Hirdetés
Kis magyarázattal kell kezdenem. Miért lenne múltidéző egy olyan robogó, amely a kor követelményeinek mindenben megfelelő, modern technikát kínál vásárlóinak? Nos, a magyarázat saját motoros múltamban keresendő. Valamikor a robogós korszakomban ugyanis nagyon boldog tulajdonosa voltam egy Yamaha Versity 300 nagyrobogónak. Kevesebb, mint egy szezon alatt csaknem ötezer kilométert tettünk meg együtt, és valóban minden szempontból maximálisan elégedett voltam vele. Kényelmes volt akár kettőnknek is, valamint remekül helytállt a budapesti kátyútengeren. Csupán teljesítménye bizonyult kevésnek, amikor elkezdett a túrázás is érdekelni, ezért döntöttünk a cseréje mellett. Azóta sem tudom, jó döntés volt-e…
Amikor megláttam a Yamaha X-Max első képeit, azonnal megdobbant a szívem. Ez a nagyrobogó ugyanis roppantul hasonlatos az én egykori kedvencemhez, amely a mai napig nem értem, miért vallott kudarcot a piacon. Állítólag a formája nem felelt meg az akkori divathullámnak. Ezek szerint azóta változott a divat, hiszen tesztünk hőse akár összetéveszthető is lenne valamikori elődjével. Természetesen csupán külcsínre, hiszen beltartalmát illetően befecskendezős erőforrása miatt valóban modernebb gépezetről beszélünk.
Természetesen fésültek a formaterven Iwatában, a jelleg azonban ugyanaz maradt. Beleszerettem-e ugyanúgy, mint sok évvel ezelőtt?
Az X-Max mozgatásáról egy 250 köbcentiméteres, 22 lóerős, egyhengeres üzemanyag-befecskendezős erőforrás gondoskodik. A teljesítmény az osztályban teljesen szokásosnak mondható. Amikor ismerőseim megkérdeznek, milyen robogót ajánlok nekik, többnyire ezt a teljesítmény-kategóriát szoktam javasolni. Egy és két személlyel egyaránt elegendő ugyanis arra, hogy könnyen faképnél hagyjuk az autókat, a városi forgalom ritmusát kényelmesen tartsuk, felrobogjunk bármilyen emelkedőn. Ugyanakkor étvágyuk szinte megegyezik a nyolcadliteres rokonságéval, ellenben – csakúgy, mint tömegük – alaposan elmarad a félliteres nagyrobogókétól. Ez utóbbiak véleményem szerint amúgy sem tökéletesek városba: a negyedliteresekkel fürgébben lehet előrejutni a sűrű forgalomban.
Menetteljesítményben az X-Max pontosan azt hozta, amit vártam tőle, és amit fentebb általánosságban leírtam. Teljesen kulturált akusztikai élmény mellett dinamikusan éri el és tartja is a 100-120 közötti tempót, így az agglomerációs munkába járás terén is teljesen megfelel. A városban kényelmesen, a nyélgáz igényét fel sem tételezve gurul el elsőként a lámpától, kevés olyan versenyző-beállítottságú autós akad, aki fel tudja venni vele a versenyt. Fogyasztása ugyanakkor négy liter alatt marad száz kilométerenként, amit jó néhány százhuszonötös nem tud utána csinálni.
Az X-Max elégséges lábteret kínál a vezetőnek és az utasnak egyaránt. Amennyiben egyedül közlekedünk, az utas lábtartóját be tudjuk hajtani, ami a motor stílusának kétségkívül jót tesz. Kihajtva ugyanakkor sokkal stabilabb és kényelmesebb pozíciót biztosít, mint sok már nagyrobogó idomzatba integrált támasztéka.
A helybőség természetesen nem ér véget ezen a ponton. Hiszen a városi közlekedésben élenjáró nagyrobogók fontos funkciója mindennapos élethez szükséges holmik hurcolása is. Az ülés alatti tágas helyen az X-Max gyomrában sok minden elfér: laptop-táska, esőruha a munkába menet, az ott tartózkodás alatt a sisakunk, kesztyűnk és akár a nyári dzsekink is. Amennyiben nem vagyunk noteszgép-függők, hazafelé egy kisebb bevásárlást is elvégezhetünk.
Amit pedig szeretnénk kézközelben tartani, azt jól el tudjuk helyezni az első idomba integrált kesztyűtartóban: pénztárca, mobil telefon, lakáskulcs mind megtalálja itt a helyét, még ha kicsit zörög is menet közben.
Zörögni pedig sajnos zörög, mert bár a futómű stabilitása, valamint a fékek hatásfoka miatt szó nem érheti a vagány Yamahát – minden szempontból a kategória élvonalába tartozik -, a rugózási komfort nem áll a helyzet magaslatán… Az úthibák sajnos pontosan lekövethetők gerincoszlopunkkal is. Lehet, hogy csak piaci helyet akartak hagyni a marketingesek az ikertestvérnek? Róla később!
A következőkben mindennapi használatot megkönnyítő részletekről és az említett ikertesóról is olvashattok!
Cimkék:
Téli motorozás: a két szó együtt keveseknek hangzik értelmesen. Megfelelő felkészültséggel azonban nem kell lemondanunk a robbanómotoros kétkerekűek előnyeiről télen sem.
Elolvasom »A mostanában zajló kiállítások miatt a motorosok figyelme a csudálatos technikai újdonságok felé fordul. Lehet-e egy motor jó, ha neve elé nem kötődik alanyi jogon a vadiúj és az innovatív szó?
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Fogyasztása ugyanakkor négy liter alatt marad száz kilométerenként, amit jó néhány százhuszonötös nem tud utána csinálni.”
hát egy 30 lovas tuti nem de a szokványos max 10-12 lovas az simán max 3 liter.
Én sem tudom, honnan veszi a cikk író a 125-ösöknél a 4 liter feletti fogyasztást, normát 4T-nél kizárt.
Az ára pedig megmosolyogtató, 1.5 misi 250 cm3-es robogóért, én tavaly vettem újonnan Scarabeo 200-at akkor még 750 ezerért, ahhoz képest ez pont a duplája és a Scara csak 3 lóerővel gyengébb. Én nagy robogófan vagyok, de ennyi pénzt semmilyen körülmények között nem adnék érte, ennyi pénzért már normális nagy motort kapok.