A Yamaha motor rendkívül jó pillanatban debütált az MT-09 (legutóbbi tesztünket itt olvashatjátok róla) típussal, amely azóta modellcsaláddá terebélyesedett. Egy-egy motorblokkból kisebb-nagyobb átalakításokkal jókora részt hasítanak ki abból a bizonyos piaci tortából és jelentős sikerek mellett profitra is szert tesznek. Nekünk pozitívumként ebből az származik, hogy a megszokott minőség mellett egy adott teljesítményszintből- vagy hengerűrtartalomból kiindulva […]
Elolvasomx-max
cimke
x-max
cimkeÉsszerű sportrobogó: új X-Max 300 érkezik a Yamahától
A MAX modellek dinamikus – 125-től 530 köbcentiméterig terjedő – termékcsaládjából kerül ki a Yamaha európai robogóeladásainak több mint fele. Ez nagy szerepet játszott abban, hogy a vállalat megtarthatta pozícióját a prémium modellek vezető gyártójaként a robogók piacán. A kategóriateremtő TMAX dinamikus génjei meghatározták az új X-MAX 300 megjelenésének, karakterének és teljesítményének kialakítását is. Ez a nagyobb felszereltséggel […]
ElolvasomGuruló fotel – Yamaha X-Max 400 teszt
A nagyrobogókkal kapcsolatban felemásak az érzéseim, egyszerűen nehéz őket hová tenni. Az ötvenes és a nyolcadliteres rohangálós gépeket el tudom helyezni egy rendszerben, azonban a jelenlegi tesztalanyunkat eleinte nehezen tudtam besorolni. A Yamaha X-Max 400 olyan menetteljesítményekkel bír, mint egy belépőszintű nagymotor, azonban hiányzik belőle az a fűszer, amely miatt egy hagyományos felépítésű motor megdobbantja […]
ElolvasomModern múltidéző
Kis magyarázattal kell kezdenem. Miért lenne múltidéző egy olyan robogó, amely a kor követelményeinek mindenben megfelelő, modern technikát kínál vásárlóinak? Nos, a magyarázat saját motoros múltamban keresendő. Valamikor a robogós korszakomban ugyanis nagyon boldog tulajdonosa voltam egy Yamaha Versity 300 nagyrobogónak. Kevesebb, mint egy szezon alatt csaknem ötezer kilométert tettünk meg együtt, és valóban minden szempontból maximálisan elégedett voltam vele. Kényelmes volt akár kettőnknek is, valamint remekül helytállt a budapesti kátyútengeren. Csupán teljesítménye bizonyult kevésnek, amikor elkezdett a túrázás is érdekelni, ezért döntöttünk a cseréje mellett. Azóta sem tudom, jó döntés volt-e…
Amikor megláttam a Yamaha X-Max első képeit, azonnal megdobbant a szívem. Ez a nagyrobogó ugyanis roppantul hasonlatos az én egykori kedvencemhez, amely a mai napig nem értem, miért vallott kudarcot a piacon. Állítólag a formája nem felelt meg az akkori divathullámnak. Ezek szerint azóta változott a divat, hiszen tesztünk hőse akár összetéveszthető is lenne valamikori elődjével. Természetesen csupán külcsínre, hiszen beltartalmát illetően befecskendezős erőforrása miatt valóban modernebb gépezetről beszélünk.

Természetesen fésültek a formaterven Iwatában, a jelleg azonban ugyanaz maradt. Beleszerettem-e ugyanúgy, mint sok évvel ezelőtt?
Robbanékonyság minden téren
Az X-Max mozgatásáról egy 250 köbcentiméteres, 22 lóerős, egyhengeres üzemanyag-befecskendezős erőforrás gondoskodik. A teljesítmény az osztályban teljesen szokásosnak mondható. Amikor ismerőseim megkérdeznek, milyen robogót ajánlok nekik, többnyire ezt a teljesítmény-kategóriát szoktam javasolni. Egy és két személlyel egyaránt elegendő ugyanis arra, hogy könnyen faképnél hagyjuk az autókat, a városi forgalom ritmusát kényelmesen tartsuk, felrobogjunk bármilyen emelkedőn. Ugyanakkor étvágyuk szinte megegyezik a nyolcadliteres rokonságéval, ellenben – csakúgy, mint tömegük – alaposan elmarad a félliteres nagyrobogókétól. Ez utóbbiak véleményem szerint amúgy sem tökéletesek városba: a negyedliteresekkel fürgébben lehet előrejutni a sűrű forgalomban.
Menetteljesítményben az X-Max pontosan azt hozta, amit vártam tőle, és amit fentebb általánosságban leírtam. Teljesen kulturált akusztikai élmény mellett dinamikusan éri el és tartja is a 100-120 közötti tempót, így az agglomerációs munkába járás terén is teljesen megfelel. A városban kényelmesen, a nyélgáz igényét fel sem tételezve gurul el elsőként a lámpától, kevés olyan versenyző-beállítottságú autós akad, aki fel tudja venni vele a versenyt. Fogyasztása ugyanakkor négy liter alatt marad száz kilométerenként, amit jó néhány százhuszonötös nem tud utána csinálni.
Bőséges hely mindenütt
Az X-Max elégséges lábteret kínál a vezetőnek és az utasnak egyaránt. Amennyiben egyedül közlekedünk, az utas lábtartóját be tudjuk hajtani, ami a motor stílusának kétségkívül jót tesz. Kihajtva ugyanakkor sokkal stabilabb és kényelmesebb pozíciót biztosít, mint sok már nagyrobogó idomzatba integrált támasztéka.
A helybőség természetesen nem ér véget ezen a ponton. Hiszen a városi közlekedésben élenjáró nagyrobogók fontos funkciója mindennapos élethez szükséges holmik hurcolása is. Az ülés alatti tágas helyen az X-Max gyomrában sok minden elfér: laptop-táska, esőruha a munkába menet, az ott tartózkodás alatt a sisakunk, kesztyűnk és akár a nyári dzsekink is. Amennyiben nem vagyunk noteszgép-függők, hazafelé egy kisebb bevásárlást is elvégezhetünk.
Amit pedig szeretnénk kézközelben tartani, azt jól el tudjuk helyezni az első idomba integrált kesztyűtartóban: pénztárca, mobil telefon, lakáskulcs mind megtalálja itt a helyét, még ha kicsit zörög is menet közben.
Zörögni pedig sajnos zörög, mert bár a futómű stabilitása, valamint a fékek hatásfoka miatt szó nem érheti a vagány Yamahát – minden szempontból a kategória élvonalába tartozik -, a rugózási komfort nem áll a helyzet magaslatán… Az úthibák sajnos pontosan lekövethetők gerincoszlopunkkal is. Lehet, hogy csak piaci helyet akartak hagyni a marketingesek az ikertestvérnek? Róla később!
A következőkben mindennapi használatot megkönnyítő részletekről és az említett ikertesóról is olvashattok!
[ pagebreak ]
Figyelmes apróságok
Az X-Max minden porcikája arról árulkodik, hogy tervezésekor figyelembe vették a felhasználók igényeit. Maximális dicséret illeti az utas kapaszkodási lehetőségét is. A fogódzók kézre állnak, jól formázottak és kellő vastagságúak. Így valóban kényelmessé válik a nagy méretű és jól párnázott hátsó ülésen utazni – főleg ha a tulajdonos egy hátsó dobozzal még a derekunkat is megtámassza!
Gondoltak azokra is, akik a tolvajok elleni védekezésre egy erős láncot használnak. Ezek általában nem túl vékony szemekből készülnek – éppen a könnyű elvágást megakadályozandó -, ezzel erősen megnehezítve a robogótulajdonosok dolgát. Amikor ugyanis a kis kerék és a becsületes méretű féktárcsa között próbáljuk átpréselni a vaskos láncot, egyrészt nem boldogulunk egykönnyen, másrészt mind nadrágunk térdét, mind saját kezünket könnyen összepiszkoljuk. Az X-Max oldalán egy megfelelő méretű láncrögzítő szemet találunk, amely segítségével könnyen és biztosan rögzíthetjük kedvencünket egy szilárd tárgyhoz. És még a láncot sem tisztelik meg névjegyükkel a kutyusok! :o)
Aki hűvösebb időben is robogóval közlekedne, nagyra fogja értékelni az első idomzat széleinek formázását. Azok ugyanis menet közben alig engednek szelet a vezető kezére. Így remélhetőleg nem lesz szükség a kevéssé elegáns, ám a futárok által kedvelt kézmuffok alkalmazására, elegendő egy jó téli kesztyű viselése. Maga a plexi egyébként nem túl magas – aki teljes szélcsendre vágyik, be kell szerezzen egy emelt szélvédőt. A magam részéről éppen az X-Max gyári állapotát szeretem: a mellkast elég jól védi, a sisakot azonban teljes szélterhelés éri. Így ugyanis esőben sokkal jobban lefújja a menetszél a vízcseppeket fejvédőnk plexijéről.
