Párizs lakossága megközelítőleg 2,2 millió fő, de az agglomerációban élőkkel együtt ez a szám 10 millió felett van – hogy a turistákról már ne is beszéljünk. Magában a városban a népsűrűség körülbelül nyolcszorosa a budapestinek, ami nem csoda, figyelembe véve, hogy a város maga csak hatodakkora területű, mint fővárosunk. Mégis egy igazi világvárosról beszélünk, így kissé meglepő, hogy a párizsi taxik száma mindössze megközelítőleg 16,000. A helyzetet a Sárközy-kormányzat még januárban kezdte megváltoztatni, a taxis engedélyek kiadási feltételeinek és a taxizásra vonatkozó szabályok enyhítésével. Január 30-án ez ellen tiltakoztak a párizsi taxisok. Ezt megelőzően 2008. nyarán az emelkedő üzemanyag-árak ellen demonstráltak forgalomlassító akciójukkal.
December 8-án ismét hallattak magukról a személyszállító kisiparosok, ezúttal a motoros taxisok újabb térnyerése ellen tüntettek. Történt ugyanis, hogy a motoros taxisoknak engedélyezték a repülőtéri drosztok használatát. Míg a négykerekűek gyakran órákat állnak a dugóban, a motorosok viszonylag könnyedén haladnak ilyenkor is (a legtöbb motoros taxi Goldwing…), így egyre nagyobb teret nyer a személyszállítás ezen formája. Az autósok szerint ez veszélyezteti a megélhetésüket. A hatóság álláspontja szerint a piacon van hely mindkét személyszállítási formának, a valóságban pedig az utasközönség elég jól szétválasztható – sokan nem tudják, vagy éppen merik használni a motoros taxi szolgáltatást. Pedig Párizsban nem könnyű taxit fogni.
A sztrájk pikantériája, hogy a motoros taxisok másnap megköszönték azt a szervezőknek: bármikor, amikor közlekedési nehézség, sztrájk várható Párizsban, a forgalmuk megugrik…
Bár a hét elején szünnap volt Olaszországban, de ez a pletyka szempontjából irreleváns, hiszen az Franciaországból indult. A cég azonban cáfolta a termelés leállításáról szóló hírt, nyilatkozatukban azt közölték, hogy a termelés folyik – igaz, jelentősen lecsökkentett ütemben. Kíváncsi vagyok mit jelent a „jelentős termeléscsökkentés” kifejezés egy olyan cég esetében, amely eleve csak 65 technikust, mérnököt foglalkoztat a motorok összeszerelésére…
Ügyesen adagolja a Yamaha az információkat az új Super Teneréről: most két, a világsajtót egy nap alatt körbejárt kémfotót és egy beharangozó videót tálalunk. Az eredeti képeket egy görög oldal, a motorsite.gr jelentette meg, belső forrásból szerezve az infót, majd átvette az MCN, és onnan szinte mindenki. A fotók azonban csak egy műanyag modellt ábrázolnak, amely még nem feltétlenül a végleges forma, bár nagyobb változások már nem várhatóak. Az 1200 köbcentiméteres soros kéthengeres motor közvetlen harcra készül az európai konkurensek ellen, fegyverei között három fokozatú ABS-t, kipörgésgáltót, a kötelező kardánhajtást és a kényelmes ülést tudhatja. Van azonban még más is a tarsolyukban: a sportmotorokon már megszokott, többféle gyújtástérkép, drive-by-wire gázkar, amelyek tovább erősítik az elektronikai versenyt. A nagy kérdés azonban, hogy mennyire sikerül az 1200 GS utolérése az eladásokban, hiszen ebbe eddig még az összes japán gyár bicskája beletörött.
A németek nagy bevásárlást tartanak, a Porsche után újabb piacok után néztek, és ha azt is tudjuk, hogy Herr Piech szereti a motorokat, nem nehéz kitalálni, miért pont a Suzukira esett a választás.
Islington kerületben szigorú szabályzást hoztak az utcák tisztaságának érdekében. Az utcán dolgukat végző állatok gazdáinak el kell takarítaniuk kedvencük „bombáit”. Amennyiben ezt nem teszik meg, borsos bírságot kénytelenek fizetni. A bírság azonban nem vész el, hanem az utcák tisztaságát biztosító eszközökbe fektetik. A kerület ugyanis csatarendbe állított egy „poover” (poo – „kaka”, hoover – porszívó) gúnynévvel illetett motort. Az átalakított Honda kismotor egy 25 literes tartállyal rendelkezik, melyet fertőtlenítővel kevert vízzel töltenek fel. Az „akna” fellazítása után egy külön tartályba lehet felszippantani az kedvencek szagos nyomait. Nem olyan hasznos, vagy éppen fennkölt, mint motoros tűzoltónak lenni, de valakinek ezt a köztisztasági munkát is el kell végezni.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy hasonló feladatú motorok Párizsban is szolgálatban voltak. Az átalakított Yamaha XT600-asokat azonban 2004-ben kivonták a szolgálatból, azok nem megfelelő hatékonyságára hivatkozva. A motocrotte-nak nevezett motorok azonban nem koptak ki a köztudatból, hála az olyan vicces kis daloknak, mint a Choum La motocrotte fennkölt alkotása.
Borús időre ébredünk. Azután az indulásunk tiszteletére el is ered az eső, majd átvált monszun-szerű kiadós záporrá. Félreállunk egy kútnál, kicsit száradunk, iszunk egy forró tejeskávét, átöltözünk és várunk. Az úton közben arasznyi vízben gázolnak az autók.
Jó órányi semmittevés után azért csak kitisztul az idő, célba vesszük a Kotori öblöt. Csodálatos hely, főleg a régi halászfalu része megkapó. Csak az a sok klímaberendezés lóg ki a képből.
A parti úton mindenütt sebességkorlátozás, de itt nem is szabad sietni, annyi a látni- és fotóznivaló. Egy fekete BMW türelmetlen sofőrje ezzel mit sem törődve nagy sebességgel előz meg minket (ráadásul záróvonalnál), ere a rend láthatatlan őrei már le is kapcsolják pár száz méterrel odébb. Általában jellemző az erős rendőri jelenlét az utakon mindenütt, de az is feltűnt, hogy csak úgy, minden ok nélkül nem piszkálnak bele a forgalomba. Valószínűleg ennek is köszönhetően ritkán találkoztunk őrült módon közlekedő autóssal-motorossal és az itthoni tapasztalatokkal szöges ellentétben, egyszer sem kerültünk rázós közlekedési helyzetbe, vagy veszélyes szituációba!
Az öböl megkerülése után (természetesen többszöri megállást és szájtátást követően) célba vesszük a Lovcen Nemzeti Parkot. Azonban néhány percnyi szerpentinezés után útzárba futunk. Kiderül, hogy autós hegyi verseny zajlik és egész nap zárva lesznek a város körüli utak. Jobb híján visszakanyarodunk a partra és ott vesszük Budva felé az irányt. Közben néha kisüt a Nap is.
Budvában eldugjuk a motorokat egy árnyékos járdára és körbejárjuk a kikötőt, meg az óvárost. Nagyon hangulatos a szűk sikátorokban sétálni, könnyen beleéljük magunkat a középkori hangulatba.
Majd két óra szabad program erejéig elválunk társainktól. Ők ebédelni mennek, mi pedig azt a lehetetlennek tűnő vállalkozást tűzzük célul, hogy megkeressük egy jó ismerősünket, aki a strandon dolgozik a nyári szezonban. Amúgy iskolaigazgató, de egyrészt a remek pedagógusi fizetések miatt, másrészt a buli kedvéért gyerekek szórakoztatásával (légvár, gokart) próbálja kiegészíteni jövedelmét. Most derül ki, hogy milyen hatalmas a budvai strand! Másfél órája bolyongunk benne és már-már feladjuk, mikor egyszer csak megpillantjuk a keresett cimborát. Nem kis meglepetést okoztunk neki, nem hinném, hogy számított volna bárkire is az itthoniak közül! Meséli, hogy a helybeliek szerint az elmúlt 25 évben nem volt példa ilyen vacak és esős nyárra. Azt is mondja, hogy kevés a vendég, ezért ne sátrazzunk, mert bagóért kapunk szobát is kissé távolabb a tengertől.
Találunk is némi kutatás után egy szimpatikus panziót a hegy oldalában, negyedórányi sétára a parttól. Megalkuszunk a szállásra a ház asszonyával, előbb 25, majd 20 eurót kér szobánként, amit el is fogadok. Tolmácsolom Józsinak az árfolyamot, erre a hölgy ránk kérdez: – Magyarok? Igenlő válaszomra közli az újabb árat, ami hirtelen 15-re csökkent! Pedig nem is alkudoztunk tovább.
Elpakolunk, forró zuhany, majd visszasétálunk a partra, hogy vacsorázzunk valamit. Itt aztán van éjszakai élet! Estére megteltek turistákkal a nappal üres parti utcák, hatalmas, zsibvásárral vegyes karneválra emlékeztet a hangulat. Nyitott diszkók egymás mellett, különféle stílusú és korú zenékkel és csak itt-ott lefedett táncos lányokkal hívogatják áldozataikat, hatalmas vidámpark és kirakodóvásár mindenütt. Még a turisztikai hivatal is nyitva, egész éjszaka árulja különböző üdüléseit, környékbeli programjait. Feltűnően sok orosz vendég van, már a repülőtérnél feltűnt, hogy szinte csak orosz chartergépek álltak a betonon.
Az étterem étlapján is az orosz követte a helyi nyelvű oldalt, és csak utánuk következett a német és az angol. Kinézünk kétféle menüt. Hal-, illetve hús-menüt ajánlanak fejenként 10 euró ellenében, három fogással. Nagyon kedves a pincér is, remek a kiszolgálás és rendkívül ízletesek az ételek. Érdekes, ahogyan a konyháról előviharzó személyzet a nála lévő ételt először bemutatja egy íróasztalnál ülő inspektornak, majd csak ezután viszi ki a vendégnek. Gondolom a pincérek és a konyhások közti előnyös, ám a gazda számára cseppet sem kívánatos együttműködést hivatott ez megakadályozni.
Érkezik egy négytagú együttes is, két gitár, egy fuvola és egy énekes felállásban. Fantasztikus előadást produkálnak, a hagyományos népzenét követően előadnak a ’60-as évek amerikai slágereiből, de még a Guns and Roses-tól a Heaven’s Door sem hat idegennek sajátos előadás módjukon! Hát még amikor a négy bohém zenész elkezd becserkészni két fiatal lányt, akik kettesben ülnek egy asztalnál! Hangszereiket halkan pengetve settenkednek köréjük, hogy pár perc múlva hősszerelmes módján adjanak nekik szerenádot. Hatalmas sikerük van a vendégek körében.
Mikor kérjük a számlát, még egy kellemes meglepetéssel szolgál pincérünk. Annak ellenére, hogy nem a mi menüinken múlik a napi eredményük, két pálinkával és két likőrrel tér vissza, amit a ház ajándékaként a montenegrói-magyar barátságnak ajánl fel. Nagyon szép gesztus ez a részükről!
Több alkalommal feltűnt ott tartózkodásunk alatt, hogy – máshol általában sajnos nem tapasztalható módon – mennyire barátilag álltak magyarságunkhoz. Beszélgettünk róla, hogy ennek mi oka lehet, de nem tudok másra gondolni mit arra, hogy ezzel próbálják kimutatni nagyrabecsülésüket, amiért a születőben lévő új-Montenegro önállóságát Magyarország az elsők között ismerte el nemzetközi nyilatkozatában?
Az Egyesült Nemzetek klímaváltozással foglalkozó soros konferenciája (COP15) éppen most zajlik a dán fővárosban, Koppenhágában. Az eseménnyel párhuzamosan, december 11-13-án rendezik az elektromos motorkerékpárok első hivatalos, a Nemzetközi Motoros Szövetség (FIM) jóváhagyásával rendelkező versenyét. Az örömteli esemény rangját tovább emeli, hogy nemzetközi viszonylatban is neves versenyzők vesznek részt a versenyen. A teljesség igénye nélkül néhány név az indulók közül: Joël Smets – Belgium (ötszötös motocross világbajnok), David Casteu – Franciaország (Dakar Rally 2007 2. helyezés, Dakar Rally 2009 4. helyezés, a REC és a Pharaon’s Rally 2008-as győztese), Ruben Faria Portugália (a portugál nemzeti MX bajnoka), Luca Manca – Olaszország (olasz cross és enduró bajnok), Pål Anders Ullevålseter – Norvégia (2004-es cross világbajnok), Stéphane Henrard – Belgium, Brian Kjaer Jorgensen – Dánia (MX1 bajnok), Jesper Kjaer Jorgensen – Dánia (22 bajnoki cím a dán bajnokság különböző kategóriáiban), Mikkel Caprani – Dánia (14 bajnoki cím a dán bajnokság különböző kategóriáiban), Robbin Harms – Dánia.
Az eseményre a Koppenhágát övező erdőkben kerül sor, és azt több nemzetközi TV csatorna is közvetíti (például Eurosport, RTL, TVI, Portuguese TV, France Télévision – Stade 2). A fő támogatók a Quantya és a Dán Sportév 2009.
Az ausztráliai Sydney-ben tanul ipari formatervezést Dan Anderson, aki szakdolgozati témának választotta az itt bemutatott elektromos motorkerékpár megtervezését. Bár az elektromos motoroktól legtöbben idegenkedünk, igazat kell adni Dan-nek, aki a következőt állítja.
Sajnos egyelőre nem állnak rendelkezésre további információk, csak annyit tudni, hogy az olaszok leállították a termelést, ami nem is fog újraindulni, hacsak egy vevő át nem veszi a céget. Szomorú hír, bár a kialakult helyzetet kevésbé lehet a válság rovására írni, mint a cég rossz gazdálkodására. Valószínűleg így a nemrég bemutatott Granferro is csak egy koncepció marad.
Valljuk be őszintén, a legtöbb motoros ajka mosolyra görbül a Hyosung neve hallatán, a feltörekvő koreai márka azonban nem lebecsülendő. Gondoljunk csak bele, sok mai nagy gyártónak nem a motorkerékpárok jelentették az első termékprofilját – volt aki zongorákat, szövőgépeket, repülőgép motorokat vagy éppen kondenzátorokat készített, esetleg bicikliket vagy éppen autókat szerelt. A Hyosung a Suzuki beszállítójaként keveredett a motorkerékpárok világába, és kis gyártó létére nevét ismerik a fejlettebb motoros országokban is.
Termékpalettájukat megfontoltan fejlesztik, az idei újdonságot a radikálisan áttervezett cruiserük, a GV700 jelenti. A 647-ről 680 köbcentiméteresre emelt hengerűrtartalmú aggregát azonban meglepő módon gyengébb lett elődjénél – már ami a számokat illeti. Míg a GV650 72 lóerős teljesítményre volt képes, addig az új Aquila csak 66,1 lóerőt produkál. A maximális nyomaték is esett, a korábbi 65,7 helyett az új változat csak 62,8 newtonméteres nyomatékkal forgatja a főtengelyt. Ennek okairól sajnos nincs információnk, de elképzelhető, hogy a maximális teljesítmény helyett a koreai mérnökök az egyenletesebb teljesítmény-leadásra koncentráltak, illetve az is lehetséges, hogy a szigorú károsanyag-kibocsátási követelményeknek csak így tudtak megfelelni. 2010-ban az Aquila két gyári változatban áll a vásárlók rendelkezésre. Az alap és a Touring Deluxe csak a gyári kiegészítők listájában tér el, alapvetően mindkettő ugyanaz a klasszikus vonalvezetésű cruiser. A Touring Deluxe felszereltség olyan kiegészítőket tartalmaz, mint a szélvédő, a lábtartó trepni, az oldaldobozok, az utas-deréktámasz és a krómozott bukócső. Információink szerint az új masina 2010 májusában érkezik hazánkba.
Az alábbi videót erős gyomrúaknak ajánlom. Bár az őz a balesetkor csak egy tized másodpercre látszik, a véres következmények felmérésekor minden látszódik a maga naturalista mivoltában. A kollegának mindenesetre óriási szerencséje volt, egy karcolás nélkül megúszta az esetet, bár nem volt sok ideje reagálni az eseményekre. Az őz és az 1000-es GSX-R már komolyabb sebeket kapott.
Propelleres logó még soha nem díszelgett ennyire sportos motoron. Bár a K család legerősebb tagja, a K1300S 2009-re frissült, mégsem sorolható az ezres gépek alkotta azon elit társaságba, amelynek tagjai a versenypályán is megállják a helyüket, menetdinamika szempontjából pedig egyértelműen a csúcsot jelentik. Az évek óta tartó pletykának a tavaly áprilisi hivatalos bemutató vetett végett, illetve terelte azokat más mederbe. Az S1000RR 2009-ben a World Superbike bajnokságban is részt vett: egy-egy példányt a spanyol Ruben Xaus és az ausztrál Troy Corser hajtott az utcai sportmotorok számára rendezett versenyeken. Svájci pletykák szerint a bajor gyártó jövőre egy szatellit csapattal is gazdagodik, állítólag a német Reitwagen Racing 2010-től BMW-ket indít a WSBK sorozatban.
2009. májusában az utcai változatot is bemutatta a BMW, most pedig ezek a motorok megérkeztek a márkakereskedésekbe. Mivel az európai árat igencsak vonzóra sikerült belőni, sokaknak racionális alternatíva lehet ez az európai gyártású gép, amelyben fellelhető a tradicionális német mérnöki pontosság, a supersport motorok óriási teljesítménye és a kategóriában még újdonságszámba menő kipörgésgátló is.
Részlet a sajtóanyagból: „Az S 1000 RR-t egy soros négyhengeres erőforrás hajtja, amely kiemelkedő, 193 LE teljesítményt képes leadni, míg száraz tömege mindössze 183 kg. A motorkerékpár azonban nem csupán tömege és teljesítménye révén magaslik ki vetélytársai közül, hanem biztonsági és innovatív szempontból is olyan újdonságokat tartalmaz, mint az újonnan kifejlesztett verseny-ABS és kipörgésgátló (DTC – Dynamic Traction Control). Ezen túlmenően a mindenkori használati körülményeknek megfelelően a motoros gombnyomással választhat többféle motor-karakterisztika közül: vizes útra „Rain”, országútra „Sport”, versenypályás módra „Race” és „Slick. Mivel a verseny-ABS és a kipörgésgátló működése rugalmasan alkalmazkodik az egyes üzemmódokhoz, mindenkor tökéletesen kiaknázhatók az S 1000 RR-ben rejlő óriási teljesítmény- és biztonsági tartalékok.”
Used to monitor number of Google Analytics server requests
10 minutes
__utmb
Used to distinguish new sessions and visits. This cookie is set when the GA.js javascript library is loaded and there is no existing __utmb cookie. The cookie is updated every time data is sent to the Google Analytics server.
30 minutes after last activity
__utmc
Used only with old Urchin versions of Google Analytics and not with GA.js. Was used to distinguish between new sessions and visits at the end of a session.
End of session (browser)
__utmz
Contains information about the traffic source or campaign that directed user to the website. The cookie is set when the GA.js javascript is loaded and updated when data is sent to the Google Anaytics server
6 months after last activity
__utmv
Contains custom information set by the web developer via the _setCustomVar method in Google Analytics. This cookie is updated every time new data is sent to the Google Analytics server.
2 years after last activity
__utmx
Used to determine whether a user is included in an A / B or Multivariate test.
18 months
_ga
ID used to identify users
2 years
_gali
Used by Google Analytics to determine which links on a page are being clicked
30 seconds
_ga_
ID used to identify users
2 years
_gid
ID used to identify users for 24 hours after last activity
24 hours
_gat
Used to monitor number of Google Analytics server requests when using Google Tag Manager
1 minute
_gac_
Contains information related to marketing campaigns of the user. These are shared with Google AdWords / Google Ads when the Google Ads and Google Analytics accounts are linked together.
90 days
Marketing cookies are used to follow visitors to websites. The intention is to show ads that are relevant and engaging to the individual user.
Facebook Pixel is a web analytics service that tracks and reports website traffic.