Bár sornégyes motorok már az 1920-as években is születtek, a CB 750 mégis forradalmi motor volt. A 736 köbcentiméteres, 4 karburátorral szerelt, keresztben beépített négyhengeres, négyütemű erőforrás egyenletes járása és saját korában nagy teljesítménye, a motor könnyed kezelhetősége, a teljesítményhez illő tárcsafék, vagy röviden csak az „UJM” koncepció radikálisan átalakította a motorokról alkotott elképzeléseket.

Ezzel a sikeres koncepcióval egy időben debütált a Kawasaki H-1 Mach III 500 modell, mely az 1970-es években ugyan egy egész családdá bővült, de nem tudott lépést tartani az egyre nagyobb teret hódító négyütemű sornégyesekkel. Az 1969-es modell egy 498 köbcentis, háromhengeres, kétütemű masina volt. 60 LE-s csúcsteljesítménye nem volt sokkal alacsonyabb, mint a CB 67 lóerős teljesítménye, viszont a nyomaték terén a Kawa jobban állt: 68 Nm a CB 60 Nm-es nyomatékcsúcsával szemben. Az első 1969-es (H1) modell csak dobfékkel került az utakra.

1971-ben jelent meg a H1A változat, de az összességében nehezen kezelhető motort lényegében csak 1972-re frissítették a mérnökök, megjelent az első tárcsafék és többféle változat készült. A H1B (egy ilyen látható a galériában) és -C mellett az S-1 egy 250-es, az S-2 egy 350-es, míg a H-2 Mach IV egy 750 köbcentis motort takart. A könnyű, 174 kilogrammos motor azonban saját rajongótáborral rendelkezett, a három, kétütemű henger olajfüstös dohogása, az egyedi megjelenést biztosító három krómozott kipufogó sokakat megigézett. 1974-ben debütált az S-3, 400 köbcentis változat, de a négyütemű motorok terjedésével (a házon belüli konkurencia az 1972-ben piacra dobott Z1 volt) a H sorozat piaci szerepe egyre csökkent. 1976-ra megszűntették a H-2-es, 750-es modellt, a sorozatot átnevezték KH-ra, hogy az elnevezés illeszkedjen a négyüteműek KZ jelzéséhez. Az 1977-es modellévben már az 500-as modell sem volt elérhető, míg az utolsó KH modellek 1980-ban voltak utoljára megvásárolhatók.

A jelenlegi motorosok többsége kétütemű kismotorokon kezdte a „szakmát”, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak „köszönhetően” ezekkel a motorok lassan már csak a múzeumokban, történelemkönyvekben találkozhatunk, pedig a maguk egyszerűségében gyönyörűek voltak ezek a gépek.