MotoGP: elmosta az eső a Brit Nagydíjat

Az rendben van, hogy minden jel arra mutatott az elmúlt héten, hogy péntektől fájdalmas búcsút kell vennünk a motorosoknak kedvező száraz időtől. Ezt mi is megírtuk, de legyünk őszinték: ezt senki nem úgy gondolta, hogy a Brit Nagydíj lesz ennek az áldozata. Márpedig azokkal együtt hiába vártuk a tegnapi MotoGP futamot, akik a hideg és esős idő elől menekülve bekuckóztak egy pokróccal a fotelbe a nappaliban. Persze először csak arról volt szó, hogy egy kicsit csúszik a menetrend, de végül az egész versenyt lemondták, minden kategóriában.

Elmosta az eső a futamot

Nem vált be az új aszfalt

Természetesen joggal merül fel a kérdés: miért lepte meg a verseny szervezőit, hogy Angliában esik az eső? Persze szó sincsen arról, hogy ne számítottak volna csapadékra, hiszen megszámlálhatatlan futamot rendeztek már ilyen körülmények között. A kutya ott lehet elásva, hogy az idei szezonra újraburkolták a legendás versenypályát, hiszen korábban nagyon hepe-hupás volt. Ennek eredményeképpen a versenyzők beszámlói szerint valahogy méginkább az lett, ráadásul az esővíz elvezetésének hiányosságai összességében alkalmatlanná teszik az aszfaltcsíkot egy motorverseny levezetésére ilyen időjárási feltételek mellett. Sajnos ez csak most derült ki.

Pedig nem arról van szó, hogy az évszázad vihara lecsapott volna, csupán egy kitartó, közepesen erős esőzés kapta el a környéket. A versenypályából mégis medence lett, de olyan, hogy még a Safety Car is nehezen maradt fent a pályán. El lehet képzelni, hogy milyen vége lett volna, ha a bivalyerős királykategóriás gépek elkezdenek aquaplaneingelni. A Moto2 és Moto3 pilóták egy darabig még reménykedtek, hogy legalább őket szélnek eresztik, hiszen kisebb a tempó és vékonyabbak a gumik. De végül az a döntés született, hogy ha a versenyzés nem biztonságos, akkor senkinek nem az.

Csak a Safety Car körözött időnként magányosan

Megoldásként felmerült, hogy a futamot végül tegnapról átcsúsztatják a mai napra. Ezt végül nagyon hamar cáfolták. Az indoklás szerint részben azért, mert a pályabírókra ma már máshol van szükség. De a valódi ok valószínűleg sokkal inkább ott keresendő, hogy jelentős nézőszámveszteség mellett kellene levezényelni az eseményt. Másfelől a csapatoknak is nagy többletköltséget jelent plusz egy napot ráhúzni a kinttartózkodásra, amit így természetesen nem támogattak. Az indulás ötletéért a versenyzők sem voltak oda: egyedül Jack Miller és Johann Zarco voltak azok, akik minden áron rajtolni szerettek volna.