A 2019-es Harley túra modellek egyik kiemelkedő vívmánya az új Boom!™ Box GTS fedélzeti infotainment-rendszer. Igen, ezt már nem lehet semmi másnak nevezni, annyira összetett. Vizuálisan elsősorban egy 6.5 colos, gyönyörű színekben pompázó kijelző tűnik fel. Erről érjük el a fedélzeti elektronika valamennyi menüpontját. Mivel kesztyűben is abszolút jól kezelhető érintőképernyő, lehet matatni is rajta – de van ennél sokkal jobban használható vezérlési módja.
A markolatokat fogva ugyanis két hüvelykujjunk alatt találunk két joysticket, amelyekkel tudjuk a kurzorunkat mozgatni, beléphetünk az egyes almenükbe és ott tovább manőverezhetünk. Vannak dolgok, amelyeket csak álló helyzetben érünk el – ilyen a navigációban egy cím megadása vagy a motor beállításaiban való babrálás. Vagyis csak azt engedi menet közben, ami nem annyira vonja el figyelmünket a vezetéstől. De a naviban a felbontás változtatása és egyéb amúgy lényeges dolgok módosítása simán megy a kormányvégek elengedése nélkül.
Az egész rendszer egyik nagy előrelépése hasonlóan működő elődjéhez képest a sebessége. Az indítás előtti első bootolástól számítva tíz másodperc kell neki a teljes üzemkész állapotig – de menet közben az újratervezés vagy bármilyen átállítgatás is villámgyorsan lezajlik. A kijelző egyetlen apró hibája, hogy erős hátsó napfényben be tud csillogni, illetve belefutottam a szerintem iGo alapú navigáció egy hibájába is. Nevezetesen címlistából nem találta meg azt az utcanevet, ami a térképen konkrétan fel volt tüntetve.
Az infotainment azért csak ezzel a névvel írható le, mert amúgy tényleg tud mindent. Rádió is (kiválóan hallható a hangszórókból is a zene országúti tempónál és nyilvánvalóan sebességfüggően szabályozza is magát), de veszi a saját zenetáradat a telefonodról, megjeleníti a fedélzeti számítógép adatait, és – ez lehet, hogy az USA területén fontosabb – már kompatibilis a legújabb Apple zeneeszközökkel is. De bármilyen mobil alkalmazás információit megjeleníti – nézhetsz felhőképet is a központi kijelzőn, ha akarsz.
Persze az intelligens elektronika itt sem ért véget. A ledes Daymaker lámpák igen karakteres és feltűnő 7 colos világítótestei ugyanis nem csak tompított és távolsági vetítési képpel rendelkeznek, hanem a magába a lámpatestbe épített szenzorok segítségével a motor bedöntését és számos haladási paramétert elemeznek. Így a sebességet is figyelembe véve a mindenkori legjobb módon világítják meg az úttestet a motor előtt – soha nincs sötét terület. Sajnos ezt az információt későn olvastam, így nem próbáltam ki kellően ezt a tudományt – legközelebb nem mulasztom el!
A vezetői kényelemről esett már szó, az utaséról nem. Mert a Road Glide Special nem igazából rá fókuszálva készült. Jó vastag és puha ugyan a nyereg rá eső része, éppen csak keskeny és lejt is hátrafelé. Egy háttámla ugyan javít a dolgon, de aki sokat akar élete párjával kettesben túrázni, annak megint csak a vas fullosabban felszerelt Ultra változata lesz a megfelelő választás. Annál is inkább, mert két főre elengedhetetlen a három dobozos kiépítés.
A Special kivitel különleges fekete fényezése mellett ugyan az oldalsó tárolók is módosultak. A bagger stílushoz még jobban passzolva kicsit elnyújtották a hátsó-alsó részüket, amitől tényleg jobban mutat a masina egész hátsó traktusa. A ládák ugyanúgy egy mozdulattal nyithatók és szerszám nélkül könnyen le is szedhetők, befogadóképességük pedig a módosítás miatt összesen négy literrel nőtt. Most 75 liternyi cucc fér beléjük – csak az elég amorf forma miatt nem könnyű belepakolni. Tehát ez a rész is inkább az egy személyes utazásnak kedvez – arra pont elég, ami ide befér.
A Harley-Davidson Road Glide Special 114 marketing anyagában leírtakkal megint az a helyzet, hogy nem túlzás az a sok ömlengés, amit előadnak róla. Aki szereti a rezonáló V2-es fílinget, annak ez a motor rengeteg örömet fog okozni. Már huszonegyedik századi módon, de még mindig – és egész jól – hozza azt, amitől Harley a Harley. Hozzá ad egy nagyon kellemes vezethetőséget (a szűk manővereket némileg leszámítva), bőséges nyomatékot és parádés futóművet.
A felszereltsége, kidolgozási minősége és a benne felhalmozott csúcstechnika mind abszolút az élvonalat képviseli. Ennek megfelelően a motor ára sem gyenge – és vélhetően fenntartása sem lesz filléres tétel. És itt nem a műszaki gondokra gondolok, hanem egy teljesen egyszerű gumicserére, vagy éppen a bordásszíj elhasználódására. Viszont ha ráérzel az ízére, ő képes kielégíteni a vágyaidat és belefér a büdzsédbe, akkor hosszú időn át stílusos, különleges és kiváló társad lesz ez a semmihez nem hasonlítható aszfaltzabáló sötét Cápa.
Az utolsó oldalon találod a szöveges és pontozásos értékelést kategóriákra bontva, valamint a részletes műszaki adatokat. Lapozz egy utolsót!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »