Mivel csak egy villámgyors városi karikára volt lehetőségünk – amelynek során ráadásul hárman osztoztunk a két motoron a rendelkezésre álló egyetlen órácska során -, a benyomások tényleg részlegesek. A meglepetés azonban így is meglepetéssé érett. A motor menet közben ugyanis egészen mást mutat magáról, mint amit az üléspróba alapján vártam volna. Egyáltalán nem olyan kényelmetlen, viszont valóban puritán és tényleg képes igazi motoros élményekkel megajándékozni.
A fazon persze hogy kerek, de a beltartalom teljesen modern. Olyan, mint az egész Vitpilen 401
Az erőforrás tudása ehhez bőségesen elegendő – legalábbis ha észben tartjuk a felhasználási célcsoportot és helyszíneket. A 373 köbcentiméteres egyhengeresből az osztrák mérnökök becsületes 44 lóerőt és 35 newtonmétert hoztak ki, a nyomaték terén pedig külön kiemelik, miszerint az már alacsony fordulatokon is kellő mértékben áll a pilóta rendelkezésére. Az elektromos gázzal vezérelt kis egyhengeres valóban flottul veszi a jobb csuklótól érkező parancsot és jól is mozgatja a kis Fehér Nyilat.
Ultrarövid a far… Ez hazavágja a csomagolhatóságot és az utaskomfortnak sem tesz jót – de itt mindkettő mellékes
Főleg, hogy a motor tömege üzemanyag nélkül 148 kiló (eggyel alulmúlja Duke nevű testvérét) – így a rendelkezésre álló teljesítmény valóban dinamikus haladást tesz lehetővé. Ami persze egy forintot (vagy schillinget) nem érne jó futómű nélkül. Itt pedig a KTM hagyományaihoz méltó módon a Vitpilen 401 is nagyon komolyat gurít. Elöl 43 millis fordított WP telók dolgoznak 142 milliméteres rugóúttal, hátul a központi WP rugóstag 15 centis kerékmozgást tesz lehetővé. Ezen a téren múlja igazán magasan felül az optika keltette várakozásainkat.
A rendszámtábla-tartó nyúlvány is érdekes
Mentünk gyenge, kátyús aszfalton és fekvőrendőrökön is, és a számomra fizikailag kicsi és sportos testhelyzetet követelő motor egyre kényelmesebb lett. Már nem zavart az alacsony kormány sem, éppen ellenkezőleg: teljesen összeállt a kép. Tiszta lett, hogy kinek és mire szánták ezt a motort a marketingesek és a mérnökök – és az is, hogy a nagyzolós szlogenek sugallta ígéreteket egészen kiválóan sikerült megvalósítaniuk vele. Egyrészt boldogan szálltam le róla, másrészt meg nem – mert valahogy még maradtam volna…
A fordított WP telók mesés munkát végeznek. A fékrendszer annyira nem volt mellbevágó
Menet közben két dolog tűnt fel, ami nem nyerte el egyikünk tetszését sem. Egyrészt a fék, amely technikai specifikációit tekintve teljesen rendben van – főleg a tömeg viszonylatában. Elöl egy jó nagy, 320 milliméteres tárcsánk van, amit négy dugattyús ByBre nyereg szorít – hátul pedig egy 230-as tárcsát fog egyetlen fékdugó. Papíron tehát ez teljesen elég, de valahogy az adagolhatósága így nagyon első benyomásra nem jött igazán be. Aztán a megszokás lehet, hogy ezen is segítene valamit.
A hátsó lámpa is ledes és hibátlanul illik az összképbe
Egy külföldi weboldalon a motor nagyon részletes műszaki adatai között találtam fékutakat is – hogy ez gyári adat-e, vagy valamilyen egyéni mérés, azt nem tudom. Mindenesetre a 100-ról szükséges fékútra 47 métert közöltek, ami teljesen elfogadhatatlannak tűnt. Főleg, hogy nekünk igazán nem a fékhatás, hanem az érzet volt furcsa. Persze az is tény, hogy csak városban tudtunk menni a Vitpilenekkel – a százas tempót tehát konkrétan el sem értük…
A másik fura dolog, hogy a hűtő ventillátora unos-untalan bekapcsolt – pedig akkor még nem is volt annyira gatyarohasztó kánikula. Nem tudom, milyen lehet egy igazi hőségben végrehajtott felvonuláson – akkor lehet, hogy le sem tud állni. Amit mi csináltunk vele, az még a termosztát bekapcsolását sem kellett volna, hogy előidézze. Lehetséges, hogy a forma miatt kicsit kisebbre vették a hűtőt – a hosszú távú tapasztalatok majd megmutatják, okoz-e ez bármilyen problémát. Feltételezem egyébként, hogy nem nagyon.
A hátsó rugóstag gyári beállítással elég puhának tűnt, menet közben viszont remekül dolgozott. Mondjuk a rugóút messze több a kategória átlagánál
Ugyan a tesztek elején szokás foglalkozni a motor külsejével, de erre akkor csak egy kósza utalást találtatok. A lényeg most jön – azon egyszerű oknál fogva, hogy a Husqvarna Vitpilen 401 egyik legizgalmasabb pontja mégis csak ez. A Fehér Nyíl ugyanis nem azoknak való, akik puszta használati cikként tekintenek a motorjukra – azaz csak a motorozási élmény érdekli őket. Nem, ennél a gépnél extra jelentőséggel bír maga a külső. Az összkép éppen annyira, mint a részletek.
Egyedi forma és kialakítás, elsőre kőszikla, aztán a gyakorlatban mégsem olyan kényelmetlen az ülés
A fennen hirdetett letisztultság és igényesség minden téren fellelhető. Az összképet éppen úgy meghatározzák a különleges formák (lámpatest, egyenesekkel és ívekkel összerakott tank, ülés-sziluett), mint a színvilág. A fehér a névválasztás miatt is alapértelmezett, de a kiegészítő őzbarnára eloxált fűzött kerekek és az ugyanilyen alu tanksapka, valamint a különféle matricás dekorációk és a gazdagon elhelyezett, büszke “Husqvarna Motorcycles” logók és feliratok remekül kiegészítik.
Végre sikerült rá való emberrel fotózni a motort – bár nekem is meglepően kényelmes volt…
Na és az összes, aprólékos és végtelenül igényes részletmegoldás. Például az ülés, amely magas ugyan és keresztbe hurkázott varrásával és tömésével igazi puritánságot sugall. A rövidre vágott első sárvédő és a hozzá passzoló kurta hátsó traktus. A nemesen egyszerű, de teljesen elegáns kipufogó, aminek ráadásul az orgánuma is egészen elfogadható – persze nyilván sokan fogják valami üvöltő tuningcuccra cserélni. Egyszóval ez a motor akkor is igazi örömet fog okozni, amikor csak nézed. Évek múlva is!
Nagyon megosztó motor lesz. Vagy rajongani fogsz érte, vagy nagyon nem
Ez a villámgyors kis menetpróba számomra egyértelműen bebizonyította, hogy nagyon okos emberek irányítják a KTM konszern piaci stratégiáját. Felhasználtak egy műszaki alapot, és azon komolyat nem is módosítva létrehoztak egy olyan motort, amely egyértelműen saját arculattal, személyiséggel és valóban külön vevőkörrel rendelkezik. A stílusra érzékeny, a motorozást divatnak is tekintő fiatalabb korosztály számára egy igazán izgalmas és vonzó alternatívát kínálnak a Husqvarna Vitpilen 401 képében.
Az utolsó oldalon találod a pontozásos és szöveges értékelést, valamint a műszaki adatokat. Lapozz még egyet!
Cimkék:
Nagyon érdekes téma, mert megfelelő látás nélkül nem lehet motorozni. Mégis, mi motorosok nagyon keveset tudunk szemünkről. Lássunk tisztán!
Elolvasom »A Keeway K-Light 125 megjelenésében szeretne hasonlítani a cruiser kategória "nagyjaira", közben jól bevált kínai technikára épül.
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »