Motorozási technikák sorozat, 9. rész: a fékkezelés

Thumbnail
Motorozási technikák sorozat, 9. rész: a fékkezelés

Motorozási technikák sorozat, 9. rész: a fékkezelés

2019. február 15. - - Kiemelt tartalom Cikk / Technika / Motorozási technikák sorozat - 8 perc olvasás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Állítsd be az OnRoad.hu-t
megbízható forrásnak!

Sok mindent megtanultunk már a sorozat eddigi részeiből. Érezzük a motor egyensúlyát, tudunk lassan menni, megfordulni és emelkedőn is elindulni. Azt a részt kihagyjuk – mert mindenki tudja magától is – hogy miként kell húzni a gázt. Ugye? Ez minden motorosnak megy, függetlenül attól hogy milyen motorja van. Gyorsítani tud a cruiseres, a robogós és a sportmotoros is. Ahol el szoktak kezdődni normál közúti motorozás során a problémák, az a lassítás. Ahogy szóba kerül a fékkezelés, kiderül: eltérnek a vélemények és a szokások. Sok sportmotorral közlekedő mondja, hogy a hátsó fékhez soha életében hozzá sem ért. Ilyenkor vetődik fel a kérdés: miért van a versenymotorokon is hátsó fék? Mert nem csak hogy van, hanem használják is – ezt bizonyítja első képünk.

Egy egy WSBK versenymotor. A bal hüvelykujjnál levő kar bizony a hátsó féket működteti. A mai „láblógatós” módszer miatt van rá szükség – viszont egyértelműen bizonyítja, hogy a pályaversenyzőknél sem dísz a hátsó tárcsa

Az USA területéről származó videókban pedig rengeteg olyan balesetet látunk, amikor a delikvens vészhelyzetben is csak a hátsót tapossa, hozzá nem nyúlna az első fékhez. Tanuljunk meg tehát helyesen fékezni – a vészhelyzetek megoldása előtt először csak a normál lassításokra koncentrálva.

Hátsó fék

Szerepe nem csupán a szűk manővereknél és az elkottázott kanyaroknál fontos – utóbbiakról még beszélünk a sorozat egy későbbi részében -, hanem a mindennapi átlag fékezéseknél is. Amikor önmagában megnyomjuk a hátsó féket, az elkezdi „visszahúzni” a hátsó kerekünket. Ennek hatására az egész motor összeül – vagyis minden része közelebb kerül a talajhoz. Természetesen a lassulás következtében a súlypont ugyanúgy előbbre kerül, vagyis az első gumin növekedni fog a leszorítóerő – a hátsón pedig párhuzamosan csökkenni.

Kizárólag a hátsó fékkel is meg lehet állni, sőt még ül is össze a motor eleje. A fékút azonban hosszabb, mivel a lassulás növekedésével egyre kisebb leszorítóerő marad a hátsó gumin – ezzel pedig csökken az ott átvihető fékerő

Magyarul a motor ettől is „bólint” valamennyit – ahogy az jól látszik a videóban is. Így ha csak normál lassításnál használjuk a hátsó féket – és főleg, ha nincs ABS-ünk – törekedjünk a fékerő tapadáshatáron belül tartására. Magyarul ne csússzon meg a hátsó kerekünk – amely az első fék használata nélkül is egyre kevesebb lassító erőt tud az aszfaltra vinni.

Első fék

Ismét kiemelem: nem vészfékezésről beszélünk, hanem normál lassításról. De elöljáróban már itt sem szabad elhanyagolni annak fontosságát, hogy az első féket soha nem rángatjuk, mindig húzzuk! (A vészfékezésnél erre külön vissza fogunk térni.) Na de mi történik a motorral, ha kizárólag az első fékkel lassítunk? Először is sokkal intenzívebben terhelődik előre a tömege. Ennek egyszerű a magyarázata: ahogy elöl nő a leszorítóerő, nem hogy csökkentenünk kell a fékerőt (mint hátul), hanem épp ellenkezőleg: növelhetjük azt.

Amennyiben csak az első féket használjuk, a motor eleje sokkal jobban összeül, mint a hátsó traktus. Ez kellemetlen is, de a fékutat is növeli

Így lényegesen nagyobb lassulást érhetünk el, vagyis hatékonyabban tudunk fékezni az elsővel. Ennek az előre terhelésnek azonban van negatív hatása is: az első futómű erősebben ül össze, a motorosnak pedig sokkal nagyobb esélye van beletámaszkodni a kormányba – ami a sorozat helyes testtartásról szóló része szerint is kerülendő! Tehát az első fék hatékony, de önmagában használva mégsem a tökéletes megoldás.

[do_widget id=text-10]

Kombináld!

A helyes megoldás tehát a két fék együttes használata. Mégpedig oly módon, hogy egy lehelettel korábban lépünk a pedálra – ezzel a hátsó fék „összeülteti” az egész futóművel (az elsőt is!), így a motor sokkal jobban reagál az első fék lassító szerepére. Nem viselkedik annyira „orra bukósan”, hiszen a teleszkópok már enyhén terheltek, amikor elindítjuk az első fék szorító mozdulatát. Magyarul akár csak odagurulsz a lámpához, akár jön a kanyar országúton, minden esetben kombináltan használd a két fékkört!

A két fék helyes és együttes alkalmazása esetén a legkellemesebb a jármű viselkedése a lassítás alatt. A fékerő-elosztás természetesen nagy mértékben függ a motor alapvető tengelyterhelés-eloszlásától: egy cruiseren több hátsót használsz, egy sportmotoron sokkal kevesebbet

Érdemes még egy gondolat erejéig kitérni a motorfékre is. Hiszen ez nagy mértékben segítheti a lassításunkat – és a motorkerékpáron a szekvenciális váltó miatt mindenképpen „végig kell menjünk” az összes fokozaton, ameddig mondjuk hatodikból visszajutunk egyesbe. Tehát előnyös minden visszaváltás után egy rövid időre ráengedni a motorféket. Azonban ez a lassítóerő néhány igazi nyomatékgyárat leszámítva nem lesz ahhoz elég, hogy igazán érdemi lassulást érjünk el – de az üzemi fékek intenzívebb használatához képest még a nyomatékgyárakon is jelképes a haszna. Így a motorfékkel szépen ki tudjuk egészíteni az első és a hátsó fék együttes működtetését – de ki nem váltja egyiket sem.

A BMW F800GS futóművén (hosszú rugóutak, puha hangolás) még finom fékkezelés mellett is jól látszik a különbség az egyes fékhasználatok között

Kényelmi plusszok

Sok modern motorban találunk valamilyen kombinált fékrendszert. Beszéljünk néhány szót ezekről is. Sok lehetőség van – és nagyjából mindegyikre találunk példát a járműgyártás történelmében. No meg a ma kapható új motorok között is. Van, ahol az első fék működteti a hátsót is. Van, ahol mind a kézi-, mind a lábfék hat valamennyi féktárcsára. És olyan is akad, amely csak a hátsó kört működtetve dolgozik előre – de fordítva nem. Vannak olyan rendszerek, amelyek valóban lehetővé teszik, hogy a mindennapi rutin közlekedés során jobb lábunk passzív maradjon. Például egy mai részintegrált BMW vagy Harley-Davidson Reflex rendszerrel kiválóan elmozogsz a mindennapok döntő részén úgy, hogy nem nyomkodod a pedált. Azonban minden motoron van olyan szitu, amikor szükséges használni a jobb lábat is – így te akkor teszed a legjobban, ha megszokod a fenti módszert és sorrendet, és ösztönből ezt alkalmazod az életben. Mert akkor baj esetén sem fogod esetleg elfelejteni valamelyik kört – ott ugyanis nagyon nagy szerepe van a teljes technikának!

A sorozat folytatódik – méghozzá olyan triviális témával, amelyet egy korábbi részünkkel kapcsolatos hozzászólások ihlettek. Vagyis nektek köszönhetjük. 🙂