Kövér Robi új utakon: Harley-Davidson Fat Bob 107 teszt

Thumbnail
Kövér Robi új utakon: Harley-Davidson Fat Bob 107 teszt

Kövér Robi új utakon: Harley-Davidson Fat Bob 107 teszt

2018. március 29. - - Kiemelt tartalom Teszt / Új motor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Húzzuk a gázt!

Na de ne csak ülő helyzetben húzgáljuk! Mármint a gázkart. Inkább induljunk, hogy kiderüljön: az elődjére csak nyomokban emlékeztető, tényleg minden porcikájában megújult Fat Bob milyen a gyakorlatban, vagyis motorozás közben. A buflák első gumi, a tömeg és a geometria által közösen okozott vezetési igényt kicsit szokni kell. Ezt a motor ugyanis továbbra sem fog magától menni. Ezt VEZETNI kell. Minden méteren, minden irányváltásnál és minden kanyarban. Ami – miután megszoktad – igazi motorozási élménnyel fog megajándékozni.

A Harleynál hagyományos bordásszíjas szekunder hajtás

A gáz húzása nyomán aztán – ugyanúgy, ahogy az elődnél – megjön egy nagyon fontos faktor: a hang. A dupla csőben végződő kipufogóból fordulaton és terhelésen már elkezd a világba harsogni a világ egyik legszebb éneke, a vékettes szimfónia. Amit hála a jó istennek folyamatosan hallasz menet közben is. Autópályatempónál rácsavarva a gázkarra is ezt fogod hallani, így állandóan gyorsítgatni fogsz. Mert csodálatos élmény. A 145 newtonméternek köszönhetően a Fat Bob megy is, terhelésen kicsit erősödnek a bizsergető vibrációk is, vagyis ahogy egyre jobban ismered meg, egyre nagyobb élményt fog jelenteni vele minden méter!

Minden méteren dolgozol a motorral – és minden métert élvezel is!

Te vagy a Főnök

Amikor aztán kanyarhoz érsz, szó szerint bele kell tehénkedni az ívbelső kormányvégbe, hogy megdőljön a motor. Ezzel a géppel igazi komoly kanyargászásra sajnos nem került sor, de teljesen biztos, hogy ugyanolyan élmény vele ez, mint az előddel. Amit szó szerint imádtam érte, ahogy a Héreg-Bajna szakaszon viselkedett: minden kanyarért meg kell harcolni, keményen dolgozni és egy pillanatra nem szabad kiengedni. A Fat Bob az a motor maradt, ami volt: a nagybetűs, amivel nem gurulgatsz, hanem MOTOROZOL.

A nyereg a vezetőnek hibátlan, az utasnak egy vicc. Ez indokolja a széles mosolyt… Menet közben tuti lehervadna!

A munka tehát megmaradt, de ettől még elképesztő, mit tesz érted a gép. Az elődnél sokkal merevebb, karbontartalmú acélból készült váz és a kiváló futómű együtt zseniálisan dolgozik. Az első fordított teleszkópok kettős szabályozószelepes kialakítása remekül ötvözi a komfortot és a jó úttartást, a végre szerszám nélkül állítható előfeszítésű hátsó központi rugóstag pedig remek partnere ebben. Nem nagyon zavarnak az úthibák, nem veri szét a motor a gerincedet, és kiválóan tartja a kanyarívet gyatra aszfalton is. Vagyis igazi, huszonegyedik századi Harley-Davidson…

[do_widget id=text-10]

Az előző Fat Bob terebélyes méretei miatt még én sem tudtam úgy ülni a 190 centimmel, hogy gyorsuláskor és nagyobb tempónál ne kelljen kapaszkodnom a kormányba. Egyszerűen az is és a lábtartók is olyan messze voltak, hogy nem tudtam rendesen „ráhajolni” a szélre. Az új generációnál először megint azzal szembesültem, hogy 110-120 körül a felsőtestembe mint valami vitorlába kapaszkodik a menetszél. Aztán rájöttem, hogy a kompaktabb építés miatt előre tudok úgy dőlni, hogy lazák legyenek a karok és ne szaggasson az orkán. Így aztán egész rendes utazótempóig eljutottam úgy, hogy elviselhetőek maradtak a körülmények. Vagyis simán elindulnék hosszabb és tempósabb útra is.

Ki is a Főnök?

A motor fékrendszeréről ejtsünk még egy fél mondatot. Tényleg annyi lesz, mert szinte semmi érdemlegeset nem tudok mondani róla. Szépen finoman adagolható, kiválóan fog és a márkánál megszokott rejtett jeladós ABS meg a 150 milliméter széles első gumi miatt kiválóan lassít is. Ráadásul nem kell extra kézerő sem hozzá, így kevésbé tagba szakadt rájderek is jól fognak tudni satuzni vele.

A megszokott és bevált kapcsolók – a márkánál minden modellen ezeket találjuk. Logikus és jól használható rendszer

Végül pedig térjünk át a legfontosabbra: igazi Harley maradt a forradalmian új Softailek családjába tartozó Fat Bob? Vagy már csak olyan műizé? Biztosan vannak olyan márkarajongók, akiknek az utóbbi – a rossz hír, hogy a cég minden tisztelete mellett valószínűleg nem őket tekinti elsődleges célközönségének. A megújult 107 köbinches erőforrással, új vázzal és futóművel, na meg radikális formatervével ugyanis ez a motor némileg más célközönségnek készül, mint elődei.

A kurta hátsó sárvédő alatt könnyű kiszúrni a hátsó központi rugóstagot, amely oldalt könnyen – és szerszám nélkül – állítható

Egy új generáció igényeit hivatott kielégíteni, akik nem vasblokkos V2-eseken nevelkedtek. Akiknek annyi kell, hogy a motor az apjuktól hallott „harleysságot” még át tudja adni, de mindenben feleljen meg a huszonegyedik század követelményeinek. A Fat Bob pedig ezt a Milwaukee-ban pontosan felmért piaci igényt azt hiszem, hogy tökéletesen elégíti ki.

Azok a bizonyos elképesztő részletek… Amitől a Harley az Harley

Mert abszolút modern technikát hordoz, de a legenda érzetéből még éppen megtartott annyit, hogy átérezd, miről szólt az elmúlt 115 évben a Harley-Davidson név. Nyergében igazi nagybetűs motorosnak érzed magad, tehát nem csak a birtoklása és a nézegetése, hanem a használata is valódi élményekkel fog megajándékozni. Kövér Robi tehát hibátlanul fogja elhitetni veled, hogy bizony te vagy a Főnök.

 

Következik a részletes, kategóriánkénti értékelés és a pontozás. Lapozz!

Oldalak: 1 2 3 4