A túrát Macko nyitotta meg egy, a szokásosnál picit hosszabb, de annál szívmelengetőbb beszéddel. Rögtön fel is hívta a figyelmünket, hogy Romániában mire is vadásznak a rend éber őrei. Illetve szó esett az egyéb, közúton ott jellemző veszélyekről – mint a szerte-szana mászkáló háziállatok -, de kaptunk egy kis muníciót a tajékozódást segítő itiner használatához is. Miután felvérteztük magunkat mindenféle információkkal, nem volt miért tovább várnunk, belecsaptunk a lecsóba!
Ahol a legtöbb motoron tank van, ott az NC750X egy 22 literes tárolót rejt. Ebbe akár egy normál hátizsák is épp belefér, ha nem tömjük tele. A tetején könnyen tud térképet, itinert, vagy bármi egyebet rögzíteni az, aki épp nem hagyja otthon a térképtáskáját. Szerencsére elég nagy a felület ahhoz, hogy akár szigetelőszalaggal is megtehessük ugyanezt. Aki szeret a hátsó ülésre táskát rögzíteni a ronda nagy dobozok helyett, annak jó hír, hogy a kapaszkodó alja több részre van osztva. Ez a gumipókos rögzítésnél kifejezetten előny, ráadásul így nem karcoljuk össze még a kapaszkodót sem!
A tájékozódás amúgy csak elsőre tűnt bonyolultnak az Onroad.hu48h túrán, nagyjából a harmadik navigációs pontnál már bárki képbe tudott kerülni – onnan már csak figyelni kellett a részletekre, és számolni a megtett kilométereket! Itt már kezdtem érezni, hogy az NC750X DCT váltója mennyire ideális partner ebben. Hiszen egyáltalán nem kellett váltással foglalkoznom, még majdnem benézett kereszteződésnél megejtett hirtelen satuféknél sem – ennyivel is jobban tudtam magára az itinerre és a csodás tájakra koncentrálni.
Hogy milyen szép tájakon jártunk, azt elmondani nem is lehet. A mai napig fáj arra gondolnom, hogy ez valaha mind hozzánk tartozott. Természetesen úton-útfélen fotóztunk, órákat kameráztunk, de bárhogy erőlködünk is, a képek sehogy nem adják vissza azt, amit élőben lát az ember. Apró öröm az ürömben, hogy alig kell csak átmenni a határon, és mindenki saját maga megtapasztalhatja ugyanezt első kézből.
Egy kellemes hétvégi gurulásnak ideális lehet, amelyhez jó támpont a teljes rögzített nyomvonal, amely megtalálható a motoglobe.eu oldalán. Az első napi útvonal (ide kattintva le is töltheted) ugyan tartalmaz egy minimális terepszakaszt, de azt még sportmotorral is meg lehet tenni, annyira enyhe. A helyiek is használják normál autókkal napi szinten. Bár az NC750X teljesen alkalmasnak bizonyult az összes napi terepszakasz legyűrésére, a társam T-MAX robogója már nem, így a többi burkolatlan részt mi kihagytuk. A második napi útvonal (innen tudod megnézni és letölteni) már csak aszfaltos szakaszt tartalmaz. Abból is a jobbnak ajánlott minőségűeket.
Az utak minősége a Bihar-hegységben a tökéletes és a gyatra között váltakozott. Mégis igen jókat lehet szerpentinezni errefelé. Eleinte úgy gondoltam, hogy a DCT nem elég okos, és az élvezetes motorozás érdekében a kanyar előtt folyton belenyúltam a kormányon található manuális váltó segítségével, hogy visszaváltsak. Azonban idővel rájöttem, hogy ha S1 helyett S2 módban használom, akkor egyszerűen tökéletes a stílusomhoz.
Pont akkor vált vissza kanyar előtt, amikor én tenném, és pont úgy is huzatja ki utána a gangokat. Sima túrázáshoz tehát jó az S1, de élvezetes kanyargáshoz kell az S2. Itt azonban muszáj megjegyeznem, hogy menet közben nem lehet a sport módok között váltani, így a hegy lábánál meg kell állnunk, hogy ezt megtehessük – de mindenképpen megéri, és ha már úgyis megálltunk, legalább ihatunk egy kortyot…
Kinek ajánlom hát a Honda NC750X DCT változatát? Azoknak, akik nem az eszetlen adrenalintól fűtött “csapatást” hajhásszák, hanem a motorozás szépségét magában az útban keresik. Vagy épp barátaikhoz szeretnének csatlakozni, miután évek óta rágják a fülüket, hogy tartson már végre velük. Ezt a motort szinte kár munkába járásra használni, mert annyival több annál – mégis arra is tökéletes.
Az NC750X DCT senkit nem fog arra csábítani, hogy a Mecsekben életveszélyes száguldásba kezdjen. Sokkal inkább arra serkent, hogy igenis pattanjunk fel, és menjünk el Montenegróba motorozni egyet, mert ott még nem voltunk, vagy épp látogassuk meg egy régi barátunkat valahol az Alpokban egy közös gurulás kedvéért. Az viszont biztos, hogy élvezni fogjuk a táj nyújtotta szépséget!
Maga a DCT váltó pedig a motorok tökéletes DSG-je, ami ha kell takarékos, ha kell sportos, de minden körülmények között megállja a helyét! Aki eddig tartott például az előzésektől, megnyugodhat: még autópályán is simán visszavált kettőt, ha kellően meghúzzuk a gázkart. Ráadásul 35 kilowattos korlátozás is kérhető hozzá, hogy A2-es jogsival is lehessen vezetni, így ha még nincs meg valakinek a korlátlan engedélye, akkor nem kell a későbbi kategóriaváltással bajlódnia: a Hondánál utólag is bármikor fel tudják oldani a korlátozást.
A harmadik oldalon találod a részletes műszaki adatokat. Ehhez lapozz még egyet!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »