Az ötödik szakasz startja Al Ula-ból indult, az útvonal pedig keleti irányban az Arab-félsziget belseje felé vette az irányt. 211 kilométer összekötő és 353 kilométer speciál szakaszt kellett a motorosoknak teljesíteniük. Az 564 kilométer megtétele után Ha’il városa volt a cél. Ha’il fontos szerepet játszik az ország tereprali életében, hiszen itt rendezik meg minden évben az egyik legrangosabb szaúdi versenyt. A Dakar Rally szervezői ezt a megállót emiatt mindenképpen be akarták iktatni az idei útvonalba. A terep első 150 kilométerén a főként homokos talaj időnként sziklás-köves szakaszokkal volt megfűszerezve, ami fokozott odafigyelést és ügyességet kívánt. Később az út emelkedett: a mezőny feljutott a majdnem 1.500 méter magasan fekvő Jabal Shammar fennsíkra. Itt folyamatosan emelkedőkön és lejtőkön kellett a versenyzőknek át-trükközni magukat.
Némi szünet után az első szakaszgyőztes, Toby Price újra magára talált és sikerrel szorította maga mögé két Husquarna-s ellenlábasát, Pablo Quintanilla-t és Andrew Short-ot. Ezáltal összetettben sikerült a két dél-amerikai, Kevin Benavides és Jose Ignacio Cornejo elé kerülnie, akik már nem tudták tartani vele a tempót. A két Honda éllovas kezdte ugyan elsőként a napot, de várható volt, hogy nem fogják tudni végig vezetni a sort. Az összesítésben Ricky Brabec egyelőre tartja ugyan elsőbbségét, de előnye lassanként csökken.
A KTM gyári versenyzője az osztrák Matthias Walkner nagy esélyes a versenyben, bár eddig nem alakult túl jól a sora. Tegnap csak a 27. helyen tudott elstartolni – mert ott futott be előző este -, de káprázatos motorozással végül a 6. helyen zárta a napot. Ha nem lesz technikai problémája, szépen lassan ő is felfelé mászik majd a dobogó felé. Most hatodik az összetett rangsorban – igaz, az éllovashoz képest fél óra hátránnyal. De – mint azt eddig is láttuk – ez egy nap alatt is hatalmasat változhat az idén általános navigációs nehézségek miatt.
A Dakar mindenesetre folyamatosan őrli fel a mezőnyt – mint az lenni szokott. Tegnap már nem tudott rajthoz állni Xavier de Soultrait, Ivan Jakes, Daniel Alberto Puig valamint a hazai motoros Turki Mohammed Al Sudairy sem. Az ötödik szakaszon pedig újabb technikai problémák és bukások adódtak. Így járt például Guillaume Martens is, aki 270 kilométer megtétele után egy látványos esés ellenére még folytatni szerette volna a versenyt, de miután az orvosi csapat megvizsgálta a sérüléseit már nem engedték nyeregbe szállni. Sérülést szenvedett a fején, a csípőjén és a hátsóján is, így négy Dakar nevezéséből a hollandnak immáron ez a harmadik, hogy ki kell szállnia.
Sam Sunderland számára hiába indult jól a nap és mutatott kiváló teljesítményt, a 188. kilométernél brutálisat bukott. Bal vállán és a hátán sérült, így idén sem tudta befejezni a versenyt. Ő is a szerencsétlenebbek közé tartozik, mert bár a 2017-es Dakar angol győztese nagyon jól megy, hét Dakar versenyéből ez már az ötödik, amit idő előtt kell befejeznie. Ezáltal a KTM esélyei a márkák viadalában ismét egy erős versenyzővel csökkentek.
Bár már nem motoron ül, de engedtessék meg nekem az egyik legnagyobb kedvencemről, Cyril Depres-ről pár szót ejtenem. Depres hosszú évekig az egyik legeredményesebb KTM-es versenyző volt. Csapattársával, Marc Coma-val egymást váltogatva nyerték sorra az elmúlt évek Dakar futamait, mígnem Depres (és mellesleg Coma is) úgy döntött, hogy kategóriát vált. Összetett Dakar-elsőséget nem, de szakaszgyőzelmet sikerült autóval is elérnie. Ebben az évben biztosan hiányzott neki a szabad levegő, mert újra egy nyitottabb járműbe szállt – ezúttal egy SSV-be. Tegnap pedig sikerült szakaszt nyernie, így a verseny történetében ő az első, aki három kategóriában is a nap végi képzeletbeli dobogó tetejére tudott állni. Ráadásul egy teljesen amatőr navigátorral megy. Sajnos a hivatalos értékelésben már nem szerepelnek, mivel a harmadik szakaszon tönkrement a buggy motorja, ezért a versenyt az SSV kategóriában be kellett fejezniük. Hogy mégis szakaszt nyertek, az annak köszönhető, hogy a gép megjavítása után átjelentkeztek a Dakar Experience kategóriába, csak hogy tovább játszhassanak. Ezt hívjuk úgy, hogy SZENVEDÉLY!
Gyenes Emanuel továbbra is vezeti az Original by Motul kategóriát, ahol a versenyzők külső segítség nélkül küzdik le a nehézségeket. Ugyan saját kategóriájában tegnap “csak” a harmadik helyen futott be, de összesített előnye közel áll az egy órához – így nyilván taktikázik is. Teljesítményére természetesen a média is felfigyelt: a Dakar Minihírekben külön bejegyzést közöltek róla. Saghmeister Gábor – bár a mezőny hátsó harmadában motorozik -, továbbra is biztosan veszi az akadályokat.
1. | Toby Price (KTM) |
2. | Pablo Quintanilla (Husqvarna) |
3. | Andrew Short (Husqvarna) |
… | |
44. | Emanuel Gyenes (KTM) |
107. | Saghmeister Gábor (KTM) |
1. | Ricky Brabeck (Honda) |
2. | Toby Price (KTM) |
3. | Kevin Benavides (Honda) |
… | |
37. | Emanuel Gyenes (KTM) |
108. | Saghmeister Gábor (KTM) |
A harmadik szakaszon a mezőnynek egy 497 kilométeres gyorsaságit kellett teljesítenie – csupán 19 km összekötő mellett. A Mhamid és Assa, majd Oued Draa közötti 516 kilométer során útba ejtették a Marokkóban zajló szinte összes tereprali versenybe beiktatott Erg Chegaga dűnesorát is. A 28 kilométeres dűnézés sok erőt és kitartást követelt a versenyzőktől. Úgy, hogy közben természetesen figyelniük kell a navigációra is. Az út hátralevő része egy kis kivétellel már szintén azonos volt az előző években megszokottakkal. A végére még beiktattak egy pörgős szakaszt , ahol a fotósok és videósok rögzíthették, ahogy a versenyzők nagy távolságból, nyílt terepen nyélgázon száguldanak a cél irányába.
A harmadik napon ismét az olasz Botturi vette át a vezetést a norvég Ullevalseter és csapattársa, Jensen előtt. A mester és tanítványa legtöbbször együtt haladtak, sokat segítve egymást a navigációban. Felix Jensen annak ellenére tudott a harmadik helyen beérni, hogy megsérült az első kereke. Ullevalseter ugyan vesztett némi időt, de a verseny hosszú és még bármi történhet. Lyndon Poskitt a negyedik helyre csúszott vissza, fél órával maradt le a szakaszgyőztestől. Nyilatkozata szerint ma gyorsabban ment mint szeretett volna. Inkább újonnan összeállított csapatára szeretne koncentrálni, hogy lehetőleg mindnyájan ott lehessenek Dakarban a zárónapon.
Poskitt körbemotorozta már a világot minden irányban és egy ideje részt vesz a nagyobb versenyeken is – idén pedig öt teljesen egyforma motorral és négy társával vágott neki a versenynek. Ráadásul ők közben folyamatosan több kamerával felvételeket készítenek, így egy kis késéssel, de nagyjából minden nap belepillanthatunk a versenyzők kalandjaiba. A videók elérhetőek Lyndon Poskitt Youtube csatornáján és Facebook oldalán is. Minden motoros tereprali iránt érdeklődőnek ajánlom!
1. | Alessandro Botturi (Yamaha) |
2. | Pal Anders Ullevalseter (KTM) |
3. | Felix Jensen (KTM) |
1. | Alessandro Botturi (Yamaha) |
2. | Pal Anders Ullevalseter (KTM) |
3. | Felix Jensen (KTM) |
fotók: Dakar.com, Africa Eco Race Facebook
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »