Igazán agresszív kiállású lett a Yamaha YZF-R3

Nyilvánvalóan azon a véleményen vannak a Yamaha dizájnerei, hogy az A2-es jogsi mellé is jár a brutálisan menő megjelenés. Az új R3 ugyanis szépen hozzáigazodott a jelenlegi R6/R1 széria vonalaihoz. Sőt, azt mondják, hogy a kis agresszornak egyenesen a MotoGP-s nagytesó, az YZR-M1 állt modellt.

Az új 14 literes tank alacsonyabbra került, mint a korábbi modellben

Szemléletváltás

Az egyik legjobb dolog az új R3-ban, hogy a gyártó láthatóan szakított a ha kicsi, akkor jó lesz olcsónak is szemlélettel. A korábbi kifejezetten budget villákat fordított KYB váltja, ami komoly minőségi előreugrást jelent.

A motorblokkal kapcsolatban korábban reppentek fel pletykák arról, hogy azzal egy kategóriával feljebb lépnek és R4-et faragnak az R3-ból, de ez hamisnak bizonyult. A 321 köbcentiméteres, kéthengeres, folyadékhűtéses, négyszelepes DOHC hajtómű 42 lóerőt szabadít a világra 10’750-es fordulatszámon. Valamint 29.6 newtonméteres forgatónyomatékot 9’000-nél. Kevésnek és erőtlennek semmiképpen sem mondható: bárcsak minden olyan kezdő lehúzna egy ilyen nyergében 2-3 évet, aki valamivel szolidabb testméretekkel rendelkezik, mint egy páncélozott személyszállító jármű.

Az új YZF-R3 kütyürészeti szinten marad egy picit el a nagyobb testvérektől. De még így is olyan LCD kijelzőt kap, ami néhány éve még csúcskategóriás vagizásnak számított. Az pedig, hogy a multimédiás kapcsolat kimaradt a szórásból, talán nem a legfájóbb pont, hiszen az nem a motorozás legelmibb kelléke. Túlélhető, nem nagy veszteség. A legfontosabb elektronikai segédlet, az ABS úgyis kötelező.