A legkülönösebb motoros gyorsulási verseny

Kezdjük azzal, hogy a „verseny” szót azonnal idézőjelbe tesszük. A sztori ugyanis nem egy igazi megmérettetés. Annyi történt, hogy egy japán szupersport motor motorozásban vélhetően nem túl jártas pilótája beszólt egy negyed századdal korábban, házilag épített és láthatóan rettenetesen lepusztult Harley-Davidson chopperen lovagló szakállas öregnek, hogy az ő gépe sehol nincs, sokkal lassabb a CBR1000RR-nél. Az öreg pedig felvette a kesztyűt, és azt mondta: döntsék el gyorsulási versenyben a dolgot.

Ennél durvábban eltérő két motor talán még soha nem versenyzett egymással

A történet amúgy Hollandiában játszódik. Így elmentek egy közeli Harley-Davidson kereskedéshez (nem derül ki egyértelműen, de valószínűleg a nagyszakállú lehet a tulajdonosa), és a mellette levő utcában kijelöltek egy rövid szakaszt, hogy majd ott eldöntik, ki gyorsul jobban. A Honda széria állapotában is 180 lóerős – az öreg amerikai „romot” igazán stílusos és laza tulajdonosa hetvenre saccolta. Mind a ketten bemelegítették gumijaikat – mivel a Harley egyáltalán nem is rendelkezett első fékkel – de önindítóval sem -, egy kerítésoszlop segítségével tette ezt -, majd a klasszikus kendő-leejtős rajtjelre elrugaszkodtak.

Három rajt, három megaláztatás…

A Honda megalázó vereséget szenvedett. Igaz, rosszul indult. Így kért egy visszavágót. Ahol ugyanúgy kikapott. Majd jött egy szépítő futam, de az öreg romhalmaz és rutinos lovasa megint elkenték a száját. A hetvenkedő sportmotoros megalázottan somfordált el…

Mi a tanulság? Először is ne szólj be olyannak, akinek a képességeivel nem vagy tisztában. Másodszor ha belemész egy versenybe, legyél tisztában a körülményekkel és a saját képességeiddel! Harmadszor pedig: soha ne ítélj a látszat alapján. Természetesen zárszóként szögezzük újra le: a videó kizárólag szórakoztatási célokat szolgál, nem kell semmilyen komoly következtetést levonni belőle! Nyilvánvaló, hogy hosszabb távon győzött volna a 180 lóerő – de itt és most mégsem ez történt. (Zárójeles megjegyzés: hogy a hónaljszárító nem hetven lóerős volt, azt nagyjából borítékolhatjuk – gazdája kopott bőrgúnyáján is ott figyelt az S&S logó. A hangjáról már ne is beszéljünk…)