Korábban beszámoltunk a modell-páros érkezéséről, most azonban az összes műszaki adat napvilágra került, így érdemes megemlékezni róla: megindult a Brammo Empulse értékesítése.
Az Empulse leglényegesebb tulajdonsága talán az, hogy egyrészt egészen dögösen néz ki, másrészt pedig “rendes” motorként használható elektromos kétkerekűnek tervezték. A fő műszaki sarokszámok: 54 lóerő, 63 Newtonméter, hat sebességes váltó hidraulikus tengelykapcsolóval, 200 kilogrammos tömeg (teletankolva), 2’065 milliméteres hossz, 800 milliméteres ülésmagasság és 185 milliméter szabadmagasság. Szóval az egész tényleg motorszerű.
Mindehhez a gyár ígérete szerint a vezetési élmény (főleg a nyomatékváltónak köszönhetően) nagyon hasonló a mindannyiunk által megszokotthoz. A gép végsebessége 160 kilométer/óra fölött van, a lítiumos akksikkal megtehető legnagyobb táv pedig városi körülmények között (itt a visszatöltést biztosító fékek és az alacsonyabb utazósebesség nyilván sokat nyom a latban) 195 kilométer (!!!), autópályán 90 kilométer, vegyes üzemben pedig 124. A megtehető távolság persze nagyban múlik rajtunk is, például hogy a teljesítménykapcsolót a takarékos, vagy éppen a sportos állásba pöccintjük-e.
Az akkumulátorokat gyorstöltéssel (kiemelik, hogy ez sem csökkenti az élettartamukat) 3,5 óra alatt tudjuk teljesen (99 százalékig) megtömni árammal, a lassabb tankolás esetén ehhez 8 óra kell. A gyorstöltés esetén minden tíz percnyi töltögetés 8 kilométernyi megtehető távolságot jelent. Ennek persze csak akkor van jelentősége, amikor valamelyik barátunknál várjuk, hogy mikorra lesz annyi áram a bringában, hogy hazajussunk – mint azt volt szerencsém átélni anno…
Az Empulse két kivitelben készül: a “sima” változat 16’995 dollárba kerül, futóműelemei csak előfeszítésükben állíthatók és mindenhol műanyag borítóelemek takarják, míg az “R” kivitel 18’995 amcsi zöldhasúért vihető haza, viszont itt minőségibbek a rugóstagok, a kerekek, és rengeteg karbont találunk a gépen. Fontos – külön kiemelik -, hogy ez mind környezetbarát módon előállított, a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelő karbon!
Mivel a Brammo Magyarországon is gyártatja forradalmi gépeit, talán egyszer (a minél közelebbi jövőben) személyesen is kipróbálhatunk egy ilyen masinát. Mivel szimpatizálok az ampermeghajtású motorokkal, nekem nem kellene kétszer mondani.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Valóban. A sebesség mértékegysége pedig a m/s, nem pedig a Km/h.
Javaslom négyeljük fel aki a régi egységekben beszél!
A műszaki gyakorlatban, a gépjárműveknél elfogadott gyakorlat és szabályos a km/h (a lóerő pedig nem). De ezt Te is ugyanúgy tudod… és soha nem fogod még véletlenül sem a sebességedet pl 14 m/s-ban megadni, mondani.
Legyen szabad kérnem, legalább a tisztán elektromos erőforrás esetében kW-ba(!) beszélj, annál is inkább, mert már több, mint húsz éve ezt kell használjuk… (a belsőégésű motorok esetében is)
Szerintem ezekkel a paraméterekkel és figyelembe véve a különlegességét nem is olyan drága 😉
Persze mire ideér ráesik egy 2x-es szozó és máris megcáfolták az előző mondatom 🙁
Azért az a kinti 4 millának megfelelő összeg nem is nevezhető gyengének. 🙂
Azért már egész komoly motort lehet venni. Bár az vitathatatlan, hogy ez is annak tűnik. Most olvastam, hogy az első 1000 megrendelőből egy visszakapta a vételárat. Neki tuti megérte. 🙂 Valami távolkeleti nevű emberke volt – persze attól még lehet hogy ámerikai…
Kiváncsi lennék, hogy mennyi idő – km után mennyi pénzért kell benne akkut cserélni…. azt hiszem ez a legnagyobb baj vele.