Valódi különlegesség: MV Agusta Turismo Veloce 800 teszt

Az MV Agusta nevet egyfajta misztikum lengi körül. Egyrészt elképesztő múltja van a márkának: a korábban repülőgépeket készítő kis olasz cég 1946-ban indította el a motorkerékpár-gyártást, és már abban az évben olasz endurance-versenyeket nyert. Az ötvenes években minden téren elképesztően sikeres lett a cég – így a versenypályákon is. Az idők folyamán 75 világbajnoki címet zsebeltek be különféle kategóriákban és egészen a hetvenes évek elejéig gazdaságilag sem voltak gondjaik. Akkortól azonban folyamatosan – olyannyira, hogy mindenféle csődgondnokság ellenére 1980-ban a márka leállította a termelést.

Kicsit túlhájpoltnak gondoltam az MV Agusta nevet. Ma már nem

1992-ig kellett várni az újjászületésre, amikor is a Castiglioni család által irányított Cagiva megszerezte a márka tulajdonjogát. Első „újkori” motorjuk, az F4 1997-ben mutatkozott be Milánóban – egy bizonyos Massimo Tamburini, a Cagiva Research Centre igazgatója volt a „szülőatyja”. Innentől legendák sorát hozta létre a második virágkorát élő márka: F3, Brutale 675, Rivale 800 – majd 2013-ban megjelent a vállalat első jelenkori túramotorja, a Turismo Veloce 800. Azért jelenkori, mert az adott korszakokban komoly túragépeket az ötvenestől a hetvenes évekig mindig gyártottak. Ideje volt hát a kétezres éveknek is megmutatni, mit ért az MV Agusta túramotor alatt.

A koncepció

Rövid, tömzsi orr és karcsú magas far jellemzi a Turismo Veloce sziluettjét

Giovanni Castiglioni azt mondta a típus bemutatóján, hogy az egyik legnehezebb feladatuk volt megalkotni a Turismo-t. Hiszen a tervezők is mindig a versenypályákon „érezték otthon magukat” – a sport és az utcai motorok mintegy összefonódtak a cégnél. Itt azonban egészen másra volt szükség, hiszen egy utcai, túrázó motorosnak is másra van szüksége. A későbbiekben meglátjuk, milyen nyomon járva jutottak el a végeredményig, és milyen lett az – annyit előre lelőhetünk, hogy nem véletlenül kapta a Veloce nevet is meg, hiszen az annyit tesz: gyors.

Innen vitán felül brutálisan ütősen mutat

Tehát egy élénk, tempósan vezethető és élvezetes motorozást garantáló masina született a mérnökök munkája nyomán. A már meglevő, 800-as erőforrásukat alakították át alaposan annak érdekében, hogy a célra tökéletes legyen – köré pedig terveztek egy valamennyi modelljüktől alapjaiban eltérő technikát. Hosszú rugóutak, egyenes üléshelyzet, jónak tűnő szélvédelem. De alá tizenhetes kerekeket raktak széles gumikkal – a cél tehát nyilván nem a kalandmotorozás, hanem a civilizáció burkolt útjain való (tempós) barangolás volt. Lássuk, hogy sikerült mindezt megvalósítani!

Nehéz volt úgy felvenni a videót, hogy ne uralkodjanak el rajtam az érzelmek – remélem sikerült!

Indul a varázslat!

A motorról a legtöbbet talán az mondja el, ahogy a teszt számomra lezajlott. Erősen be voltam szorulva időben – mint mindig -, így jól el is terveztem: elszaladok a gépért, lenyomom a szokásos száz kilométer körüli körömet (van egy útvonalam, ahol nagyjából minden kiderül egy motorról), majd zúzok haza dolgozni. Ráadásul a fejem is fájt, kedvem sem nagyon volt az egészhez. Ehelyett aztán lemotoroztam majdnem háromszáz kilométert, tök sötétben keveredtem haza – és addigra a fejem sem fájt már.

Gyakorlatilag magától hozott ide, én nem is akartam…

Mert rögtön az első balra fordulásnál arra jutottam Perbálon, hogy mégis jobbra megyek és az Üvegtigrishez gyorsan elugrom még. Aztán Esztergomban találtam magam, majd lekanyargásztam a Bajna-Héreg szakaszt, és akkor már beugrottam Tatára Fer1 kollégának megmutatni az MV-t. Szóval a motor elérte célját: minden terv nélkül simán örömet okozott falni vele a kilométereket – közben pedig egyik ámulatból estem a másikba! Hogy miért? Meg kell ismerni a Turismo Veloce részleteit, hogy megértsük.

Hihetetlen élvezet minden vele megtett méter!

A második oldalon jönnek a technikai részletek – érdemes elmélyedni bennük, tőlük (is) lesz ez a motor egy csoda!