A kezelőszervek egyértelműen és pontosan használhatók, a műszerfal kellőképpen informatív. Itt szerencsére nem hagyták el a fordulatszámmérőt, ahogyan sajnos a Scrambler, a Pure  és az Urban G/S kiviteleknél megtették. Nem mintha nem lenne mindegy a blokknak, hogy mikor csavarjuk rá a gázt, de egy sportos karakterhez hozzátartozik az is, hogy lássuk, ahogyan végigpörgetjük a fokozatokat. A bal markolatról kezelhetjük a fedélzeti számítógépet és kapcsolhatjuk ki a blokkolás- és kipörgésgátlót. A jobb csutkára helyezték a markolatfűtés kapcsolóját, amelyet – hála a nyárias időjárásnak – nem próbáltam ki. A fék- és a kuplungkar távolsága egyaránt állítható, ezzel is növelve a személyre szabhatóságot és az ergonómiát.

Informatív és könnyedén leolvasható a Racer műszerfala

A lenyugvó nap ereje

Az erőforrást már alaposan ismerjük a korábbi ezerkettes boxerekből. Ez a lég-olajos konstrukció kiválóan illeszkedik az R nineT arculatába – nem kellett buta vízhűtővel elbaltázni a megjelenést. Némi fejlesztésnek hála teljesíti az Euro 4 követelményeit, így maradhatott a palettán, más gyártók klasszikusnak nevezett típusaival ellentétben. A kéthengeres boxer 1’170 köbcentiből 110 lóerőt állít elő. Ehhez az értékhez társul 116 newtonméter fogatónyomaték, amely bőségesen elegendő szinte minden élethelyzetben.

Ez még a klasszikus lég-olaj hűtésű boxer blokk

A katalógushuszároknak nyilván kevés, sokkal jobb lenne a vizes boxer 125 lóereje, de a való életben ennek nincs túl sok jelentősége. Nyilván lehetne hüledezni 150+ lóerőtől, hogy letépi a fejedet, meg megnyújtja a karodat és nincs nála gyorsabb gép a föld kerekén, de ez a masina nem erről szól. Ő csak stílusosan teszi a dolgát: már a pincéből hatalmas vehemenciával tol előre minket és elforgatva is megmarad a lendület.

A leömlők vagányul elszíneződtek a hő hatására

Nincs tűzijáték és hirtelen kihegyesedő nyomatékcsúcs, nem lesz halálfélelme az embernek egy lenyelezett másodiktól. Kiszámíthatóan gyorsíthatunk, legyünk bármelyik fokozatban a hat közül. Ha már a fokozatoknál tartunk, azt meg kell jegyezni, hogy a határozott, erőteljes kapcsolásokat részesíti előnyben a szerkezet.

Íme, az R nineT család szíve!

A boxer-szimfónia

És az a hang, az a csodálatos szimfónia, amelyet megszólaltat az egyetlen dobban végződő kipufogó! Olyan gyári rendszerről beszélünk, amely az Euro 4-nek nevezett ínséges időszakban született és mégis gyönyörködtet használat közben. Sok más gyári kipufogóval ellentétben nem az az első gondolata az embernek, hogy ezért a hurkatöltőért mennyit adhatnak a vastelepen és vajon sokat kell-e perkálni egy tisztességes hangú tuning kipufogóért.

A kipufogóért csillagos ötös jár a BMW-nek

Rengeteg hangszínt csalhatunk elő belőle, attól függően, hogy milyen fordulaton, milyen gázállással motorozunk.  Morog, röfög, hörög, néha egy kicsit vissza is durrog – ezt persze valamennyire próbálja szolidan előadni, nehogy egy visszakapcsolás utáni motorféknél a gyengébb idegzetű járókelők szíve megálljon. Mégiscsak egy kulturált gyári motorról beszélünk.

Euro4-es besorolása ellenére tekintélyes hangerővel röfög a kipufogó

A kevesebb néha több

Az első R nineT radiálisan rögzített féknyergekkel és fordított teleszkópokkal büszkélkedhet, ezzel szemben az utána következő modellek – köztük a Racer is – már jóval egyszerűbb technikával érkeznek. Nincs ezzel baj, így legalább a vételár sem szállt el túlságosan a csillagok közé. Sőt mi több, még kedvezőbben is alakul az árcédula ennek köszönhetően. De a lényeg, hogy nem vált-e túl butává ezzel az olcsóbb megoldással a bajorok retró rakétája?

Természetesen kardán hajtja a hátsó kereket

A teszt még nem ért véget, újabb érdekességeket találsz a gépről a harmadik oldalon!