Úgy fest, hogy idén – a sok bizonytalanság után – végre képességeihez és tapasztalataihoz méltó évet nyomhat végig Bitter Sándor! A tavalyi Macau TT után sokan beszéltek a nagyot menő magyar gyerekről, azonban egészen ez év elejéig meglehetősen bizonytalan volt a ‘mivel-hol-miből’ feszítő kérdéskör. Mostanra azonban talált jó csapatot és megbízható szponzorokat is, köztük az új […]
Elolvasom
Elsőre nem ugrik be, mit akar jelenteni az egész hirdetés. A képen egy metszet vagy tetoválás stílusában készült szabadkézi rajz látható, fölötte pedig ez a szöveg olvasható: „Only Gods think once.” – vagyis „Csak az istenek gondolkoznak egyszer.” Azután fölfedezzük a bal alsó sarokban a Honda logóját – de vajon mire utal a reklám? Az […]
Elolvasom
Bele sem gondolunk, hogy szinte állandóan az életünkkel játszunk, ha motorra ülünk. Persze ez természetes, hiszen senki nem azért indul útnak, hogy balesetet szenvedjen, de sajnos benne van a pakliban. Ez az egyik, ami oly izgalmassá teszi ezt a sportot. Termeli az adrenalint, fokozza a figyelmet, kitárja az érzékeinket a külvilág felé és néha elveszi a józan eszünket is. Ha ez megtörténik, könnyen megeshet, hogy az életünket is elveszi. Viszont kár lenne, ha ez a kedvünket szegné, ezért egészséges kereteken túl nem is kell vele foglalkozni, a fölösleges aggodalom csak bajt szül.
Elolvasom
Mióta a Man szigeti legendás országúti versenyen megjelent az elektromos meghajtású gépek kategóriája, a TT Zero, minden évben a MotoCzysz gépe nyerte azt meg. A távol-keleti konkurencia azonban idénre nagyon felvette a kesztyűt, hiszen megszerezték a legendás pilótát, John McGuinnesst, hogy gépükkel, a Mugen Shindennel nyerje meg a 2013-as versenyt. A Honda technikai hátterével (és nem utolsósorban pénzével) várható is volt, hogy valami komolyabbat fognak durrantani.
A veteránként is egyre gyorsabb pilóta már az edzésen 105,6 mérföld/órára (168,96 kilométer/óra) javította a kategória egy kör alatt regisztrált átlagsebességét, majd a versenyen a győzelmet is megszerezte. A puszta tényeknél azonban sokkal érdekesebb az alábbi kis részlet a versenyéből, amikor is a 90 kilowattos és a hátsó kerékre 220 newtonméternyi nyomatékot szabadító elektromos versenygéppel megindul, és egyenletes, trolibusz-szerű visító hang kíséretében száguld körbe a közúti versenypályán.
Közben valamelyik versenytársát úgy kerüli ki, mintha az egy helyben állna… Tehát hangszórót feltekerni és tessék felkészülni: íme a jövő motorversenye:
Elolvasom
A gép egy 2013-as modellévre besorolt 636-os, a helyszín pedig a híres-hírhedt közúti körpálya, amelyet évente egy alkalommal kihasítanak a közutakból, hogy a világ egyik legismertebb versenyét megrendezzék rajta. A táv 58,6 kilométer, részben lakott területeken, részben azokon kívül, sima országutakon.
A felvétel lényege, hogy egy teljesen széria állapotú géppel készítették. Tehát azt láthatjuk a csaknem húsz perc alatt, hogy mit is tud valójában egy ilyen kétkerekű vadállat úgy, ahogy azt bárki hazatolhatja 3.590.000.- forintért. Persze ezt ki is kell motorozni belőle, de akkor is elgondolkodtató. Hiszen ha forgalom is van, akkor ez már nem motorkerékpár, hanem valóban egy fegyver…
A pontos számok ismerete nélkül érdemes röviden kiszámolni, mit is ment a felvételen a meglehetősen jó képességű pilóta: a fent említett távot nagyjából 18 perc és 20 másodperc alatt teljesítette, ami körülbelül 195 kilométer/órás átlagsebességnek felel meg. Félelmetes!
Elolvasom
A WK Bikes csapata minden idők során legelőször leadta nevezését az idei TT versenyre az 500 köbcentiméter fölötti könnyű építésű motorok („Lightweight Class”) kategóriájában. A típus pontos neve WK650i, és a kínaiság kis kiigazítást igényel. A gépet ugyanis az Angliában tevékenykedő Hampshire Motorcycles készíti fel, a WK Bikes pedig a kínai CF Moto szigetországi forgalmazási neve is egyben.
A gépről túl sokat nem tudunk, a leendő pilótáról annál inkább. Az ausztrál David Johnson ugyanis az első 15-ben végzett 2012-ben mind a Superstock, mind a Superbike kategóriákban, legjobb körét pedig 201,329 kilométer/órás átlaggal futotta. Meglátjuk, mire megy idén a kínai paripa nyergében!
2009-ben a World Superbike bajnokságban Noriyuki Haga, alias Nitro Nori a bajnoki címért versenyzett. Úgy tűnt, a körülmények adottak, a szezon közepére jelentős előnyre tett szert, azonban kihívója, az újonc Ben Spies az utolsó versenyig harcolt vele, végül Haga aznapi első futamon történt bukásával lecsúszott a világbajnoki címről. Ugyan 2000-ben már volt összetett második, valamint az elmúlt években többször harmadik helyezett, az 1988. óta tartó sorozatban ezúttal sem avattak japán bajnokot.
A legrégebben megrendezett motoros gyorsasági verseny, amelynek napjainkban megrendezett futamai is méltóak az egykori szellemiséghez, az Isle of Man Tourist Trophy. A több mint 100 éves eseménysorozaton csupán egyetlen egyszer fordult elő, hogy japán versenyző nyert. Természetesen a Szigeten is a mindig az aktuális csúcsgépekkel versenyeznek, ám egykor még ötven köbcentiméteres, kis kétütemű gépeknek is rendeztek futamot. Igaz, már akkor is ultrakönnyű kategóriának hívták. 1963-ban ebben a géposztályban győzedelmeskedett Mitsuo Itoh: se előtte, se utána nem nyert japán versenyző az IoM TT-n. A sikerhez persze némi szerencse is kellett, Itoh 0,3 másodpercre volt a versenyt vezető Ernst Degner mögött, aki a táv felénél kénytelen volt feladni a versenyt.
Abban az időben a képlet nagyon egyszerű volt: nyerj vasárnap, és adj el hétfőn – az igazi marketinget anno nem a csábító reklámok, hanem a versenysikerek jelentették. A Suzuki a többi japán márkához hasonlóan a hatvanas évekre elért arra a szintre, hogy nemzetközi porondon is elkezdje hódító útját. Mitsuo Itoh, aki mérnökként kezdte pályafutását a Suzukinál, először hillclimb versenyeken került kapcsolatba a motorsporttal. Az ’50-es, ’60-as években ugyanis a Suzuki alkalmazottai közül választotta ki versenyzőit is, akik nem csak a megmérettetéseken, hanem előzőleg a motorok fejlesztésében is részt vettek. Amikor a hamamatsuiak Soichiro Honda után négy évvel az IoM TT-n történő indulás mellett döntöttek, Itoh volt az egyik szerencsés kiválasztott versenyző.
Az IoM TT akkor még a motoGP elődjének tekinthető gyorsasági világbajnokság egyik futamát képezte, Itoh legnagyobb versenysikere az 1963-as győzelem volt, valamint 1962-től kezdve öt éven át az 50 köbcentis kategóriában a bajnokság ötödik helyezését is rendszeresen megszerezte. 1969-ben a daytonai versenyen is részt vett egy 500 köbcentis kétütemű, háromhengeres motorral. Ez a masina volt az elődje a későbbi GT750-esnek, Itoh maga pedig részt vett más háromhengeres Suzukik (az 1972-ben kiadott GT380 és GT550-re kell itt gondolni) fejlesztésében. A ’70-es években a Suzuki marketing részlegére került, majd amikor a rengeteg baleset miatt átalakították a japán motorvezetői kategóriákat, oktatóként is segítette hazai motorosokat. Nemzetközi tapasztalatokat először a Suzuki kínai érdekeltségénél szerzett, majd később a tengerentúli üzletben vett részt. A modernkori GP versenyzésben a Suzuki tanácsadójaként vállalt szerepet. 2000-ben nyugdíjba vonult, de nem sokáig élvezte a megérdemelt nyugalmat: 2002-től 2006-ig a tanácsadóként segítette a Junior World Rally bajnoki csapatát, amely egyfajta bevezetés volt a Suzuki SX4 modelljének WRC sorozatban történő részvételéhez.
Az IoM TT fennállásának 100. évfordulóján Itoh egy, az 1963-as versenyen is használt RK67-es motorral még egyszer körbement a 60 kilométeres pályán.
Elolvasom
