Alapvetően nem foglalkozunk az ázsiai piac időnként torzszülött motorkerékpárjaival. Ez alól kivétel, ha várhatóan valamilyen hatással lesz egy arrafelé megjelent termék az európai piacra, valamelyik nagynevű gyártó köti össze üzleti csápjait a keleti végekkel, vagy nagyon ritka, a mostanihoz hasonló esetben. Amikor már annyira pofátlan a nyúlás, vagy annyira extrém az iszonyat, hogy az már […]
Elolvasom
Sőt, nem csak perek voltak, hiszen emlékszünk rá, amikor az olasz vámosok az EICMA csarnokaiból elszállították a kínaiak Piaggio MP3 másolatait. Nos, a gyár neve ezúttal (tessék megjegyezni!) Zhejiang Jiajue Motorcycle Manufacturing Co.,Ltd., ami pedig megtetszett nekik (ilyet mi is tudnánk csinálni – gondolhatták), a Honda CBR250R. Mindjárt két típus képeivel jelentek meg: az egyik a ZJMM R12, amásik pedig annak lemeztelenített, vagyis idomzat nélküli változata, a ZJMM N10.
Az idomos változatnak még a műszaki adatai is megjelentek a kínai ChinaMotorWorld oldalon, így a motort alaposan össze tudjuk vetni „az eredetivel” – innen kiderül, hogy csak a formaterv „ihlette-e meg” az alkotókat, vagy úgy általában 3D-s fénymásolóval készültek a „tervek”. (Elnézést kérek a sok idézőjelért, de nehezen találom a szavakat…) Nos, az R12 összes külmérete milliméterre megegyezik a Honda negyedliteres sportmotorjáéval.
Teljesítménye egy egészen kicsivel több, tömege egy egészen kicsivel kevesebb, végsebessége pedig sokkal magasabb: 170 kilométer/órát ad meg a ZJMM. Ezek fényében pedig bennem egyre erősödik az első gondolat: ezeket a motorokat még meg sem építették, csak a számítógépeik monitorján léteznek. Hiszen az R12 bármely részletében annyira hasonlít a CBR250R-re, hogy arra tényleg szavak nem léteznek. Az egyetlen fellelhető különbség a fényszóró két oldalán húzódó led-csík. Semmi több.
Érdemes visszakeresni tesztünkben a Honda műszerfalának képét, és összevetni a ZJMM-ével. Annyira hasonlítanak, hogy ha összekevernénk őket, aligha lenne ember, aki meg tudja különböztetni a kettőt egymástól. A naked változat, az N10 pedig szintén készülhetett egy grafikai program segítségével oly módon, hogy a negyedliteres CBR-t „megszabadították” idomzatától.
Úgyhogy majd ha megjelennek a kínai motorok a vásárokon, személyesen látom őket és érzem azt a jellegzetes „kínai műanyagszagot”, ami csak az ő termékeiket jellemzi, elhiszem hogy léteznek ezek a gépek. Addig a kedves olvasók szíves engedelmével maradnék szkeptikus.
