A versenybeszámoló előző részét ide kattintva olvashatjátok el. Innen komoly fennakadásokkal folytatódott a nászút… Na de térjünk a személyes, valódi élményekre… nagyon hosszú nap következett, alig értünk le a járhatónak mondható útról, minden motoros defektet szerelt, nem tett másként Janó sem, de őt azért megvártuk. Nagy szivattyú volt a nap szinte mindenki számára, tudtuk, […]
Elolvasom
Az előző, még marokkói kalandokról szóló beszámolót itt olvashatod el – most azonban irány Mauritánia! Visszatérve a Tan-Tanból Boujdourba vezető napra, nagyon haszontalan voltam, mint utólag kiderült, 40 fokos lázam volt, mire megérkeztünk egy kietlen kis kempingbe. Itt azonnal ágynak estem – főként ezért nem jutottam előbbre a beszámolóval sem, amiért elnézéseteket kérem. Most így utólag, […]
Elolvasom
Az előző részt – amelyikben sár még nem volt, csak hó – itt találjátok meg. Most jön, ami még nem volt… kissé körülményes az adatküldés, mert egyenlőre áram sincs a Ksar kempingben, Tan-Tan határában. Híres hely, legalábbis több Dakaros kép van itt minden falon és a tulajdonos is egy francia csaj, aki az itteni rallykra […]
Elolvasom
Az Atlasz elérése előtti napról itt találjátok az élménybeszámolót. A tegnapi nap margójára: hogyan is kerültünk az „Egy Motoros Naplója” című film-szerű történetbe? Legalábbis nekem ez az alkotás jutott eszembe, miközben ragyogó időben haladtunk kavicsos szerpentineken, csodás tájakon és a legjobb társaságban magasztos gondolatok közepette. Na de nem így kezdődött! A reggelt az átázott […]
Elolvasom
Utunk első részéről ide kattintva olvashattok. Most pedig folytassuk a hajóút élményeivel! Szóval hol tartottunk? Ma hatkor elrajtoltunk, de megálltunk mert 24 órája nem ettünk. Úgyhogy akkor már írok valamit, igaz lassan megy, mert közben falom a narancslekváros palacsintaféleséget. A hajókirándulás, ahol az előző hosszabb beszámolómat abbahagytam, megérne külön egy regényt, egyben volt unalmas […]
Elolvasom
A rajtról szóló beszámolót itt olvashatjátok – most pedig jöjjenek a Lurdy ház parkolójának elhagyását követő európai szakasz eseményei! Úgy gondolom, hogy mi rendelkeztük a legnagyobb utazósebességgel a mezőnyben. 180-as tempót tudtunk belőni magunknak, ami viszont 8 literes fogyasztást eredményezett hála persze a dobozoknak, a frissen felrakott, szinte merőleges plexinek és a nem csekély […]
Elolvasom
A terveket percre pontosan tartva 2015. január 16-án 14.00-kor elindult a jubileumi, tizedik Budapest-Bamako mezőnye Afrikába. A rekord számú nevező döntő része természetesen most is négy keréken vágott neki a távnak – köztük azonban a legkomolyabb terepjáróktól a veterán Rolls-Royce-on át a négyütemű Trabantig volt minden. A motorosok maroknyi csapatának a java a túra kategóriában […]
Elolvasom
A „flúgos futam” névre is hallgató autós-motoros megmérettetés egyfajta magyar Dakarként is bevonult a köztudatba – amelynek főleg akkor nőtt meg a jelentősége, amikor a terrorfenyegetettség miatt elmaradt a 2008-as legendás verseny, majd a következő évben át is költözött a dél-amerikai kontinensre – ahol jelenleg is éppen zajlik. 2015-ben már tizedik alkalommal kerül megrendezésre a […]
Elolvasom
A 2005 óta évente megrendezésre kerülő amatőr tájékozódási- és jótékonysági sivatagi verseny, a Budapest Bamako Rally 2012/13-as kiadásán nem elég, hogy gondok és problémák nélkül végigért a Triumph Budapest által támogatott Turjányi János, de a motorok Race kategóriáját meg is nyerte a Triumph Tiger 800 XC-vel!
Az idei verseny a Maliban tapasztalható bizonytalan politikai helyzet miatt nem Bamakóban ért véget: a Nyugat-Szahara átkelése után, Szenegált elhagyva a szervezők a lehetséges emberrablásoktól tartva jobbnak látták inkább jobbra (nyugatra), az óceán felé fordítani a mezőnyt és Bissauban inteni le a még versenyben lévőket.
A 142 nevező csapatból a nem egészen 9’000 kilométeres távot 89-en teljesítették a 16 nap alatt, a résztvevők összesen 800’000 eurós támogatást osztottak szét út közben. Egy dán csapat egy működőképes tűzoltóautót adományozott Bissau polgármesterének, de Mauritánia, Szenegál és Guinea-Bissau szerte egyéb hasznos tárgyakat, mint napelemes oltóanyag tárolókat, számítógépeket, szövőgépeket és bicikliket is adományoztak a versenyzők.
János számára a rali igencsak kalandosan és meglehetősen fájdalmasan indult. A motoros mezőnyből egyedül ő indult el „lábon” Budapestről, de a januári időjárást ugye ismerjük: a Biatorbágy környéki a jeges utakat egy „kellemes” bokarepedéssel végződő eséssel abszolválta a triumph-os motoros. Szerencsére az ijedtségnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, így ugyan összeszorított fogakkal, de folytatta útját Turjányi.
Afrikába átérve kezdődtek az extrém terepkörülményekből adódó helyzetek, szerencsére egyik sem komoly, sőt, az elvárt módon jól teljesített a Tiger 800 XC. Turjányi egyik korábbi autós Bamakóján volt olyan nap, ahol tucatszor cserélte le a defektes gumit, ehhez képest a Tigeren összesen két szett bütykös gumi fogyott a 9’000 kilométer alatt. Bezzeg a szaharai por megtette, amit tudott: az idő előtt eltömődő levegőszűrő okozta az egyetlen műszaki jellegű leállást. A lecsökkent levegőmennyiségre ráállva az intelligens injektor levette a benzinmennyiséget is, így megszűnt az alapjárat. Egy gyors légszűrőcserével minden gond megoldódott, és onnan már eseménytelenül ért be a célba János és a Tiger.
Még egyszer gratulálunk az összes résztvevőnek, különösen a célba érőknek! Találkozzunk jövőre, ugyanitt!
Kérdezz-felelek Turjányi Jánossal:
– Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod a verseny alatt?
– Nem is annyira egyetlen pillanatot emelnék ki, inkább az érzést, hogy megtapasztalhattam ember és gép határait; például amikor a 420 kilométeres sivatagi szakaszon 7,5 liter víz elfogyasztása után sem kellett WC-re mennem. Az út alatt arra is ismét rá kellett jönnöm, hogy minden fejben dől el: a sivatagi -14 fokban sikerült nem fáznom annyira, mint Marokkóban az 5 fokban.
– Mi az, amit legszívesebben örökre elfelejtenél?
– A bokarepedést, természetesen. Az nagyon nem hiányzott. Illetve annak sem örülnék, ha többet nem indulhatnék a versenyen.
– A motorral kapcsolatban..?
– Tökéletesen meg voltam elégedve a Tiger XC-vel, nagyon jól viselkedett mindenhol. Azt hiszem, ez a motor az egyik legkiválóbb kompromisszumot nyújtja: a sivatag miatt feltett nagyon bütykös gumik miatt nem volt annyira tökéletes aszfaltra, mint gyári állapotban, de így is nagyon jól motorozható volt. Földúton és keményebb terepen sem éppen ideális a kisebb, könnyebb endurókhoz képest magasabb tömege miatt, mégis könnyen elboldogultam vele – kivéve a tükörjegen…
– Jövőre találkozunk ugyanitt, csak már a Tiger 1200 Explorerrel, netán?
– Minden lehetséges! Attól függ, milyen támogatást tud nyújtani a Triumph Budapest! (nevet)
