Na de ne csak ülő helyzetben húzgáljuk! Mármint a gázkart. Inkább induljunk, hogy kiderüljön: az elődjére csak nyomokban emlékeztető, tényleg minden porcikájában megújult Fat Bob milyen a gyakorlatban, vagyis motorozás közben. A buflák első gumi, a tömeg és a geometria által közösen okozott vezetési igényt kicsit szokni kell. Ezt a motor ugyanis továbbra sem fog magától menni. Ezt VEZETNI kell. Minden méteren, minden irányváltásnál és minden kanyarban. Ami – miután megszoktad – igazi motorozási élménnyel fog megajándékozni.
A gáz húzása nyomán aztán – ugyanúgy, ahogy az elődnél – megjön egy nagyon fontos faktor: a hang. A dupla csőben végződő kipufogóból fordulaton és terhelésen már elkezd a világba harsogni a világ egyik legszebb éneke, a vékettes szimfónia. Amit hála a jó istennek folyamatosan hallasz menet közben is. Autópályatempónál rácsavarva a gázkarra is ezt fogod hallani, így állandóan gyorsítgatni fogsz. Mert csodálatos élmény. A 145 newtonméternek köszönhetően a Fat Bob megy is, terhelésen kicsit erősödnek a bizsergető vibrációk is, vagyis ahogy egyre jobban ismered meg, egyre nagyobb élményt fog jelenteni vele minden méter!
Amikor aztán kanyarhoz érsz, szó szerint bele kell tehénkedni az ívbelső kormányvégbe, hogy megdőljön a motor. Ezzel a géppel igazi komoly kanyargászásra sajnos nem került sor, de teljesen biztos, hogy ugyanolyan élmény vele ez, mint az előddel. Amit szó szerint imádtam érte, ahogy a Héreg-Bajna szakaszon viselkedett: minden kanyarért meg kell harcolni, keményen dolgozni és egy pillanatra nem szabad kiengedni. A Fat Bob az a motor maradt, ami volt: a nagybetűs, amivel nem gurulgatsz, hanem MOTOROZOL.
A munka tehát megmaradt, de ettől még elképesztő, mit tesz érted a gép. Az elődnél sokkal merevebb, karbontartalmú acélból készült váz és a kiváló futómű együtt zseniálisan dolgozik. Az első fordított teleszkópok kettős szabályozószelepes kialakítása remekül ötvözi a komfortot és a jó úttartást, a végre szerszám nélkül állítható előfeszítésű hátsó központi rugóstag pedig remek partnere ebben. Nem nagyon zavarnak az úthibák, nem veri szét a motor a gerincedet, és kiválóan tartja a kanyarívet gyatra aszfalton is. Vagyis igazi, huszonegyedik századi Harley-Davidson…
Az előző Fat Bob terebélyes méretei miatt még én sem tudtam úgy ülni a 190 centimmel, hogy gyorsuláskor és nagyobb tempónál ne kelljen kapaszkodnom a kormányba. Egyszerűen az is és a lábtartók is olyan messze voltak, hogy nem tudtam rendesen “ráhajolni” a szélre. Az új generációnál először megint azzal szembesültem, hogy 110-120 körül a felsőtestembe mint valami vitorlába kapaszkodik a menetszél. Aztán rájöttem, hogy a kompaktabb építés miatt előre tudok úgy dőlni, hogy lazák legyenek a karok és ne szaggasson az orkán. Így aztán egész rendes utazótempóig eljutottam úgy, hogy elviselhetőek maradtak a körülmények. Vagyis simán elindulnék hosszabb és tempósabb útra is.
A motor fékrendszeréről ejtsünk még egy fél mondatot. Tényleg annyi lesz, mert szinte semmi érdemlegeset nem tudok mondani róla. Szépen finoman adagolható, kiválóan fog és a márkánál megszokott rejtett jeladós ABS meg a 150 milliméter széles első gumi miatt kiválóan lassít is. Ráadásul nem kell extra kézerő sem hozzá, így kevésbé tagba szakadt rájderek is jól fognak tudni satuzni vele.
Végül pedig térjünk át a legfontosabbra: igazi Harley maradt a forradalmian új Softailek családjába tartozó Fat Bob? Vagy már csak olyan műizé? Biztosan vannak olyan márkarajongók, akiknek az utóbbi – a rossz hír, hogy a cég minden tisztelete mellett valószínűleg nem őket tekinti elsődleges célközönségének. A megújult 107 köbinches erőforrással, új vázzal és futóművel, na meg radikális formatervével ugyanis ez a motor némileg más célközönségnek készül, mint elődei.
Egy új generáció igényeit hivatott kielégíteni, akik nem vasblokkos V2-eseken nevelkedtek. Akiknek annyi kell, hogy a motor az apjuktól hallott “harleysságot” még át tudja adni, de mindenben feleljen meg a huszonegyedik század követelményeinek. A Fat Bob pedig ezt a Milwaukee-ban pontosan felmért piaci igényt azt hiszem, hogy tökéletesen elégíti ki.
Mert abszolút modern technikát hordoz, de a legenda érzetéből még éppen megtartott annyit, hogy átérezd, miről szólt az elmúlt 115 évben a Harley-Davidson név. Nyergében igazi nagybetűs motorosnak érzed magad, tehát nem csak a birtoklása és a nézegetése, hanem a használata is valódi élményekkel fog megajándékozni. Kövér Robi tehát hibátlanul fogja elhitetni veled, hogy bizony te vagy a Főnök.
Következik a részletes, kategóriánkénti értékelés és a pontozás. Lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »