Vízkereszt, vagy amit akartok

Hat henger, bőven egy liter feletti hengerűrtartalom – a zászlóshajóként emlegetett modellek kapcsán sokszor elhangzik a kérdés, hogy mi szükség ezekre a vasakra. A Gilera GP800 ugyan „csak” egy „robogó”, de ugyanebbe a kategóriába esik – felesleges túlzás, amely jóval inkább az élvezetről, a stílusról, no meg a tulajdonos pénztárcájáról szól. A jelenleg is legnagyobb, legerősebb robogó azonban egy komoly hendikeppel rendelkezik, legalábbis ha a gyártó üzleti terveit vesszük figyelembe. Ugyan a robogók alapvetően európai stílusú masinák, a gazdasági válság és a növekvő üzemanyagárak miatt a nagy vízen túl is egyre több vásárlója akad ezeknek a gépeknek. Az Aprilia, a Vespa és a Piaggio nevek még csak-csak ismertek az Egyesült Államokban, az Európában patinásnak számító Gilera márka azonban kevésbé.

A cég a Piaggio csoport érdekeltségébe tartozik, akik az utóbbi években egyre inkább szélesítik amerikai tevékenységüket, most ezt a 849 köbcentis, V2-es, CVT váltós szörnyet dobják piacra „odaát”. A GP800 esetében ugyanazzal a trükkel élnek az olaszok, mint a Fuoco kapcsán, amelyet Piaggio MP3-500 néven forgalmaznak az Államokban. A GP800-at a közismertebb Aprilia márkanév alatt, az RSV4 sikereit kihasználva, annak stílusában, SRV850 típusjelzéssel láthatják viszont az észak-amerikaiak. Lehetséges, hogy az átkeresztelt, ráncfelvarráson átesett masinát ebben a formában, ezzel a típusjelzéssel fogják Európában is forgalmazni – ez a csupasz testvért, no meg a maxirobogók egyre nagyobb európai népszerűségét figyelembe véve nem is hangzik olyan rossz ötletnek.