„Apa, nem kell még indulnunk?” – rázogat 6-kor a 6 éves Matyi fiam. Hallotta az ébresztő csipogását, csak Ő fel is ébredt rá. Kint -6 fok, párás idő. „Szegény motorosok…” kezdjük a beszélgetést már a kocsiban, útban a Felvonulási térre a Budapest – Bamako Rally rajtjára.
Korábban már hallottuk, hogy minden korábbi futamhoz viszonyítva idén rekord számú induló jelentkezett, sőt, még a Dakar Rallynak sincs ennyi résztvevője. Odaérve a helyszínre erről meg is győződhettünk: több száz méter hosszon négy oszlopban sorakoztak a négykerekűek. A terepjárók szürke tömegéből egy-egy autó azért kitűnik: a különleges festés alatt megbúvó 30 éves Citroen kacsa vagy a főszervező felújított idős Peugeot 304-ese, a Németországból érkező Trabant kombi vagy a 3-kerék meghajtású 27 éves VW Passat. (A jobb hátsó kerékre csatlakoztatható egy kerékpár váz és nyereg, a pedál pedig hosszú áttétellel közvetlenül a hátsó kereket hajtja.) Nem is beszélve a mentőautókról, csuklós buszról, az adományokat szállító kamionról, öreg teherautókról és hétköznapi személyautókról.
Két KTM-es év után Mező János idén a Teneré nyergében vág neki az erőpróbának
„De hol vannak a motorosok?” – kérdi Matyi. A tér belső oldalán külön elkerített területen leltünk rá arra a néhány motorra és vezetőjére, akik a fagyos reggelen a rajtvonalhoz álltak. A verseny honlapja szerint összesen 25 motoros nevezett a viadalra, de ebből csak hárman verseny kategóriában, a többiek túrázók. (A négy- vagy többkerekűeknél ez az arány 230/124.) A versenyzők közül hamar meg is találtuk a két francia (öreg)urat, amint komótosan kapargatták a deret a motorokról. A jó öreg R100GS egy-két röffentés után szépen be is indult, de KTM-es barátunk hamar nullára merítette a dermedt akkut a köszörüléssel. A közönség és a közelben álldogáló KTM-kisbusz erőforrásaira támaszkodva egy bikakábel segítségével végül életre kelt a 640-es osztrák erőmű is. Utóbb kiderült, csupán ők ketten állnak ténylegesen a rajtvonalhoz versenyzőként.(!)
Mindketten nagykorúak, a motoros és motorja is!
A túra kategória motorosai picivel többen voltak a helyszínen már kora reggel is. Miután őket a népes autós mezőny után engedték útjukra, feltehetően többen a délelőtti napsugarak melegében bízva csak az utolsó pillanatra időzítették a bejelentkezést. A rajtra váró vasparipák zömmel európai gyárakból kerültek ki: BMW R1200GS, KTM 950 és 990 Adventure, LC4. Néhány japán modell is megjelent: Yamaha Tenere XT660Z, Honda Africa Twin, de csak egy-egy darab. A honlap adatai szerint a nevezett motorok megoszlása a következő: 8 KTM, 7 BMW, 3 Honda, 1 Yamaha, 1 MZ és 5 ismeretlen márka.
A várakozó pilóták leginkább családjaikkal, barátaikkal voltak elfoglalva. „Hajrá Apa!” feliratú zászlócska, hosszú ölelések, dermedt könnycseppek a szemekben – néhány rejtőzködő emberi pillanat a nagy forgatagban. A közönség és a fotósok figyelmét azonban inkább egy dölyfös hangon pöfögő KTM-es pilóta sisakja alól kiomló hatalmas vörös haj, később pedig a haj alatt felcsillanó zöld szemek kötötték le. Bizonyára a rally versenyek legszebb motorversenyzőjévé is megválasztanák 2005 szépségkirálynőjét…
Miss Bamakó. Tutira!
Szembetűnően emlékezetes számomra két motor volt. Nem lebecsülve a modern hárombetűsök csodálatos formavilágát, technikai zsenialitásukat, kifogástalan felszereltségüket, de a bő húsz éves R100GS-ből sugárzó egyszerűség és az egyedi megoldásokkal átépített Africa Twin jelentették nekem az igazi amatőr rally érzésvilágát. A személyre szabott, „belakott” motorok.
8:45-kor Villám Géza gyors köszöntőjével és a Himnusz meghallgatásával kezdetét vette a 4. Budapest – Bamako Rally, amely túlnőve minden vetélytársát jelenleg a világ legnagyobb amatőr rally versenye. A humanitárius célok mellett a kaland és kihívások két hete ez.
„Megfagy a kezem Apa!” – nem vártuk végig a 255 résztvevő rajtját, haza indultunk. A városban még többször össze-össze futottunk egy-egy bamakóssal. „Jó utat!” (Eközben magamban csak csendben remélem, hogy a Bamako Rally nem jut a Dakar sorsára…)