Mindenképpen ki kell emelnem még egy részletet, amely nem bír jelentőséggel ugyan, nekem azonban nagyon tetszett. A motorblokk oldalán ugyanis egy kis feliratot találunk, amellyel a tudatlan ismerőseink szemében akár komoly csodálatot is kivívhatunk. Íme:

Természetesen az idomzaton levő felirat a valós, és a magányos henger negyedliteres. Talán komolyan senkivel nem tudjuk elhitetni, hogy az ezerkettes szám a hengerűrtartalom. Nekem azonban akkor is jót mosolyogtam rajta, hogy milyen rendszerető módon feltüntette a Yamaha a motorolaj betöltési mennyiségét – mert természetesen erről van szó.
Családfa
Mint korábban említettem, az X-Max rendelkezik egy kvázi-ikertestvérrel: ő az X-City nevet kapta a keresztségben. A két robogó erőátvitele teljesen megegyező, akár még össze is lehet őket téveszteni az első, nagyon felületes pillantásra. Íme:
Az X-City kerekei azonban nagyobbak, üzemanyag-tartálya kisebb, csakúgy, mint ülés alatti tárolóhelye – ez nyilván a nagyobb hátsó kerék velejárója, a lényegesen magasabb üléssel egyetemben. Az elöl-hátul egy-egy collal nagyobb kerekeknek köszönhetően nyilván némileg jobb a menetkomfort, az alacsonyabb pilóták azonban az X-Max nyergéből biztosabb talajfogásra számíthatnak. A teljesen szubjektív szépségről nem is beszélve: nyilván más vevők tetszését nyeri el az elegánsabb X-City és megint másokét a vagányabb, sportosabb és kicsit talán bumfordibb X-Max. Az árcédula biztosan nem segít a döntésben: az X-City 1.498.000 forintos bruttó árával szemben az X-Max 1.518.000-es vételi összege se nem oszt, se nem szoroz. Bevallom, én is bajban lennék, ha választanom kellene! Hiszen tesztünk alanyában sok hibát nem tudtam fellelni, minden további nélkül el tudnám képzelni vele áltagos hétköznapjaimat.
A következő oldalon az X-Max műszaki adati következnek!
[ pagebreak ]
Műszaki adatok
|
|
Yamaha X-Max 250 |
|
Erőforrás |
|
|
Motortípus |
Folyadékhűtésű, egyhengeres, négyütemű Otto-motor |
|
Hengerűrtartalom (cm3) |
249,78 |
|
Furat x löket (mm) |
69,8 x 66,8 |
|
Sűrítési viszony |
10,0:1 |
|
Keverékképzés |
üzemanyag-befecskendező |
|
Teljesítmény (kW/LE/rpm) |
15,6/21,2/7500 |
|
Forgatónyomaték (Nm/rpm) |
21,3/6500 |
|
Gyújtásrendszer |
TCI |
|
Indítás |
elektromos önindító |
|
Erőátvitel |
|
|
Sebességváltó |
V-szíjas fokozatmentes automata |
|
Felépítés |
|
|
Váz típusa |
|
|
Futómű elöl |
teleszkópvilla |
|
Futómű hátul |
oldalankénti rugóstag mechanikus előfeszítés-állítással |
|
Rugóút elöl/hátul (mm) |
110/95 |
|
Első fék |
|
|
Hátsó fék |
|
|
Gumiabroncs elöl |
120/70-15 |
|
Gumiabroncs hátul |
140/70-14 |
|
Méretek |
|
|
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) |
2210/790/1380 |
|
Tengelytáv (mm) |
1545 |
|
Ülésmagasság (mm) |
755 |
|
Hasmagasság (mm) |
113 |
|
Üzemanyagtartály térfogata (l) |
12,5 |
|
Saját tömeg (kg) |
176 |
|
Ár |
|
|
2009. október (forint, regisztrációs adóval) |
1.518.000.- |
Nehéz ügy














