Videón a legdurvább őrület, a Bimota H2 Tesi

Egészen egyszerűen képtelen vagyok kifejezni azt a mérhetetlen, gyermeki lelkesedést, ami hatalmába kerít az EICMA-n bemutatkozó talán legdurvább újdonság kapcsán, amikor csak ránézek. Pedig pontosan tudom, hogy soha nem fog egy Bimota H2 Tesi állni a garázsomban. Még az alapjául szolgáló Kawasaki H2 sem, aminek az SX kivitele nálunk is járt teszten. Egészen egyszerűen túl sok. Mégis annyi fortélyt, fifikát és különlegességet ígér, hogy az egészen egyszerűen már önmagában, a puszta létezésével is figyelemre méltó.

A H2 Tesi már első ránézésre is rendes Bimota származéknak látszik. Na persze, amikor a sokadik felélesztési kísérlet után maga a Kawasaki vásárolta meg a Bimota részvények 49%-át, akkor már sejtettük, hogy valami nagy dolog készül. Az pedig, hogy a legkülönlegesebb, kompresszoros blokkjukat adták oda az olaszoknak, az a márkához lehető leghűbb választás volt. De nem csupán átcímkéztek egy H2-t. A feltöltős motor különleges választás, de csak a jéghegy csúcsa.

Természetesen az idomok is félreismerhetetlenül megváltoztak, de ennél érdekesebb fejlesztéseket is rejt a motor. Először is ott van a korábbi Bimota Tesi semmivel össze nem téveszthető ismertetőjegye, a függőcsapszeges kormányzás. Ez nem csupán úri huncutság. A technológia elméleti értelme az, hogy a fékezés során fellépő erők kisebb intenzitással hatnak magára a futóműre, és ezzel együtt, emellett jobb futóműbeállítás érhető el. De nevezzük inkább semmivel össze nem téveszthető műszaki különlegességnek. Apró érdekesség: tudod, hogy kiket inspirált még technológia? Yamaháékat. És végül az ő esetükben is egy igazán különleges modell megszületéséhez vezetett, hogy elkezdtek a tervezőasztal felett szellemi önkielégítést végezni a mérnökök: a NIKEN-hez.

A Bimota H2 Tesi tehát kétségtelenül az utóbbi idők legkülönlegesebb motorjává válik. Azonban Milánóban még csak egy tanulmánymotort mutattak be a közönségnek. Ehhez képest a fenti videóban már menet közben is láthatjuk, és ez nagyon biztató. Hát még a hozzá kapcsolódó szóbeszéd, ami éppen futótűzként terjed végig a motorkerékpáros szaksajtón: a teljesítményét nem a H2-höz, hanem a H2R-hez közelinek mondják. Azaz valószínűleg nem csak különleges, hanem egy kiemelkedően erős, 300 lóerős motorral állunk szemben. A mindenit!