A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején igen népszerűek voltak az egyoldalú felfüggesztések. Gondoljunk csak a Honda RC30-ra, az Aprilia AF1-re vagy éppen a BMW K1-re. A Gilera azonban különleges maradt azon ötlete révén, hogy ne csak hátra tegyünk félkarú felfüggesztést, hanem előre is!

A Paioli készítette el számukra az első felfüggesztést, amely tulajdonképpen egy sima teleszkóp volt, erősen túlméretezve. Az eredmény csupán annyi lett, hogy jobbról nézve a motor olybá tűnt, mintha semmi nem kötné össze az első kereket a vázzal. Ehhez persze szükség volt a teljesen teli kerékre is. Balról aztán minden hagyományos volt, egyéb előny pedig semmi – még súlyt sem takarítottak meg vele.

Sikertelenségének oka lehetett egyebek mellett az is, hogy csupán 125-ös erőforrással készítették. Hiába volt kétütemű és némileg kihegyezett a blokk, a harmincpár lóerő nem mozgatta túl meggyőzően – plusz a beszerzése és a fenntartása egyaránt nem volt túl olcsó.

A sorozat következő része: Yamaha GTS1000.