Adj esélyt a túlélésre: X-Aid Bikers Társmentő Képzés

2020. július 27. - onroad - Cikk / Események Kiemelt tartalom

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Talán az érintettség volt a legsúlyosabb tényező. Egészen egyszerűen azért, mert a belső kérdésemre, hogy mi motivál nyolc felnőtt motorost arra, hogy egy szép, meló utáni szerda estét egy elsősegély tanfolyamon töltsön, rögtön választ kaptam. A gyors bemutatkozáskor hamar kiderült, hogy leginkább a személyes tapasztalat. Nincs felhatalmazásom, hogy mások személyes történeteit elmeséljem. De az X-Aid Bikers képzésén aznap többnyire azok voltak ott, akiknek már jött volna jól segítség, vagy akik azt mondták, bárcsak tudták volna mit kell tenniük. Pedig igaza van az instruktoroknak: a motorozás nagyon jó csapatjáték. És ha máskor nem, hát akkor, amikor a haverodnak nem adja ki a kanyar a 24-esen, te vagy az első aki a helyszínre ér. Te vagy az, akinek segítséget kellene nyújtania, miközben a jogosítvány mellé megszerzett tudásmorzsáid rég feledésbe merültek, vagy eleve fabatkát sem érnek.

**Négy óra alatt nem képeznek belőled mentőorvost, de tudni fogod, hogy mit és milyen sorrendben csinálj**

Az X-Aid Bikers csapata olyan mentősökből áll, akik maguk is motoroznak, sőt, többnyire azzal érkeznek a kifejezetten motorosokra építő tanfolyamra is. Mind látták már közelről, hogy mit is jelent, amikor baj van és érezhetően azt is tudták, hogy mire számítsanak tőlünk, szögegyszerű motorosoktól, akik vért legutóbb a hétvégén megnézett trash horrorban láttak. Az együtt töltött idő így lényegre törő és gyakorlatias volt.

[do_widget id=text-10]

Hiszen mi is az a bizonyos lényeg? Ha rossz helyen van, kihúzod. Ha folyik, elkötöd. Ha le kell venni, leveszed. Ha nem lélegzik, nyomod. De hiába is próbálnám magyarázni, ez tényleg gyakorlati dolog. A YouTube videó, meg az olvastam itt nem ér.

**Ha le kell venni a sisakot, akkor nincs mese, le kell venni a sisakot – te tudod, hogy mikor nyúlj hozzá?**

Négy óra az életemért

Persze tudom, úgysem fogsz elmenni. Pedig nagyon szeretném, mert ha előtted dobom el a vasat, akkor nem akarom, hogy azon szerencsétlenkedj, hogy le merd-e venni a fejemről a sisakot, meg azon rettegj, hogy inkább nem állsz neki a mellkaskompressziónak, nehogy eltörd a bordám. Nem tudom elég drámaian megírni: adott esetben pont ezeken múlik, hogy túlélem-e ezt a motorozás nevű játékot. Így aztán igazán szeretném, ha rááldoznád azt a négy órát az elfoglalt életedből arra, hogy tudd mit csinálj, ha látsz egy motorost a földön!