„Pihenés” a Föld körüli túrán: egy kis motorozás Laoszban

A közelmúltban beszámoltunk egy magyar motoros társunk eléggé rendhagyó Föld körüli túrájának első részéről. Várda Attila expressz-tempóban érkezett meg öreg Kawasaki Z750-esével Magyarországról Vlagyivosztokba, ahonnan útnak indította a gépet San Francisco felé. A közben keletkezett időpuffert sem a tengerparton töltötte a hasát süttetve, hanem inkább aktívan – motorozással! Ismét át is adom a szót Attilának, mesélje el ő, mi minden történt vele azóta.

A bérelt XR400-as tökéletesen megfelelt a célnak

„Vlagyivosztoktból a Kawa utazik Friscoba, de hogy addig se maradjon ki a motorozás, Japán helyett végül Laosz fele vettem az irányt. Japán ugyan közelebb lett volna, de egyrészt a jogosítványommal nem lett volna olyan egyszerű ott motorozni – másrészt pedig pokoli drága ország. Így a szintén elérhető Laoszra esett a választásom, hogy tartalmasan – és motoron – tölthessek pár napot.

Tipikus motoros életkép Laoszból 1.

Thaiföld és Vietnam között helyezkedik el ez a turisták körében még nem annyira felkapott hely – legalábbis kevesebb a fehér ember, mint a környező országokban. A főváros, Vientian felé vettem az irányt és lefoglaltam néhány napra egy Honda XR400 bérmotort. Napi 45 dollárt kértek érte, a benzin literje pedig Laoszban egy dolcsi – szóval elviselhető módja ez a terület gyors felfedezésének. A motor körülbelül olyan állapotban volt, amire számítottam: se nem jó, se nem rossz – olyan igazi nyúzott terepgép.

Benzinkút

Laosz felfedezése

Négy napon keresztül csillag-túráztam Vientianból – így összesen mintegy ezer kilométert gurultam Laoszban. Elsősorban próbáltam nem burkolt utakon közlekedni – ami még az ország déli részén sem túl nehéz. Elég sok off-road lehetőség van, pár héttel a monszun előtt pedig még nem volt dagonya sem. Egyébként a négyszázasommal én voltam a legmotorizáltabb: Laoszban rengeteg a robogó és a kismotor, de 250-esnél nagyobbat vidéken egyet sem láttam.

A helyi földművelés jellemzően ilyen

Viszont az 50-125 köbcentis kategória ott mindenre jó. Lehet vele pótkocsit húzni, ráfér a teljes család, a bazársoron dolgozó árus pedig minden cuccát ki/be tudja hordani rajta. Legfőképpen pedig nem okoz dugót – tehát tökéletes és olcsó. Használják is rengetegen.

Igazából semelyik napomat nem terveztem meg. Ahogy éppen kedvem tartotta: mindig valamelyik égtáj felé fordítottam az első kereket, aztán estére visszatértem Vientianba, a szállásomra. Eldugott kis falvak, buddhista templomok, nemzeti parkok, a Mekong, kakasviadal, bazárok, sült kutyák-, gyíkok- és kígyók, ladyboyok (azok nem sütve!) és iszonyat meleg minden nap. Európai szemnek hihetetlenül érdekes világ ez – és teljesen eltért az előző 11’501 kilométertől.

Tipikus motoros életkép Laoszból 2.

Mivel nem veszik túl szigorúan a sisak dolgot, én éltem a nagy szabadsággal és póló-rövidgatya kombóban motorozva gyönyörűen le is égtem első nap első három órája alatt. Egyébként a Föld kerülő túrára hozott motoros cuccom sisakkal együtt nálam volt, de a bérelt vashoz automatikusan adtak egy cross bukót – a jobb szellőzés miatt inkább arra szavaztam. Eleinte azt sem vettem mindig fel – a helyi rendőrség azonnal be is próbálkozott 100’000.- KIP bírsággal (ami nagyjából 12 dollárnak felel meg), mert sisak nélkül álltam a zebrán egy lámpánál. 15 perc egyezkedés után végül büntetés nélkül elengedtek…

Húspiac NÉBIH nélkül

A talján kollégák

Kevesebb turista ide vagy oda, belefutottam egy három fős fiatal olasz csapatba. Ausztráliában voltak melózni, onnan hazafelé tartva iktattak be egy motoros túrát. Ők Vietnamban vettek három hihetetlen gondossággal kiválasztottan rossz állapotú kismotort. Azokkal jöttek több mint 1’500 kilométert a laoszi fővárosba. Ehhez kellett nekik egy hét, mert minden nap legalább kétszer lerobbantak. Nagyjából ők is annyira tervezték meg az utazást, mint én a sajátomat.

Az olasz srácok. A motorválasztást és a csomagolást is elrontották picit

Viszont nem sporttáskával, hanem rendes bőröndökkel voltak, amiket alig bírtak felkötni szerencsétlen járgányokra. Találkozásunkkor motort is cseréltünk – én jöttem a vietnami csodákkal, ők meg felváltva pihentek az XR nyergében és élvezték, hogy nem csak 42 kilométer/órás csúcssebességgel lehet haladni és nem rángatja a 35 kilós bőrönd az egész szerencsétlen járművet. Az út végén Vientianban egy közös vacsora keretében meg is osztottuk egymással utazásaink élményeit, majd másnap elváltak útjaink.

A négy nap alatt igyekeztem minél többet burkolatlan utakon motorozni. Sikerült

Közben én is elindultam San Francisco irányába. Mivel Mr. Z. utazása elég sok időt vesz igénybe, az átszállás miatt megálltam egy kicsit Pekingben – de ott ugye megint nem lehet motorral közlekedni. Az idő hasznos eltöltése miatt beterveztem még egy pár napos megállót, ahol már remélem motorozni is tudok egy jót. Onnan jelentkezem hamarosan a folytatással!”

További képek

Tipikus motoros életkép Laoszból 3.

Kakasviadal

Tipikus motoros életkép Laoszból 4.

A motorcsere – szörnyű gépeket vettek szegény olasz gyerekek Vietnamban

Közös vacsora az együtt motorozás emlékére