Amibe mindenki belefuthat: amikor messzi külhonban rongálják meg a motorodat

Az ember mindig úgy indul útnak egy izgalmas túrára, hogy csak nem pont most fogja kár érni. Hiszen azért motorozunk távoli országokba, hogy csodás élményekkel gazdagodjunk – általában nem a bajt keressük. Ezzel együtt azonban az néha utolér. Mik leselkednek ránk? Egy baleset sajnos bármikor történhet – a normális motoros erre fel is készül. Arra azonban általában nem gondolunk, hogy valahol messzi Magyarországtól megpróbálják ellopni a motorunkat. Olvasónkkal pedig ez történt. Következzen minden motoros rémálma a leghitelesebb forrásból, egyes szám első személyben.

Szicíliai közbiztonság

Túránk legdélebbi részének központja Taormina volt. 2017. szeptember 9 és 11 között a Hotel Isola Bellában szálltunk meg. A motorokat nem tudtuk zárt udvarra állítani, kizárólag az épület előtti járdára. Napközben volt olyan, hogy ezt is elfoglalták a parkoló autók. Ispán egyik nap kint hagyta a motorját félig az úton – este, amikor mentünk vissza a szállásra, én toltam be neki az időközben megürült helyre. Nem volt lezárva a motorja semennyire… Éjszakára sem. Ehhez képest én kormányzárral is bezártam, meg tárcsafék zárat is raktam rá.

A szállás – a motorok a garázsajtók előtt álltak a járdán

Igaz, a riasztó nem volt bekapcsolva, azt nem tartom komoly elrettentő erőnek… No meg éjszaka elég hangosan ment a légkondi, úgysem hallottuk volna meg a szirénát – pedig igazából az első emeleten voltunk, konkrétan ráláttam az ablakból a motoromra. Szeptember 11-én reggeli után mentünk le a parkolóba. Észrevettem, hogy a tárcsafék záron levő fekete burkoló műanyag elem a földön van. Egyből megláttam a sérüléseket a záron, de szerencsére maga a zárszerkezet épen maradt, ki tudtam nyitni a kulccsal. Akkor már láttam a tárcsa sérüléseit is. Még nem estem kétségbe, végül is a motor megvolt.

A megrongált tárcsazár

De lehetett egy rossz sejtésem, mert mielőtt bepakoltam volna a dobozokba, megpróbáltam beindítani. És nem ment. Zümmögött minden, aminek ilyenkor életre kell kelnie, csak éppen a műszerfal maradt sötét. Ja, a kormányzárat ki tudtam kapcsolni, az működött. Utólag rajzolódott ki a kép: le akarták verni a zárat a féktárcsáról és megpróbálták eltörni a kormányzárat is. Hogy eközben sérült meg az elektronika, vagy a gyújtáskapcsoló házon levő repedésből ment bele az éjszakai eső miatt a víz, és ezért nem indult el a motor, azt már nem tudjuk meg.

Pánik…

Hívtam Kelemen Janit a Wallis Pestnél, Eko-t, a BMW Assistance-t, mindenkit. Kelemen Jani nem tudott mit mondani, Eko is csak annyit, hogy keresett a környéken BMW szervizt. Az Assistance még érvényes volt a motor három éves koráig, de ők azt mondták: rongálásra nem érvényes. Tehát ha ellopják, vagy ha rommá törjük, akkor igen, de lopási kísérlettel okozott rongálásra nem. Szóval hívtam az EUB-t (az egyetlen korrekt biztosítási szereplő az ügyben egyébként), 11:30 körül meg is jött az olasz autómentő, elvitte a motort Cataniaba.

Igazi barbárok próbálták meg ellopni a motort

Mondjuk ő Messinat ajánlotta – és lehet, hogy jobban is jártunk volna ezzel – de Eko és a BMW Assistance is Cataniat mondták, így a döntésem is ez volt. Egy fillért sem kellett fizetnünk, az EUB állta a szállítást. Ez egyébként egy nagyon nagy szalon és szerviz volt, jóval nagyobb mint nálunk Magyarországon bármelyik BMW kereskedés. Persze a szervizben éppen szieszta volt, sehol senki. Közben befutottak a Tomiék is utánunk, mondták, megvárják mi lesz velünk. Délután háromkor megjöttek az emberek, nagyon kedvesen meghallgattak minket, de mivel a motor nem indult be (ezt persze demonstráltam előttük), azt mondták, nem tehetnek semmit.

A kulcs nélküli gyújtás ráment a kormányzár törési kísérletére

A gyújtáskapcsolót ki kell cserélni, megrendelhetik, öt munkanap. Addig semmit sem tudnak tenni, mert amíg nem kel életre a motor elektronikája, a további hibákat sem tudják diagnosztizálni. Na ekkor kezdtünk el kétségbe esni. Most mi lesz? Közben ment az idő, Tomiéknak mondtam hogy menjenek tovább a következő szálláshelyre, ne legyen elrontva az ő nyaralásuk is. A Google térképen kerestünk egy közeli szállodát, oda átmentünk (Tomiék átvittek minket), a motor maradt a szervizben – és jött a búcsú a többiektől.

Hogyan tovább?

Ez nem volt egy olcsó szálloda, kettőnknek Andival 120 euró volt naponta reggelivel. De úgy képzeljétek, mintha az M1-M7 között kiraknátok, és ott bemennék valahova megszállni. Autóval semmi sincs messze, de gyalog sehova sem tudsz eljutni. Én akkor már nem akartam arra költeni, hogy betaxizzunk a városba, meg ilyesmi. (Na ezért lett volna jobb a messinai szerviz, az a belvárosban volt, a tengerparttal párhuzamos első utcában.)

A motor az olasz szerviz előtt. Hamar kiderült: nem ők fogják megjavítani – ide hosszabb idő alatt ér le az alkatrész, mint Budapestre

Közben jöttek az árajánlatok az EUB-tól, mert jeleztem, hogy haza szeretném vinni a motort. Ők ebből 350’000.- forintot térítettek. De aztán jött a telefon, hogy az ő szerződött partnerük ennek több mint a duplájáért vállalja. Konkrétan 770’000.- forint – plusz az olasz szakasz autópálya díjai -, szólt az ajánlat. Közben jöttek az ötletek a haveroktól. Mi meg számolgattunk. Ha kedden megrendeljük a BMW szervizben az alkatrészt, az leghamarabb szeptember 19-én (ennyi volt az öt munkanap!) lesz ott. Amennyiben semmi más baja nincs a motornak, akkor szeptember 20-ra elkészül a gép és mehetünk haza.

Keményen küzdöttek, hogy leverjék

Persze nem erről volt szó az indulásnál, nekünk fontos volt az előzetesen tervezett szeptember 16-i érkezés. Könyvelő vagyok, 20-án ÁFA bevallások, közben a fiam egyedül volt otthon és már iskola idő volt – szóval ez nem volt olyan kedvező. Na meg szeptember 11-től 19-ig az kilenc éjszaka, ami 1’080.- euró csak a szállásra, meg legalább naponta valamilyen vacsora. Arra a két éjszakára a vacsorát úgy oldottuk meg, hogy kigyalogoltunk egy benzinkúthoz és ott vettünk szendvicseket.

A második oldalon kiderül, hogy jutunk haza. No meg hogy mennyibe került a “kaland” – és mennyit álltak ebből a biztosítók. Lapozz!