MotoGP: elmosta az eső a Brit Nagydíjat

Az rendben van, hogy minden jel arra mutatott az elmúlt héten, hogy péntektől fájdalmas búcsút kell vennünk a motorosoknak kedvező száraz időtől. Ezt mi is megírtuk, de legyünk őszinték: ezt senki nem úgy gondolta, hogy a Brit Nagydíj lesz ennek az áldozata. Márpedig azokkal együtt hiába vártuk a tegnapi MotoGP futamot, akik a hideg és esős idő elől menekülve bekuckóztak egy pokróccal a fotelbe a nappaliban. Persze először csak arról volt szó, hogy egy kicsit csúszik a menetrend, de végül az egész versenyt lemondták, minden kategóriában.

Nem vált be az új aszfalt

Természetesen joggal merül fel a kérdés: miért lepte meg a verseny szervezőit, hogy Angliában esik az eső? Persze szó sincsen arról, hogy ne számítottak volna csapadékra, hiszen megszámlálhatatlan futamot rendeztek már ilyen körülmények között. A kutya ott lehet elásva, hogy az idei szezonra újraburkolták a legendás versenypályát, hiszen korábban nagyon hepe-hupás volt. Ennek eredményeképpen a versenyzők beszámlói szerint valahogy méginkább az lett, ráadásul az esővíz elvezetésének hiányosságai összességében alkalmatlanná teszik az aszfaltcsíkot egy motorverseny levezetésére ilyen időjárási feltételek mellett. Sajnos ez csak most derült ki.

[do_widget id=text-10]

Pedig nem arról van szó, hogy az évszázad vihara lecsapott volna, csupán egy kitartó, közepesen erős esőzés kapta el a környéket. A versenypályából mégis medence lett, de olyan, hogy még a Safety Car is nehezen maradt fent a pályán. El lehet képzelni, hogy milyen vége lett volna, ha a bivalyerős királykategóriás gépek elkezdenek aquaplaneingelni. A Moto2 és Moto3 pilóták egy darabig még reménykedtek, hogy legalább őket szélnek eresztik, hiszen kisebb a tempó és vékonyabbak a gumik. De végül az a döntés született, hogy ha a versenyzés nem biztonságos, akkor senkinek nem az.

Megoldásként felmerült, hogy a futamot végül tegnapról átcsúsztatják a mai napra. Ezt végül nagyon hamar cáfolták. Az indoklás szerint részben azért, mert a pályabírókra ma már máshol van szükség. De a valódi ok valószínűleg sokkal inkább ott keresendő, hogy jelentős nézőszámveszteség mellett kellene levezényelni az eseményt. Másfelől a csapatoknak is nagy többletköltséget jelent plusz egy napot ráhúzni a kinttartózkodásra, amit így természetesen nem támogattak. Az indulás ötletéért a versenyzők sem voltak oda: egyedül Jack Miller és Johann Zarco voltak azok, akik minden áron rajtolni szerettek volna.