Találós kérdés: Mi az? Három betűs gyártó által Európában tervezett, Indiában gyártott, kis köbcentis motor egyhengeres blokkal, fordított első teleszkóppal, radiális fékkel, és szívdöglesztően agresszív vonalakkal. Egészen tavalyig 10-ből 10-en rávágták volna, hogy a kis KTM Duke-okról van szó. Azóta a BMW is rájött, hogy ha be akar lépni az alsó-kategória piaci szegmensbe, akkor kelet felé érdemes kacsingatnia. Ráadásul nem kell feltalálnia a spanyolviaszt sem, elég ha adaptál egy már bizonyítottan sikeres üzleti modellt. A BMW márkanév mindenhol prémium hangon csilingel az emberek fülében, és India motorpiaca meglehetősen nagy, hogy a helyi gyártókapacitás és a felvevőpiac mellett a fejlesztési költségeket értelmes időn belül visszahozza. Így született meg a BMW G310R. De a szülés nehéz volt.
A BMW-nek ugyanis egy meglehetősen bonyolult képletet kellett megoldania. Fedje le az elsődleges célpiac prémium megoldásokat keresőinek igényeit, tartalmazzon előremutató és korszerű műszaki megoldásokat, minőségében legyen méltó a ráragasztott propelleres emblémához, és végül legyen alacsony fogyasztású és olcsó. Utóbbi két pont a két legfontosabb paraméter az indiai vásárlók döntési szempontjainál. Sumákolásra semmi esély nem volt: ha az olcsó motor szürkeimporton keresztül elkezd kiáramlani nyugatra, kétes minőség esetén pillanatok alatt szétverheti a márka renoméját. A németek pedig ebben nem ismernek tréfát – mondjuk másban sem. Ennek köszönhetően el is húzódott az első motorok átadása a tervezetthez képest. Több mint fél évig. A moto24.hu, aki a V-Strom 650XT-hez hasonlóan a tesztmotort a rendelkezésünkre bocsátotta, már tavaly októberben megrendelte a gépet, amely most érkezett meg.
A BMW G310R formájába nehéz belekötni: fő vonalaiban erősen az S1000R-re hajaz. A munkahelyemen – ahol napi 8 órában (plusz ebédszünet) keresem meg a kenyérre és a benzinre valót – csodájára jártak a népek. Dicsérték a színét, a formáját, a kevésbé szégyenlősek még üléspróbáért is kuncsorogtak. Ez a gyöngyház-fehér alapon trikolor színösszeállítás 15’000.- forint felárért instant megrendelős. A teljes összkép a vaskos aranyszínű teleszkópokkal valóban hibátlan, főleg hogy naked-sége ellenére az idomok ügyesen palástolják a köbcentiben mérhető egyik legfontosabb paraméterét.
A blokk 313 köbcentiméteres, négyütemű, vízhűtéses darab. A mérnökök erőlködés nélkül sajtolták ki belőle a 34 lóerőt és a 23 newtonméter nyomatékot. Kevésnek tűnik? Nem az, vagyis nem mindenkinek. Az elsődleges, ázsiai piacon ez már a komoly nagymotor kategóriába tartozik, de a hazai közutakon is elégnek bizonyul a tempós haladáshoz. Egészen addig, amíg csak egy személy ül rajta és nem ábrándozik arról, hogy az autópályák királya lesz. A rövid áttételezésű váltón keresztül 120-ig egy bármilyen átlagautóhoz képest dinamikusan gyorsul, onnantól viszont hosszú sík egyenes és szélcsend kell, hogy távolról megközelítsük a 144 kilométer/órás gyári végsebességet. Nincs nagyon mit szégyellni ezen, ekkora blokkból nem lehet sokkal többet kihozni. Igazából egy szélvédelem nélküli csupasz motorral eleve nem is jóleső érzés tartósan 120 felett közlekedni.
Pedig a blokk önmagában egy igazán izgalmas műszaki csemege. A henger nem előre dől (ahogy máshol), hanem hátrafelé, ezzel javítva a jármű tömegközéppontját. Itt villantottak még egyet a bajor mérnökök: a kipufogó a 180 fokban elfordított hengerből a motor hátulja felé lép ki, ezzel elkerülve a véletlen lehetőségét is annak, hogy az egyedül árválkodó leömlő olyan szomorú látványt nyújtson, mint amikor a nudistrandon kijövünk a hideg vizes medencéből. Az egyhengeres mivolta a konstrukció egyszerűsége és ára miatt védhető, de ez szolgáltatja a motor nagyjából egyetlen komoly hátrányát is. Pörgetve ugyanis meglehetősen erős a vibráció.
Nem úgy, mint ahogy a majd kétszer ekkora löket-térfogatú egyhengereseknél, amik a kalapálással még a tömést is kirázzák az ember fogából. Hanem úgy, mintha teli testtel egy hatalmas, vibráló üzemmódba állított telefonon ülnénk. Már 40-50 kilométer után is zsizseg a kezünk, a combunk, a talpunk, de még a szemünk is. Hatezres fordulat felett (végfokozatban ez úgy 100 kilométer/óra) annyira vibrál az amúgy jó kilátást biztosító, magasan elhelyezett tükör, hogy örülünk, ha a mögöttünk haladó kocsi színét meg tudjuk állapítani. A kipufogóhang a motor megjelenéséhez képest viszonylag vérszegényre sikeredett – valószínűleg komoly forgalmat fognak lebonyolítani a tuningdob-gyártók a leendő tulajdonosok körében! A dobcseréig viszont óva intenék mindenkit attól, hogy a sorok között araszolva a gyári dobon keresztül szabadjára engedett gázfröccsökkel akarja felhívni az érkezésére a figyelmet.
A következő oldalon a BMW G310R-t videón is megtekintheted, természetes közegében mozogva. Lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »