt gondolom: ez maga az őszinte valóság, ez az igazi!

Persze, ettől még lehet nagyon érdekes Pamela 3D-ben..

 

A műszaki adatokkal folytatjuk!

[ pagebreak ]

Műszaki adatok

A stílus igenis nagyon fontos dolog! 

  Honda GL1800 Gold Wing
Motor, erőátvitel  
Motortípus Vízhűtésű, hathengeres négyütemű boxer szabályozott katalizátorral
Hengerűrtartalom (cm3) 1832
Furat x löket (mm) 74 x 71
Sűrítési arány 9,8:1
Legnagyobb teljesítmény (kW/LE/ford.) 87/119/5500
Legnagyobb forgatónyomaték (Nm/ford.) 167/4000
Keverékképzés PGM-FI befecskendezés
Gyújtás Tranzisztoros
Indítás Elektromos önindító
Sebességváltó 5 fokozat + elektromos hátramenet
Szekunder hajtás Kardántengely
Futómű  
Első felfüggesztés 45 mm átmérőjű teleszkópvilla, 140 mm rugóút
Hátsó felfüggesztés Pro-Link lengővilla, központi rugóstag, 105 mm rugóút
Első fék 296 mm átmérőjű dupla tárcsafék, háromdugattyús féknyereg, Dual-CBS, ABS
Hátsó fék 316 mm átmérőjű tárcsafék, háromdugattyús féknyereg, Dual-CBS, ABS
Első gumi 130/70R18 (63H)
Hátsó gumi 180/60R16 (74H)
Méret- és tömegadatok  
Hossz/szélesség/magasság (mm) 2635/945/1455
Tengelytáv (mm) 1690
Szabadmagasság (mm) 125
Ülésmagasság (mm) 740
Menetkész tömeg (kg) 417
Üzemanyagtartály (l) 25
Ár (forint, regisztrációs adóval) 6.798.000.-
+ Légzsák, navigáció (forint) 500.000.-

 

Elolvasom
/ / / / /

Thumbnail
A Yamaha a FIAT-ot reklámozza

A Yamaha a FIAT-ot reklámozza

A motoGP-ben szokássá vált, hogy speciális események, üzleti promóciók kapcsán egyes versenyzők, csapatok ruházata, motorja(i) egyszeri festést, fényezést kapnak. A laguna secai motoGP verseny különösen fontos ebből a szempontból, hiszen a „fejlett” világ legfontosabb piacáról beszélünk. A Yamaha főszponzorának kérésére a hangvillás motorok most egy különleges, a figyelmet az olasz autógyártó amerikai visszatérésére felhívó fényezést kap. A FIAT az Egyesült Államokból 25 éve vonult ki, az azt megelőző 30 éves időszakban különösebb sikereket nem sikerült elérniük, az értékesítések nem indokolták a piaci jelenlétet. Most az olaszok a Mini sikerén felbuzdulva egy divatos kisautóval térnek vissza, a FIAT 500 a 2011-es modellévtől lesz kapható az amerikai piacon. A korábban meghirdetett Yamaha akció most testet öltött, a rajongók arcai nemcsak a motorok, de a motorosok bőrruháját is díszítik.

Yamaha, Laguna Seca, FIAT 500 (galéria nyílik)

Elolvasom

Thumbnail
Triumph Adventure – hosszabb kiadásban

Triumph Adventure – hosszabb kiadásban

A figyelemfelkeltő képek, videók – főleg egy médiakampány elején – semmit, vagy csak egy-egy apró részletet árulnak el a bevezetésre kerülő termék fontosabb jellemzőiről. A jelenleg Triumph Adventure-nek nevezett új angol enduro első videója ezen a téren jól szerepelt, gyakorlatilag semmit nem tudhattunk meg belőle a motorról. A lent látható hosszabb változatból azonban néhány dolog már kiderül.

Elolvasom

Thumbnail
Ahol minden kék és fehér

Ahol minden kék és fehér

Évek óta készülök rá, hogy egyszer eljussak Garmisch-Parterkircenbe, amely önmagában csupán egy gyönyörű dél-németországi kisváros, azonban minden nyáron benépesül a BMW motorkerékpárok szerelmeseivel – itt rendezik ugyanis a márka kétkerekűinek legnagyobb találkozóját. Az idén ráadásul mindezt kettős jubileum tette még különlegesebbé: ez volt a 10. BMW Motorrad Days, és idén ünnepli 30 éves évfordulóját a GS modellcsalád, amely vitathatatlanul az egyik legfontosabb kék-fehér típus. Így különös örömmel töltött el, amikor a BMW Magyarország meghívott az eseményre, sőt még egy GS-t is kaptunk a kiutazáshoz (melynek során azt mintegy 2000 kilométeren keresztül tudtuk összehasonlítani a Yamaha Super Teneréjével – de ez már egy másik cikk). Így július elsején Ekoval felkerekedtünk, és kimotoroztunk Garmischba.

Mindenkit szeretettel várnak Garmischban! (Mi pedig a galériában több mint 200 további képpel!)

Csodálatos környezet

A találkozó egyik igazi különlegességét a vidék adja. Annyi a hegy a környéken – köztük rengeteg ilyenkor is havas csúccsal -, hogy az ember már-már belefárad a látványba. Maga a városka egy olyan völgyben helyezkedik el, amelyet szó szerint minden oldalról a csúcsok vesznek körül. A háttér látványával lehetetlen betelni...Ennek megfelelően a tízezer-szám összegyűlő rajongók egyik kedvelt programja a környéken motorozgatás, hiszen hegyvidéken mi más lenne, mint szerpentin – aminél jobbat motoros nem is álmodhat magának. Így több tucatnyi motorból álló társaságok jönnek-mennek folyamatosan a környéken, bármerre indulunk. Természetesen a találkozón is szerveznek vezetett túrákat a legszebb helyekre – a többség azonban megoldja ezt maga.

A kemping és megint csak a környezetA találkozó a helyi kemping közelében kerül megrendezésre. Sokan ennek megfelelően eleve sátorral érkeznek, hiszen így az esti programok után nem kell törni a fejet a „részegen ki visz majd haza” kérdésen. Az esti bulik ugyanis remek hangulatban zajlanak: a központi nagy sátorban folyamatos koncert akadályozza a meghitt társalgást, máshol tábortűz mellett készül a vacsi, és még ilyenkor is rengetegen mászkálnak a már bezárt pavilonok üzletsorai között. Egyszóval éjszakába nyúlik a program.

Gyakorolni és csodálni

A nagyendúrók játszótereA környéken szervezett motorozásokon kívül (amelyeket nem csupán saját gépünkkel, hanem előzetes regisztráció után bármely aktuális bajor kétkerekűvel is megejthetünk) igazi környezetükben lehet kipróbálni a BMW terepgépeit. Ráadásul két különböző helyszínen. Az egyiken a nagyvasakat lehet egy hegyes-dombos szakaszon megízlelni – tapasztalt hechlingeni instruktorok felvezetésével. Természetesen nem tréning ez, a 10-15 perc alatt senki nem tanul meg terepmotorozni, legfeljebb kedvet kap rá. A másik pályán a kisebb, keményebb gépeket lehet vallatóra fogni, a G450X és a Husquarna modellek egy könnyű krosszterepen ízlelhetők meg.

A keményebb gépek teszthelyszíneCsodálni nem csupán a gyakorlott terepezőket lehet. Egyrészt kötelező jelleggel itt van és naponta többször is bemutatót tart a márka verhetetlen stunt-világbajnoka, Chris Pfeiffer. Az egyik show-ját végig is néztük. Profi kerékpárosok hergelik kicsit a nézőket, majd jön a kedves és közvetlen Chris, aki először a jól megszokott F800R-jével brillírozott – bár hogy mennyire emberből van ő is, azt nekünk éppen sikerült bemutatnia egy elég méretes zakó prezentálásával -, majd kapott kölcsön egy S1000RR-t (teljesen utcai, rendszámos kivitelben), hogy ugyan, csináljon már azzal is valamit. Csinált, többek között megmutatta, hogyan törik meg egykerekezés közben egy sportmotor rendszámtáblája tényleg pont a két karaktersor között – aki ezt lefotózta, majd lobogtathatja a rendőrnek bizonyíték gyanánt…

