Egyszer egy motorokat kevéssé ismerő barátom megdöbbenve kérdezte: létezik 1,8 literes hengerűrtartalmú motorkerékpár?! Hát bizony létezik, sőt ennél nagyobbak is léteznek sorozatgyártásban. Persze azt is tudjuk, hogy ezek a hatalmas motorok ritkán nagy teljesítményűek, inkább a stílus és a nagy nyomaték miatt választanak 2 liter közeli erőforrást a gyártók.
A Triumph Rocket III 2,3 literes motorja is ezek közé sorolható, hiszen a háromhengeres erőforrás méretéhez képest visszafogott, 140 lóerő teljesítményt ad. Az osztrák Conrad Gruber számára – akinek műhelyéből számos autócsoda is kigördült már – ez messze nem volt elég. Elhatározta, hogy egy turbóval szereli fel a hatalmas blokkot.
A motort első lépésben szétszedte és megvizsgálta, hogy alkalmas-e a tervezett többletteljesítmény elviselésére. Ezek után a KKK-val készíttetett egy speciális feltöltőt, amelyet kimondottan ehhez a motorhoz méreteztek. A munkát egy egyénileg programozható vezérlőelektronika finomhangolásával fejezte be.
Az összeállítás minden bizonnyal 300 lóerő körüli teljesítményt is képes leadni, azonban ennél a projektnél a cél egy utcán továbbra is kiválóan motorozható gép elkészítése volt. A széria Rocket III 200 newtonméterre _korlátozott_ nyomatéka sem piskóta egyetlen hátsó keréken, elképzelhető, hogy a turbós változat 2900-on jelentkező 360 newtonmétere mit művelhet egy óvatlan csuklómozdulatra. A csúcsteljesítmény 220 lóerő.
A 3,4 másodperces nullszázas adat nem túl beszédes, hiszen nyílván komoly indulási nehézségekkel küzd a motor, ám 10,5 másodperc alatt 200-ra gyorsul álló helyzetből, ez már igencsak érdekes élmény lehet a csupasz motoron. Azt mondják egyébként, hogy a rémisztő adatok ellenére, a célnak megfelelően remekül kezelhető, viszonylag szelíd járgány a „Rocket Roll”.
Az átalakítás költségéről ezt már nem lehet elmondani: 11 ezer eurót kell leperkálnia annak, aki Conrad műhelyébe tolja motorját.