Chris Pfeiffer bemutatója még úgy is döbbenetes, hogy ottjárttunkkor mintha kicsit indiszponált lett volna a bajnokNo és érdemes megcsodálni a különféle, bajor vasak számára kiírt versenyeket is. Megmérkőztek a legeredetibb állapotú öreg motorok, a leginkább átalakított és a legtöbbet futott BMW-k is. Utóbbiak versenyét egy német hölgy nyerte 15 éve vásárolt R80G/S motorjával, amelynek első tulajdonosa volt, és amelynek órája 525.000 kilométert mutatott. Amikor megkérdezték, hogy ezt mind ő tette-e bele, kicsit sértődötten mondta a mikrofonba, hogy „Natürlich!”

15 év, egy hölgy tulajdonos, de több mint félmillió kilométer

A 30 évnyi csoda

Természetes, hogy a legnagyobb sátrak egyikét a „30 Years of GS” azaz a „GS 30 éve” felirat díszítette. Itt a napok nagyobb részében egy kiállítás üzemelt, amelyen a nagyközönség csodálhatta meg a modellcsalád legfontosabb állomásait egy-egy közszemlére tett verseny- vagy szériamotor képében. Szombat délelőttre átépítették a csarnokot, és egy igen különleges sajtótájékoztatót tartottak. Ezen bemutatkoztak a G/S modellekhez kapcsolódó legfontosabb emberek, akikről egy-két mondatban röviden én is megemlékeznék.

Jobbról balra, a riportertől kezdve: Karl Gerlinger, Peres László, Hubert Auriol, Jutta Kleinschmidt, Charley BoormanKarl Gerlingert bízták meg a hetvenes évek végén, hogy találjon ki valamit, ami kihúzná a bajból a BMW Motorrad divízióját – ellenkező esetben megszüntették volna a motorgyártást Münchenben. Herr Gerlinger ötlete volt egy olyan kétkerekű megalkotása, amely aszfalton és terepen egyaránt otthonosan mozog, és a világ végére is el lehet vele jutni. Házon belül kapott segítséget a magyar Peres Lászlótól, aki a fejlesztési részlegen dolgozott, és a német terepmotor-bajnokságban egy saját maga által épített BMW-vel versenyzett. Peres László egykori versenymotorján, amelyet még nem is G/S-nek hívtakAz ő versenymotorja lett a kiindulási alap, amelyből létrejött és 1980-ban piacra lépett a legenda megteremtője, az R80G/S, az első Gelände Strasse. A diadalhoz kellett egy őrült francia is: Hubert Auriol 1981-ben első nekifutásra megnyerte a Párizs-Dakar viadalt – innen pedig semmi nem állíthatta meg a modell világméretű diadalmenetét.

Színpadra lépett egy hölgy is: Jutta Kleinschmidt. Híres tereprali-pályafutását 1987-ben a Fáraó-ralin kezdte, mégpedig motoron, ráadásul BMW-n, és sokáig így is folytatta. Erről el is mesélt egy érdekes történetet. Az akkoriban még francia nyelven írt itinert ő nem nagyon értette, így a „dűne tetején vigyázni” mondatból semmi nem jutott el hozzá. Ennek megfelelően teli gázon érkezett az ominózus homokdomb tetejére, ahonnan egy 30 méter hosszú és közel 20 méter mélységű ugrást mutatott be. A mai napig ő maga sem érti, hogy nem esett el és hogy maradt egyben a futóműve, mindenesetre ment tovább. Az eseményt azonban megörökítette egy éppen arra repülő légijármű operatőre, így az világhírű lett. Sajnos a neten nem bukkantam rá, így csak a kivetítőről készített felvételemet tudom közzé tenni, de szerintem azt is megéri megnézni.

Jutta első versenyén mindjárt beleugrott a mély vízbe. Akarom mondani homokbaA színpadra végül, de nem utolsósorban felhívott úriembert ismerték talán a legtöbben: a Long Way túrák egyik kulcsfigurája, Charley Boorman volt az utolsó, a GS modellek népszerűsítésében igen komoly szerepet játszó figura. Hiszen megbecsülni is nehéz, hányan szavazhattak vásárlói bizalmat a modellnek az ő filmjei megtekintése után.

Charley lazán és kicsit másnaposan, de végtelenül profin nyilatkozik éppen leghíresebb motorja mellettA garmishi találkozóban a legszebb, hogy a fenti hírességek mindenkivel kedvesen és közvetlenül beszélgettek, Peres Laci kimondottan örült, hogy magyarok is jártak arra. Charley pedig bárkivel megivott egy sört az esti bulikon…

 

A következő oldalon jönnek a találkozó igazi gyöngyszemei!

[ pagebreak ]

Csodák mindenfelé

A garmishi találkozóban az a legszebb, hogy nem csupán a pavilonok között kiállított motorokon van mit csodálni. Persze itt sem lehet betelni a látvánnyal, de a bejárat közelében vagy éppen a kemping előtt levő parkolóban is órákat lehet csemegézni. Van itt minden: döbbenetes állapotú veterán gépek, amelyek napi használatban vannak, vagy éppen csak a találkozó tiszteletére veszi őket elő féltő és gondos gazdájuk; minden képzeletet felülmúlóan pihent elmére utaló vagy éppen ultra-praktikus átépítések (ezek királya szerintem az az alumínium oldalkoffer, amelyet hűtőszekrénnyé alakítottak át, a kis hőcserélőt és kompresszort az alján hordta). A többi olyan motorról, amelyekre eltátottuk a szánkat, nem a karaktereket pazarlom, inkább beszéljenek róluk a képek maguk!

Férfi olvasóink kedvéért kezdjük a hölgyekkel!

 

A motor illik a gazdájához: igazi Alpen-BMW

 

Családi kalandmotor: R1200GS Adventure oldalkocsival, csak aszfaltra!

 

Na vele például csak úgy jöttek és megálltak a parkolóban...

 

Kicsit giccses, de nagyon igényesen megépített R1200GS Adventure-Supermoto

 

Egy igazi csoda: R1232, azaz egy R32-esbe integrált 1200-es boxer-blokk. Külön cikkben térünk vissza rá!

 

Boxer a boxeren - ezt csak úgy a parkolóban kaptuk le

 

Chris Bácsi és kis barátai

 

Zárásképpen pedig egy hangulatos esti tábortűz

A fenti és a galériában található képek csupán egy kicsi ízelítőt adhatnak a BMW Motorrad Days világából, amelyen mindenki a kék-fehérek nagy családjának tagjává válik. Aki kedvet kapott, annak egyetlen lehetősége van: 2011-ben ellátogatni Garmisch Parterkirchenbe. Biztos, hogy megéri, és nagyon remélem, hogy mi is ismét ott leszünk!

Elolvasom
/ / /

Thumbnail
A láthatóság új szintje

A láthatóság új szintje

A motorok kis mérete, az utakat ellepő autóktól eltérő formája miatt már nem egy baleset történt. Az optikai illúziók és tévedések elkerülésében nagy szerephez jutottak az elmúlt években a láthatóságot növelő kiegészítők. Európa útjain ma már szinte mindenhol kötelező a láthatósági mellény használata, ha útmenti javításba fog az ember. A színes, extrém megjelenésű ruhák mellett egyre többen motoroznak láthatósági mellényben, kabátban. Néhány éve már a nagyobb gyártók is forgalmaznak rikító színű esőruhákat, most úgy tűnik a sisakok is sorra kerülnek. A teljesség igény nélkül íme néhány újdonság, illetve piacon lévő láthatósági sisak.
 

BMW Fluoro System 6

Eredetileg a holland rendőrség igényei alapján készített rikító színű sisak, amelynek fejlesztésekor a megszokott minőség, kényelem mellett a (passzív) biztonság kiemelt szerepet kapott: a sisak fényezéséhez flourescens festéket használtak. A fejvédő 1570 gramm tömegű, és 86 dB-es (100 km/h-nál) zaj terheli viselőjét. Ugyanezzel a héjszerkezettel és felszereltséggel három másik színben is elérhető, a sárga mellett fekete, matt és ezüstös fehér variációkban vásárolható meg.
 

Icon Alliance Hi-Víz

A modern motoros rosszfiús stílus kedvelőinek nem kell bemutatni az Icont. Az extrém ruházatairól és sisakjairól ismert gyártó most piacra dobott egy manapság még extrémnek nevezhető sisakot az Alliance Hi-Viz-et – jelen esetben azonban a sisak nem az öncélú feltűnősködés miatt született, sokkal inkább biztonsági megfontolásokat kell keresni a design mögött. A sisak rögtön kétféle színben: rikító sárga és narancs változatokban vásárolható meg. A sisak az amerikai DOT minősítés mellett rendelkezik az Európában elismert ECE 22.05 tanúsítvánnyal is.
 

Marushin 999RS Start-Up

Magyarországon kevésbé ismert, eredetileg japán márka, amely az utóbbi években kezdett nemzetközi terjeszkedésbe. A Start-Up sárga alapszínű fényezése mellett figyelemre méltó annak alacsony tömege is (névleges: 1100 gramm). A sisak rendelkezik ECE 22.05 minősítéssel, és megvásárolható a magyarországi márkakereskedésben.
 

+1: Scorpion EXO-700 (Solid Neon)

„Láthatósági sisakok” keresése közben belefutottam ebbe a modellbe, de sajnos a 700-as sorozat Európában nem elérhető. A forgalmazáshoz szükséges minősítést a gyártó csak az európai szabályzásnak megfelelően átalakított 750-es modellhez szerezte meg, de sajnos az nem kapható a rikító neonzöld fényezéssel.
 

A fenti sisakok jó láthatóságot biztosítanak ugyan viselőiknek, azonban ez csak egy passzív védelem, a közúti közlekedésben a biztonságunk leginkább rajtunk múlik, a defenzív, körültekintő vezetést semmi nem pótolhatja, azt maximum javítani lehet a tipikus helyzetekre való felkészüléssel.

Elolvasom

Thumbnail
Motul nyereményjáték III/4. forduló

Motul nyereményjáték III/4. forduló

Az alábbiak közül melyik a legkiválóbb  motorolajokat gyártó MOTUL technoszintetikus négyütemű motorkerékpár olaj családja?

 

MOTUL 3000 4T
MOTUL 5100 4T
MOTUL 7100 4T

Előző kérdés első helyes megválaszolója: Versysfun

Jelenlegi állás:
Versysfun 2 pont
NP 1 pont
 

Eheti nyeremény egy Wash&Wax lesz.

Újabb nyereményjátékot indítunk, ezúttal a rendkívül széles termékpalettával rendelkező Motul támogatásával. Ez a játékunk nagyon pörgős lesz, hetente hirdetünk nyertest. A kérdések nem lesznek nehezek, kis internetezéssel megválaszolhatók, így leginkább a szemfülesség és a gyorsaság dönti majd el, hogy ki jut Motul láncsprayhez vagy egyéb hasznos termékhez.

Aki legelőször ad helyes választ, az pontot kap, a pontokat hétvégén összesítjük. Akinek a legtöbb pontja van, az kap nyereményt. Ez ismétlődik hetente.

Elolvasom

Thumbnail
Motul nyereményjáték III/3. forduló

Motul nyereményjáték III/3. forduló

A kiemelkedő tulajdonságú „Factory Line” termékcsaládot elsősorban a versenysport számára fejlesztették ki.

A MOTUL melyik évben mutatta be ezt a termékcsaládot?

 

 

Előző kérdés első helyes megválaszolója: Versysfun

Jelenlegi állás:
NP 1 pont
Versysfun 1 pont

Eheti nyeremény egy Wash&Wax lesz.

Újabb nyereményjátékot indítunk, ezúttal a rendkívül széles termékpalettával rendelkező Motul támogatásával. Ez a játékunk nagyon pörgős lesz, hetente hirdetünk nyertest. A kérdések nem lesznek nehezek, kis internetezéssel megválaszolhatók, így leginkább a szemfülesség és a gyorsaság dönti majd el, hogy ki jut Motul láncsprayhez vagy egyéb hasznos termékhez.

Aki legelőször ad helyes választ, az pontot kap, a pontokat hétvégén összesítjük. Akinek a legtöbb pontja van, az kap nyereményt. Ez ismétlődik hetente.

Elolvasom

Thumbnail
Motorverseny szokatlan szögből

Motorverseny szokatlan szögből

Még a kilencvenes években kerültek fel az első mini kamerák a Forma-1-ben versenyző autókra. A kis méretű, szinte bárhol elhelyezhető eszközök rengeteget fejlődtek az utóbbi években, már motorversenyeken is láthatunk élő onboard képeket. A legújabb fejlesztés ezen a téren a giroszkópos kamera, amelyet egyelőre csak a motor végére szerelnek fel.

A katonai pilótanélküli felderítőeszközökről származó technológia egy gyakorlatilag ugyanolyan méretű kamera elkészítését tette lehetővé, mint a közvetítésekhez eddig használt hagyományos videó-eszközök. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a tok a szokásos kameraelemek mellett magában foglal három giroszkópos érzékelőt, két gyorsulásmérőt, egy GPS vevőt és persze a szenzort mozgató mechanikát. Az újításnak hála az onboard felvételek egy új világa nyílt meg, a felvételeken teljesen „természetes” szögből látható, hogy ténylegesen hogyan mozog a gép, illetve hogyan irányítja a dőlést a versenyző. Természetesen a sérülésből visszatérő Valentino Rossi motorján próbálták ki az újdonságot:

Elolvasom

Thumbnail
Olasz középkategóriás ráncfelvarrással

Olasz középkategóriás ráncfelvarrással

Valójában most egy komolyabb technikai fejlesztésről beszélhetünk, még ha arra a motor külsejéből nem is lehet következtetni. A 848-ast még 2008-ban vezette be a piacra a Ducati, a 999-es modell kistestvéreként a kiöregedett 749-est váltotta le a „középkategóriában”. Két év után az olaszok hozzányúltak a blokkhoz: a masina új dugókat, hengerfejet, és szelepvezérlést kapott.

Ducati 848 EVO (galéria nyílik)

A 1198-hoz, a jelenlegi csúcsmodellhez hasonlóan a 848 EVO-nak nevezett masina is megkapta a monoblokk Brembo féknyergeket. A módosítások eredményeként a teljesítmény 6 lóerővel növekedett: a csúcsteljesítmény 140 lóerő (10.500-as fordulatnál), a maximális nyomaték pedig a plusz 2 newtonméterrel 98-ra növekedett (9.750-es főtengely-fordulatnál). Az olaszok a fordulatszám növelése mellett a kompresszió emelésével érték el a jobb mutatókat: 12:1-ről 13,2:1 emelték a sűrítés arányát. A száraz tömeg változatlan maradt (168 kg), ez a megnövekedett teljesítménnyel a motor karakterisztikáját javítja. A július végétől rendelhető masinát szeptember végén kezdik szállítani az új tulajoknak – az új EVO modell ára megegyezik az elődével. A hagyományos Ducati vörös mellett a másik választható szín a matt fekete („lopakodó”). A hivatalos bemutató a közelgő lagunai secai motoGP versenyhez kapcsolódó eseményen lesz.

Elolvasom